Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-29 / 247. szám
DHM AGYAKORSZAG «ZEOED, s«erkewt<Mg! Somogyi < %z.Lem. Telelőn: 23>33.^KladóhlTatol, k nic«»nk n nyrtAr «* egylrcxl« • Armil uoea S. Telefon : 13-0«. « Nyomda : LOw . ncea 1». Telefon s I3w>ft T(S*1r«»t 4 levélcím »_ Délmany«rora»»a.SgeiiB>é. Vasárnap, 1933 okL 29. Ara 20 fillér IX. évfolyam, 245. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken «* Budapesten .1.60, kUll»ldlfn pengfl. / Egye» Mám Ara hétkHznnp 12, vo»Aí- Ünnepnap 20 UU. Hlrdetések felvétele tarifa szerint. Megjeleni« héti« kivételével naponta reagel Világbéke és mandátum A korábbi francia kormány bukása után s az uj francia kormány bemutatkozása előtt nem érdektelen kutatni azokat az okokat, melyek kormányváltozáshoz vezetnek s melyek a világpolitika irányát befolyásolják. A francia kormány megbukott, mert a tisztviselők fizetését pár százalékkal csökkenteni akarta. A Daladier-kormánynak határozott programja volt a német kérdésben, a leszerelés problémájával szemben jelentős haladást mutatott, népszövetségi politikája igyekezett tartalmat adni az intézménynek, világnézete polgári megítélés szerint tisztesen baloldali volt s baloldali irányzatú pártokra is támaszkodott. Külpolitikája békés volt ' s a négyhatalmi megegyezéshez való csatlakozásával maradandó eredményt ért el a béke szolgálatában. S megbukott, mert hat százalékkal le akarta szállítani a tisztviselők fizetését. Akik a francia kormányt megbuktatták, azok helyeselték külpolitikáját, helyeselték a német kérdésben vallott álláspontját, helyeselték leszerelési törekvéseit, támogatták a béke szolgálatában — helyeselték, támogatták, mellette álltak és védelmezték, tapsoltak neki és kitartottak mellette s mindezen felül még le is szavazták. Azok, akik a b éke és a baloldal kormányát leszavazták s akik a tisztviselői fizetés miatt fordultak egyszerre a kormány ellen, bizonyára nem nagy súlyt vetnek arra, hogy a tisztviselők fizetése érintetlen marad-e, vagy nem. A tisztviselők fizetése számukra bizonyára meglehetősen közömbös, de nem közömbös, sőt elsőrendűen, legelsőrendüen fontos az, hogy a választóik kitartsanak mellettük. Nem azért buktatták meg a kormányt, hogy a tisztviselői fizetéseket megmentsék a redukciótól, hanem azért, hogy a maguk mandátumát mentsék meg. A redukált fizetésű tisztviselő nem marad választója annak, aki fizetését redukálta. (Ez a világon mindenütt igy van, a magyar tisztviselő természetesen kivétel.) A francia parlament és a — szegedi közgyűlés között e tekintetben nincs sok különbség. A szegedi parlamentnek is vannak tagjai (nem is kis számmal), akik sokkal többet törődnek választóikkal, mint a közérdek szolgálatával. A francia kamara megbuktatta a kormányt, hogy megmentse a mandátumot. A francia kormány nem szállíthatja le a tisztviselők fizetését hat százalékkal s emiatt megváltozik a világpolitikairán y a. A baloldali kormány helyét jobboldali kormány foglalt el s ez az irányváltozás a világpolitikának más képet ad, más hangsúlyt a kimondott szónak s más tartalmat minden állásfoglalásnak. A francia nagyhatalom német politikája megváltozik azért, mert a francia közalkalmazottak fizetését nem redukálják. A genfi politika, a népszövetségi munkaterv módosul csak azért, mert a francia képviselők a fizetések redukciójától féltették mandátumukat. A leszerelés feladata, a béke követelése, a nemzetközi megegyezés uj irányítást, másirányu ösztönzést s kevéssé őszinte támogatást kap pusztán amiatt, mert Franciaországban a hatszázalékos fizetésredukció terve meghiusult. Ez az összefüggés mégis csak exponálja a kérdést: mi köze van, mí kapcsolata van a világbékének a. francia közalkalmazottak f i z e té s é h e z, mi teremt összefüggést a nemzetközi kiegyenlítődés gondolata, a leszerelés követelés és a francia adótiszt fizetésének érintetlensége között* A baloldali világnézet előretörését megakaszthatja és viszszavetheti-e a francia irodaigazgatók fizetésének csorbítatlan mértéke? Jámboran s — ne tagadjuk, — szent naivitással azt hittük, hogy a világ sorsét a tiszta gondolat, az értelem felismerése s a béke utáni hajthatatlan vágy szabja meg, hogy a világpolitika irányát a haladás s a fejlődés tényezői jelölik ki, azt hittük, hogy a világnézet, az erkölcs, a felismert igazság, a multak tapasztalata traSzirozzák az emberiség útját, a világpolitika irányát. Ez volt a politikai vallásunk s történelmi érzékünk erre tanított. S most azt látjuk, hogy a világpolitika útját a legcsekélyebb jelentőségű belpolitikai események határozzák meg, a mandátumféltés nyomósabb tényezője a külpolitikának, mint a békevágy s a leszerelés követelése, a francia közalkalmazottak fizetésének kérdése az európai külpolitika irányításában fontosabb szerephez jut, mint amilyent a világháború minden tapasztalata betölteni képes. Miért fullad mindig zsákuccába minden világmegváltó gondolat s a béke minden törekvése miért jut mindig zátonyra? Mert a világ sorsát nem a szárnyaló hit, nem a cselekvő jóság, nem a megtisztult gondolat s a felismert igazság szabják meg, hanem apró emberek apró törekvései. A külpolitika függvénye lett a belpolitikának, a belpolitikát pedig az elért pozició megtartásának a közérdektől : távoleső, jelentéktelen kis törekvései telitik ' meg. El kell pusztulnunk, mert jobbat nem érdemlünk. A militarizmus legyében ünnepelt Csehszlovákia (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: A cseh köztársaság fennállásának 15 éves évfordulója alkalmából sízombaton lezajlott ünnepségek a militarizmus jegyében teltek el. Az ünnepséget 28 ágyúlövés nyitotta meg és katonai díszszemle volt a Vencel-téren, melyre a 83 éves Masaryk elnök a tábornoki kar élén lóháton ment a Hradszinból. A tér fölött hadirepülőgépek eirkáltaik. Dérer közoktatásügyi miniszter harcias beszédet mondott. — Ugylátszik — mondotta —, hogy a cseh államot már nem érheti meglepetés, de az utóbbi idők eseményei arra figyelmeztetnek, hogy még sok tenni való vem. Hangoztatta, hogy Franciaország és a két másik kásántán* állam szövetséges, a hadseregnek mindenre készen kell állania és a nép most méggyőssódhetett arról, hogy készen is álL Szombaton Ismét véres csatározások folytak Palesztinában Egyre lobban terjed az arab nacionalista mozgatom (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Jeruzsálemből jelentik: Az arab nacionalista mozgalom egész Palesztinában egyre terjed és szombaton ismét véres harcok voltak. Az arab nacionalista agitátorok harcra tüzelik az amugyis felizgatott arab lakosságot a zsidók ellen. Haifában és Jaffában egész nap folytak a harcok az angol rendőrök és az arabok között. A harcnak az eredménye 80 súlyos sebesült, halottakról nem tesznek említést a jelentések. A városok ostromlott vár képét mutatják. A középületeket drótakadályok veszik körül, az uccákon páncélos autók cirkálnak, Kiaróban bombavetőgépek állanak készenlétben, hogy szükség esetén Patesriíiia fülé repüljenek. A helyzetet súlyosbítja az, hogy a nacionalista mozgalom nemcsak Palesztinában, kanem Iraus-Jordániában és Szíriában is terjed. Damaszkuszban a száriai törzsek elhatározták, hogy szorongatott palesztinai testvéreik segítségére sietnek. A palesztinai zavargások során megbízható forrásból nyert értesülés szerint két bennszülött rendőr meghalt, 25 megsebesült, 3 angol rendőr súlyosan, 15 pedig könnyebben megsebesült, 25 zavargó meghalt, 30 súlyosan, 150 pedig könnyebben megsebesült. Hazaérkezett a miniszterelnök Budapest, október 28. MTI. Gömbös Gyula miniszterelnök és kísérete szombaton délután 15 óra 25 perckor a menetrendszerinti belgrádi gyorsvonattal megérkezett Budapestre a Keleti pályaudvarra, ahol hatalmas arányú fogadtatás várta. A pályaudvar előtt mintegy 20 ezer főnyi közönség gyűlt össze. A pályaudvar perronján Kórniss Gyula intézett a miniszterelnökhöz üdvözlő beszédet, amelyre Gömbös Gyula hosszabb beszédben válaszolt. — Magyar Testvéreimi — mondotta— amikor most keleti utam befejezése után a székesfőváros területén először kérek szót. legyen szabad a, hála és elismerés szavát tolmácsolnom a bolgár és török testvéreink felé. Magyarország reálpolitikai érdeke követeli, hogy nagy figyelemmel kisérjük az ottani eseményeket. Nemcsak testvér-jobbot találtaim ott hanem teljes megértést is reálpolitikai érdekeinkkel kapcsolatban. Aki látta velem együtt, milyen szeretettel fogadtak, az velem együtt tudatában lehet annak, hogy amikor nyugat felé megállapítottuk azt az utat, melyen a nemzetnek járnia kell, most egyben meg van az a mesgye is, amelyen járnunk kell Kelet és Délkelet felé. Én nyugtalan vérű magyar vagyok, ez természetesen nem lejelenti azt, hogy fejjel megyek a falnak. Tudom, hogy a nemzet velem együtt átera es megérti azokat a gondolatokat, melyeket ©a és kormányom képviselünk, ez pedig: teljes egységben történelmi küldetésünk felé. — Nem akarok túlságos optimizmust hinteni felétek, az ut, amelyen járunk, tele van