Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-28 / 246. szám

Y933 ölfóEér 28; DELMAGyAROftSZSG 5 sSga Sogaíta, már magukban véve Is elsőrangn kö­telességévé teszik a város egész polgárságának, hogy tiltakozzon az ujabban felmerült egyetem­sorvasztó tervek ellen. Lehelnek politikai kérdé­sekben szigorú válaszfalak az egyes pártok között, de ez a kérdés, az egyetem megcsonkításának terve, csak abba a táborba sorozhatja Szeged város egész polgárságát, amely tilta­kozik. fla nagy általánosságban el is ismerjük azt a té­telt, hogy közjogi és közigazgatási vonatkozásban nem állanak kétoldalú szerződésben az állammal szemben a közületek, mégis akarjuk hinni, hogy alapvető politikai Ígéreteknek van hitelük és nem kormányok bukásán és miniszterek lemondásán fordulnak meg a politika alapvető kérdései. Akarjuk hinni, hogy az ország második városának, a magyar alföld metropoli­. sának tett politikai nyilatkozatok ér­vényben maradnak akkor is, ha a kor­mányzatban személyi változások álla­nak elő. Csak a mult század hozta meg atinak a alehelőségét, hogy a fővárosi egyetem mellett a vidéki knltura váraként „A megállapodást a hatalom, de mi — A lelkes tapssal fogadott beszéd után az el­lenzéki pártok nevében dr. Pap Róbert szó­lalt fel. — Mindenben magamévá teszem Hunyadi­Vass Gergely felszólalásának tartalmát és az előterjesztett határozati javaslatot a magam és a közgyűlés szabadelvűpárti tagjai nevében elfogadom. Ebben a kérdésben a törvényható­ság tagjai között eltérés nincs. Valamennyien egyetértünk abban, hogy egye­temünk csorbítása súlyos csapást jelentene vá­rosunk érdekeire, de országos szempontból is helytelen, káros intézkedés lenne. Meg kell ál­lapítani, hogy a szegedi egyetem a kolozsvári egyetem inkorporációja, amely több mint hatvan évvel ezelőtt létesült, mint az ország második egyeteme, amelynek múltja, fényes múltja van, olyan érdemeket szerzett, amelyek alapján joggal tarthat igényt arra. nagyobb joggal, mint az ujabb vidéki egyetemek, hogy eddigi nagyszerű tevékenysé­gét zavartalanul folytathassa. Ez az egyetem a magyar orvostudomány legkiválóbb tudósait produkálta a múltban, akik mérhetetlen szol­gálatot tettek az emberi élet és egészség védel­mének, ami már magában bizonyítja, hogy el­sőrendű országos érdek ezen egyetem orvosi fakultásának a létezése. De ugyanezt mondhat­juk az egyetem jelenlegi professzorairól is, akiket most kórházi orvosokká kivannak lefo­kozni, elvonván tőlük a tudomá­nyos búvárkodás lehetőségét. — És bármennyire a közoktatásügyi minisz­ter ur látszik az előtérben fejszével a kezében, amellyel egyetemünkre rontani készül, nem tartom lehetségesnek, hogy a tudós Hóman Bálint akaratával állunk szemben. — Hóman Báilnt, a törtcnelcmtudós, jól tud­ja, hogy egyik legerősebb érvünk a trianoni bé­ke szörnyű igazságtalanságával szemben az, hogy évszázadokon át védelmeztük Európa kul­túráját. Most nem sülyedhetünk Keleteurópa államainak kulturnivója alá. A miniszter ur „A magyar tudományosság jövője" cimmel pár év­vel ezelőtt tanulmányt irt, ebből idézem a kö­vetkezőket: „Be kell vinnünk a köztudatba, Modell női kalapok, Velour Soleil nyu'szflr minőségben minden színben FHckaiapok Knitteliíé!, Kárász U. 5. már 4"50 tői Alakításokat modellek után vállalunk kiemelkedhessen Erdély központjában a Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem is. Kettős feladata maradt \a szegedi egyetemnek. Az egyik: Erdély lelkét, Erdély kulturáját visz­sza,tükröztetni mindaddig míg ott uj egyetemet nem emelhetünk, mert ugy érzem, hogy nem vitás, hogy álmaink tel­jesülése esetén ott már uj egyetemet kell emel­nünk; s a másik: az Alföld lelkét és szellemét visszatük­röztetni a tudomány prizmáin keresztül. Szegénységünkben is kettős feladat jut tehát egy egyetemre, speciálisan a szegcdire. — Bizonyára a közgyűlés minden tagjának ál­láspontját juttatom kifejezésre, ha azt kívánom, hogy a nemzet e nagyjainak lelke hassa át a ma­gyar politika vezető tényezőit, mikor a szegedi egyetem sorsáról döntenek. — Lelkemben Széchenyi szava visszhangzik: „El­vész a nép, mely tudomány nélkül való". Az ő sza­vaival fordulunk a kormányhoz az utolsó percek­ben, hogy változtassa meg szándékát és hagyja meg a Ferenc József Tudományegyetemet a maga teljes egészében. Halomra döntheti emlékezni fogunk" hogy a tudomány müvelése élet­szükséglete a nemzetnek, a magyar fajnak s hogy igazi tudomány nagy anyagi áldozatok nélkül nem lehet. A tudo­mányos célokra szükséges anyagi eszközöket elő kell teremtenünk". — Ha a miniszter ur ennyire nem tudja megvalósítani elveit és maga elé tűzött felada­tát és mégis helyén marad, ugy elvhüséget nem tőle fogunk tanulni. — Hóman Bálint mondjon lel Nem hagyjuk lerombolni az egye­temet — Kályha és tűzhely Ul iálliíás VARGA vasáruházban Szives tanácsok gazdaságos tüzelésre. Az összes typusok szakszerű bemutatása. K á 1 1 a y A. (H i d) u c c a. zottság tagjai és a karzaton helyet foglaló egyetemi hallgatók. A polgármester védelmébe vette a kultusz­minisztert, mondván, hogy nem a kultuszmi­niszter, hanem „egészen más okok" kívánják az egyetem megcsonkítását. — Mert ne higyje senki — folytatta Pap Ró­bert —, hogy az orvosi fakultás megszüntetésé­vel he lesz fejezve a szegedi egyetem leépítése. Ez csak az első lépés. Előbb-utóbb további leépítés kö­vetkezik. — A kultura legfelsőbb életformájában üveg­házi növény, mely csak akkor fejlődik, ha sze­retettel ápolják és arannyal öntözik. Ez Kle­belsberg mondása, de ő aztán tetteiben is hü maradt elveihez. Mi, jámbor vidékiek nem tudjuk megérteni, miként lehetséges az, hogy Budapest ötödik hídjára, a Boráros-téri hidra a kormány csak erre az étre 750.000 pengőt tu­dott előirányozni, mig a szegedi egyetem fenn­tartásához szükséges, aránylag csekélyebb ösz­szegre nem talál fedezetet. A főváros, szegény, { >ersze rá van szorulva, mert ott kellenek a mil­iők a vásárpénztárra. Mi nem lehetünk bűn­bakjai annak, hogy a külföldi borházak, az al­bertfalvai építkezések nagy anyagi áldozatot kívántak. — Mi nem ajándékba kaptuk az egyetemet, mi kétoldalú megállapodás alapján ellenérté­ket szolgáltattunk érte. A megállapodást halomra döntheti a hatalom, de mi — emlékezni fo­gunk. Dr. Pap Róbert beszédét nagy tapssal, lel­kes helyesléssel fogadták a közgyűlés minden kiáltották kórusban a törvényhatósági bí- | oldalán. A kormány terve nem jelent matt, mint numerus dausust — Szeged ellen Lájer Dezső a szociáldemokrata párt részéről szólt a határozati javaslathoz: — Nemcsak az «.gesz ország, hanem az egész kulturvilág megbotránkozását váltotta ki a cse­hek eljárása, amelyet a magyar kisebbséggel szemben elkövettek, — mondotta Liier. Amií a szegedi egyetemmel szemben el akarnak kö­vetni, az is kulturbotrányra fog vezetni. Az előterjesztett javaslatot termeszetesn elfoga­dom. Nyitott kaput dönget az, aki azért harcol, hogy a szegedi egyetem dolgában ne legyen véleménykülönbség, mert ebben a kérdésben köztünk véle­ménykülönbség nem lehet. (Nagy taps.) — A mai ifjúság elődeivel elhitették azt, hogy a numerus clausus és az Erqer-Berger az, amivel a sorsukon lehet segíteni. A mai egyetemi ifjúság azonban felismerte már, hogy a sorsa szorosan összefügg a dolgozó ,nunkás­ság sorsával és ha a dolgozók sorsa jobbra­fordul, javul az egyetemi ifjúság sorsa is. A kormány terve nem jelent mást, mint numerus clausust Szeged ellen és az egész Délmagyarország ellen. Dt nume­rus clausust jelent a most tanuló egyetemi if­júsággal szemben is. Megragadta a figyelmünket az a proklamá­ció, amit Szentgyörgyi professzor tett. Ez a proklamáció, a harc proklamálása volt. Ezt a harcot, ezt az erőt hiába keresem a határozati javaslatban, nem találom benne. Ezért hiányos­nak tartom az előterjesztést, bár ismétlem, el­fogadom azt. Felhívást kellene intézni a néphez, a környék lakosságához és meg kellene mozgatni az erőket a hata­lommal szemben. S ha tiltakozástól visszhangzik maji a város, meggondolja a kormány is, hogy azt a me­rényletet, amelyet az egyetem ellen terve­zett, végrehajtsa-e? Nagy taps fogadta Lá jer beszédét a közgyűlés minden oldalán és a karzatról, ahol az egyete­mi hallgatók gyülekeztek, lelkesen megéljenez­ték a szociládcmokraták szónokát. Deák János, a gazdák szónoka azzal kezd­te beszédét, hogy nem párt nevében beszél, ha­nem az alsóvárosi gazdák felfogását kívánja tolmácsolni. — Nem röstellem bevallani, — mondta —, az eke szarvától jöttem ide a közgyűlésre, hogy tiltakoz­zam az egyetem megcsonkítása.el­len. (Taps.) Az egyetem kémiai intézetének falában van egy tábla, Klebelsberg emlékét hirdeti. Az a tábla felírása, hogy „Rólad beszélnek a kövek". De mi tudjuk, hogy azok a kövek nemcsak beszélnek, hanem vádolnak is, súlyosan vádolják mindazokat, akik az egyete­münket szét akarják rombolni. (Lelkes taps.) A kisgazdák nevében végül bejelentette, hogy hozzájárul a határozati javaslat felterjesztésé­hez. P i c k Jenő szólalt fel ezután. — Soha nem éreztem magam olyan árván, mint akkor, midőn néhai kultuszminiszterünk koporsója után mentem — kezdte beszedet. Én f ' n/ézefl, Iskolai öarhnydk, gyermek Wötöttlcabálolc, na gy vtílasxtékb a n. Lus&íigj Imre Sxécdenyl tér 2. TIsxa szálló mellett. sas sí

Next

/
Thumbnails
Contents