Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-28 / 246. szám

57.EOEO, SxMkeudM«»: Somogyi ucca Cvnmhal Al/4 Ofi ELUriKETES, HbtoiUb helTben 3JO. Z2.Lem. TeMmt XMOw^Kladóhlratel, oZOIDOaly I"Jj UH1. Vidéken 6t Budopeilen 3.5U,kUll»ldSn kMctOnfcHu/ «• KmyÜMdn • Amdl _ — . 0.40 pengő. Egyes Mám éra hélkö»­ucca 8. Telefon« 1MM. Nyomda , Lltw AT« B HUCI nap 12, va>Ar< ét Ünnepnap 20 HU. Hlr­Llodt nccn 1«. Teletont 13w>A. Távirati «V Amr*ji.lmfj... • r* ja deléíek felrélele larlia szerint Megje­««jevéletaii »<lniqfl3wrpr«g6iL»»no»d CvIOiyaiU, >• ft SX. lenlu hélid kivételével naponta reqqel Koncentráció A cd az voh, Hogy minél előbb legyein Sze­gednek kiállítási csarnoka. A tervet, amely sok más közérdekű elgondolás mellett leg­először a mi hasábjainkon öltött testet, aktua­litása első pillanatában felkaroltuk, de leg­alább annyira fontos, hogy nem vettük le többé a napirendről. Az ipartestület vezető­sége máris hervadhatatlan érdemeket szer­zett agilitásával és azzal, hogy aránylag rö­vid idő alatt tett nagy lépést a megvalósítás felé. A legnagyobb érdeme, ami egyúttal azt is jelenti, hogy esetleg még ennek a nemze­déknek az életében lesz kiállítási csarnok, e« a határozottsága és gyorsasága. A meditálás — a legkisebb túlzás nélkül mondjuk —, évtizedes betegsége a szegedi közéletnek. Arról most nem beszélünk, hogy a fogadalmi templom építésével negyven évig vártak A klebelsbergi alkotó erőnek kellett jönni, hogy ez a régi városépítési álom az Iskola-ucca egykori sorozó helyisé­ge omladozó épületének a helyén megvaló­suljon. A tanyai vasút építése is évtizedeken át benne volt minden polgármesteri program­ban. Arról külön kellene csevegni, hogy jó­kor és jól valósult-e meg és hogy akkor, ami­kor Szegeden elkezdték lerakni a keskeny vágányokat, nem mults-e már idejét a kis­vasút ? A lassú folyamatu felocsudás és elha­tározás káros jeleivel nap-nap után találkoz­hatunk most is. Az orvosi fakultás megszün­tetésének tervével szemben még mindig nem alakult ki a védekező harc taktikájának min­den részlete. De nemcsak a hatóság tért ne­hezen magához. Egyesek, testületek, sőt pár­tok is s annak a sornak az élén, amelybe ge­rinces vétójával minden szegedi tényezőnek, be kellett volna már állni, két, sokszor mel­lőzött, méltatlanul bántott, gazdaságilag ér* tékes, kulturailag kimagasló, társadalmilag szorgos tábor áll: a kereskedők és iparosok. Újból hangsúlyozzuk: a cél az volt, hogy kiállítási csarnoka legyen Szegednek. De az, ahogy az ipartestület most egészen közel ju­tott ehhez a célhoz, alkalmas olyan igazsá­gok igazolására, amelyek részére régóta sür­getjük a közélet kapuinak teljes kitárását. A városházán évtizedek óta az volt az elv is, a gyakorlat is, hogy a kívülről jövő kormány­zásnak nem engednek teret. Kívülről való kormányzásnak nevezték, ha akár kiállítási csarnokot, akár más intézményt, vagy csar­nokot más akart megvalósítani, vagy a meg­valósítás körül más akart tevékenykedni, mint városi tisztviselő. Azt most ne firtassuk, hogy a városi tisztviselőnek meg volt-e minden esetben a képessége, a képzettsége, agilitása, esetleg a cselekvési és alkotási szabadsága ahhoz, hogy alkotó munkát végezzen Most az a fontos, hogy egyre több bizonyiték so­rakozik fel az egyetlen helyes, tevékeny és termékeny álláspont diadala érdekében. A városi életet fellendítő, intézményeinket gya­rapító, jövőnket egyengető, sorsunkat fej­lesztő munkából senkit se szabad kizárni. El­lenkezőleg. Tárt karokkal kell fogadra, meg kell invitálni mindenkit, akiben képesség is, hajlandóság is van a városért, a kulturáért, a jövendőért és a polgárságért való alkotó munkában résztvenni. Az erőknek, a jó szán­dékoknak, a tehetségeknek, a közért való erőfeszítésekre való hajlandóságoknak es er­nyedetlenségeknek szegedi koncentrációját kell megcsinálni. Ez a koncentráció termelte 13 a szabadtéri játékok példátlanul hatalmas sikerét. Ez a koncentráció vitte aránylag rö­vid idő alatt a megvalósulás stádiumához nagyon közel a kiállítási csarnok ügyét A kívülről való kormányzás mesterkélt ürü­gyével leplezett féltékenység helyett ezt a koncentrációt kell szóhoz és szerephez jut­tatni minden vonalon és állandóan. „H három vidéki egyelem egy-egy fakultásának megszüntetése Félhivatalos jelentés a kormány szándékairól « Budapest, október 27. A Függetlenség, a kor­mány félhivatalos lapja jelenti: A csütörtöki és pénteki miniszterközi tanácskozásokon az egyetemek kérdésében lényegileg arról volt szó, hogy a budapesti József műegyetemet ki­terjesztik műszaki és mezőgazdasági egyetem­mé. A tervezett intézkedéek másik csoportja a három vidéki egyetem egy-egy fakultásának megszüntetése volna. Ezek a pécsi egyetem fi­lozófiai fakultása, a debreceni egyetem termé­szettudományi fakultása és a szegedi egyetem orvoskari fakultása. Ezek a kevésbé látogatott és költséges tudománykarok nyújtottak annyi tápot a közvéleményben az egyetemellenes ál­lásfoglalásra, amelyet ezek a fájó szívvel vég­rehajtandó kényszerrendszabályok remélhető­leg teljes mértékben ki fognak küszöbölni. A magyar és a bolgár népet legszívélyesebb barátság egyesíti A magyar miniszterek elhagyták Szótt&l Szófia, október 27. Gömbös Gyula miniszter­elnök és Kánya Kálmán külügyminiszter pén­teken este 8 órakor elutazott Szófiából a bu­dapesti gyorssal. A vonat indulásának pillana­tában a közönség viharos ünneplésben tört ki, amelyet meg-megszakitott a JVem, nem soha". Este hat órakor a következő hivatalos köz­leményt adták ki: Gömbös Gyula magyar mi­niszterelnök és Kánya Kálmán magyar kül­ügyminiszter között ma folytatott megbeszélé­seken megelégedéssel ¿{lapították meg, hogy a magyar és bolgár népet a legszívélyesebb és önzetlenebb barátsá,gérzet egyesíti, majd pedig általánosságban megvizsgálták a két ország po­litikáját, amelyet a békéhez való őszinte ra­gaszkodás sugall. Sorra vették a gazdasági kér­déseket és azt hogy milyen feltételek mellett volna lehetséges kereskedelmi árucseréjük fo­kozása. Elhatározták, hogy erre kálón bizott­ságot küldenek ki. Felállították az első gytUtőtábort Ausztriában (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Pénteken megjelent a gyüjtőtábo­rok felállítására vonatkozó rendelet Az első gyüjtőtábort Wollersdorf községben állították fél, ahol eddig husz internáltat őriznek, közü­lük tizennyolc nemzeti szocialista, kettő kom­munista. (Budapesti tndósitónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Reiner és Ernő szászKóburg­góthaí hercegek grázi palotá jában a rendőrség pénteken házkutatást tartott és ennek során egy horogkeresztes zászlót és igen sok nemzeti szocialista iratot foglalt le. A két herceg ellen, — akik ezidőszerint Berlinben tartózkodnak megindul a bünügvi eljárás. Véres arab zavargások Jaltában a bevándorolt zsidók és angolok ellen Negyven halott, többszáz sebesült (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Jaf­fából jelentik: Jaffa városában pénteken dél óta véres uccai harcok dúlnak. Az arab nacio­nalista tábor zsidóellenes akciója a déli órák­ban forradalomszerü megmozdulásra vezetett amelyet az angol rendőrség és katonaság vér­befojtott Eddig 40 halottról és többszáz sebe­sültről érkezett jelentés. Az arab nacionalista vezetők már napokkal ezelőtt izgattak Palesz­tinában a zsidó bevándorlók és az angol ható­ságok ellen. Pénteken délutánra óriási nép­gyűlést hirdettek. A gyűlést azonban az angol hatóságok az izgatott" hangulatra való tekin­tettel nem engedélyezték. Ennek ellenére több­ezer főnyi arab érkezett Jaffába és amikor a nagygyűlés vezetősége pénteken reggel a gyű­lés betiltásáról értesült proklamálta az általá? nos sztrájkot Délben a jaffai nagy mecsetben istentisztelet volt amelyre óriási tömegek vo­nultak fel. A mecset fele vezető uccákban meg­erősített rendőrcsapatok sorakoztak fel, ame­lyet azonban az arabok kőzáporral fogadtak. Amikor pedig a rendőrök gumibotjukkal pró­bálták visszaverni az arabokat, előkerültek a görbe arabkések és vad közelharc kezdődött az arabok és a rendőrök között. Végül is a rend­őrök kénytelenek voltak lőfegyvert használni. Mire a rendőrség megtisztította a terepet már több, mint 40 haJott és többszáz sebesült feküdt az úttesten. t

Next

/
Thumbnails
Contents