Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-27 / 245. szám

DttM AGYARORSZAG SZEGED, SzerkeMKMAg: Somogyi ncca 22.Lem. Teleion: »3-33.'Klndólilvolal, kWcsflnhdnyrfAr «• tegylroda Aradi ucea 8. Telefon : 13-US. ^ Nyomda t tBw llnrtl urcn 1«. Telefont 13w>6 TATtrntt étJeyélcUn > i)«lm«px<>ronz6gJ>iXaed Péntek, 1933 oki. 27. Ára 12 fUlér^H 5" IX. évfolyam, 243. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3JZO. Vidéken e» Budapesten 3.00, ktllfSlddn O.40 pengd. * Egyet >z&m Ara hétköz­nap 12, vaa&r« é* Ünnepnap 20 t:u. Hlr­delÉírk IclTétele tarifa tzerlnL Megle­lenttc hettö ki-vételével naponta reggel Szegedi küldöttség keresse fel az egyetemi rombolást követelő kisgazda-pártot Nagyon helyesnek tartjuk, hogy a törvény­Katóság refidkivüli közgyűlésen fog tilta­kozni az egyetemrombolás terve ellen, de — nagyon hatástalannak és nagyon súlytalan­nak tartjuk a tiltakozásnak ezt a módját s tragikusan elégtelennek tartanánk, ha a vá­ros polgársága az egyetem integritásáért folytatott harcát ezzel a közgyűlési tiltakozás­sal befejezettnek tekintené. Hogy a kormány rendszerint mennyi súlyt ad a közgyűlés ál­lásfoglalásának, azt nem kevés esetben volt már elszomorító alkalmunk tapasztalni. Még jelentéktelen, közömbös, politikai szempont­ból kiélezetlen ügyben is elhanyagolt ténye­ző a közgyűlés s a közgyűlés állásfoglalása. Mit várhatunk akkor ilyen eltökélt, sze­mélyi állásfoglalással és pártpolitikai tekintettel körülbástyázott elhatározás­sal szemben a közgyűlés állásfogla­lásától? A semminél nagyon kevéssel többet. Egyedül a rendkívüli közgyűlés csak arra jó, hogy a könnyenmegnyugtatható lelkiismere­tet elcsittithassuk: ime, teszünk valamit mi is az egyetemért. De a közgyűlési határozat nem egy fakultást, nem egy katedrát, hanem egy napidíjas ideiglenes altisztet sem fog tudni megtartatni a szegedi egyetem státu­sában. Az egyetemért elszánt harcnak sok­kal erőteljesebb és sokkal hatásosabb fegy­verei is vannak. Ne arról vitatkozzunk, hogy nagy, vagy kis küldöitség keresse-e fel a legmagasabb közjogi méltóságok viselőit, hanem küldjünk szegedi küldöttséget a független kisgazda­páithoz. Ha a kultuszminiszter politikai kér­désnek tekinti a szegedi egyetem integritá­sát s a politikai követeléseknek engedelmes­kedve szándékozik lerombolni a szegedi egyetem egységét, akkor mi ne csak ahhoz Forduljunk, aki ilyen kívánságoknak enge­delmeskedni készül, hanem forduljunk azok­hoz is, akik ilyen kívánságot támasztottak. Az országos kisgazdapárt követelte a kor­mánytól a kultusztárca költségeinek, elsősor­ban az egyetemi kiadásoknak redukálását s akár nehezen, akár szívesen engedve a kényszernek, a kormány, mint gazdakövete­lést tekinti a szegedi egyetem összezsugori­tásának kérdését. Szeged város polgársága, ha nem akarja feladni az egyetemért, az egyeteméért vívott harcát, köteles keresni és megtalálni az érintkezést azokkal, akik a vi­déki egyetemek redukcióját követelik s akik­nek követelése a kormány elhatározásává érik. A mi javaslatunk s a mi kívánságunk az, hogy késedelem nélkül menjen egy népes szegedi küldöttség az országos független kis­gazdapárt vezetőségéhez s győzze meg őket, hogy az, mit a kormány az ő követelésük honorálásaként tervbevett, mérhetetlen sokat árt a magyar kulturának és semmit sem hasz­nál a magyar kisgazdáknak. Győzze meg a szegedi küldöttség a kisgazdapárt vezetősé­gét arról, hogy a szegedi kisgazdatársada­lom érdeke ellen cselekednének, ha egye­temromboló követelésükhöz ragaszkodná­nak, mert a városi élet torpanik meg, ha az egyetem megcsonkul s a megtorpant élet, a fogyasztók megfogyatkozott száma közvetle­nül és közvetve a termelők életfeltételeit is megnehezíti s a kisgazdáknak sem lehet ér­deke az, hoey azok, akik sorukból kulturhiva­tottsággal kikerülnek, ne találják meg azt az egyetemet, amiért ők is áldoztak s amiért ők is szenvednek. A küldöttség feladata lesz az is, hogy fel­világosítsa az országos kisgazdapárt vezető­ségét: ha Szegeden és Szeged környékén ki akarják építeni politikai szervezeteiket, akkor nem állhatnak azok sorába, akik a szegedi egyetemre rákiáltják a feszítsd megl-et. Mi nem egyszer különösen jóleső érzéssel láttuk azt az elszánt harcot, amit a kisgazdapárt a közéleti tisztaságáért folytat. Láttuk, hogy milyen kitartással, munkával, szivósággal ál­doztak erőt, időt és energiát a — Trettina­ügy elintézésének. Higyjék el nekünk s Sze­ged kálváriát járó polgárságának, hogy a szegedi egyetem ügye van olyan fontos s áll annyira közel a nemzet életfeltételeihez, mint a Trettina-ügy. Arra kérjük, arra kell kérnünk a kisgazdapárt vezetőségét, áldoz­zanak a szegedi egyetem ügyére is figyelmet és törődést s nem lehet kételkednünk abban, hogy ha akár a magyar állam teherbírásának, akár politikai törekvéseiknek szempontjai szerint vizsgálják is ezt a kérdést, a szegedi egyetem ellenségeiből a szegedi egyetem ba­rátaivá válnak. A városnak és az egyetemnek nemcsak arra van szüksége, hogy egyetemet csonkító követeléseiket ne hangoztassák, ha­nem arra is, hogy védjék meg a szegedi egyetemet. Jelentsék ki, hogy nem ezt akar­ták, tiltakozzanak ők is, akikre a kultuszmi­niszter a kezdeményezés felelősségét akarja hárítani, tiltakozzanak ők is a szegedi egye­tem tervbevett megcsonkítása ellen. Ha a kormány elveszíti az egyetemrombolás ter­vének politikai hinterlanjdát, ha azok, akik követelésének a kormány engedelmeskedni akart, maguk tiltakoznak a szegedi egyetem orvosi fakultásának lefürészelése ellen, aí­kor a kormány nem fogja, nem tudja, nem meri végrehajtani fakultás-gyilkoló tervét. A kisgazdasérelmeket nem fogja az orvosolni, ha a szegedi egyetemnek orvosi fakultása nem lesz s a szegedi kisgazdák érdekét sem szolgálják azok, akik legnagyobb fogyasztó­juk halálát követelik. Ennek a küldöttségnek két-három napon belül már ott kell lenni az országos kisgazda­párt vezetősége előtt. Ha a kormány a sze­gedi egyetem épségének kérdését politikai ügynek tekinti, akkor a városnak is politikai eszközökkel kell védekezni a fenyegetés be­váltása ellen. Bünt követ el városával szem­ben, aki elmulasztja azt a munkát, amivel e küldöttség összeállításában résztvehetne. Azt a politikai erőt kell leszerelnünk, melynek nyomása alatt a kormány ezt a romboló ter­vet előkészítette. Nekünk a védelmi háborút nemcsak azokkal szemben kell folytatnunk, akik az egyetemrombolás fegyverét kezükbe vették, hanem azokkal szemben is, akik ezt a fegyvert gyártják. Egy pillanatig tartó kétségünk sincs abBan, hogy ez a küldöttség eredményt érne el s nem kételkedünk abban sem, hogy ha a kis­gazdapárt védelmébe veszi a szegedi egye­temet, a kormány nem fogja az egyetemrom­boló tervet megvalósítani. _ Ez a küldöttség legalább a felében szegedi kisgazdákból álljon össze s amennyire a sür­gető idő engedi, a szomszéd városok és köz­ségek kisgazda-szervezetei kiküldöttekkel ve­gyenek benne részt. A szegedi ellenzéki pol­gárság maga vehetné kezébe ennek a kül­döttségnek összeállítását és vezetését, nem kételkedünk abban, hogy a hatóság minden tőle telhető módon támogatná ezt az akciót,! Ne töprengjünk, ne késedelmeskedjünk1 s_ ne elégedjünk meg a Közgyűlési határozat füstjével. Holnap még megnyerhetünk min­dent, holnapután mindent elveszithetünk.' A francia képviselőház bízik Sarraut kormányalakításában Páris, okt 26. Sarraut csütörtökön este meg­jelent a köztársasági elnöknél és kijelentette, hogy elfogadja a kormányalakításra vonatkozó végleges megbízatást. Távozóban kijelentette, hogy remény van arra, hogy még este előterjesztheti az elndk­nek munkatársai névsorát. A képviselőházban egészen kedvezően gadják Sarraut kormányalakítását. fo­A bolgár főváros nagy lelkesedéssel fogadta a magyar miniszterelnököt Szófia, október 26. A magyar államférfiak különvonata háromnegyed 4 órakor érkezett meg Szófiába. Az állomáson nagyszabású és rendkívül meleg fogadtatás volt. Az állomás előtt nagy tömeg jelent meg, amely hurrázással fogadta a magyarokat. Musanoff bolgár miniszterelnök csü­törtök este Az Union Club nagytermében dísz­vacsorát adott a magyar miniszterek tisztele­tére és a vacsorán rendkívül meleg pohárkö­szöntőt mondott a két rokonország barátságára. Gömbös Gyula miniszterelnök Musa­noff beszédére válaszolva, a következő fran­cia nyelvű beszédet mondotta: — Nagyméltóságod baráti üdvözlő szavai, amelyeket hozzám intézni szives volt, mélyen meghatottak és a legőszintébb hálával köszö­nöm meg azokat Kánya Kálmán külügymi­niszter nevében is- Azokban a tiszta és baráti szellemekben, amelyek engem Bulgária szcp hangos ' fővárosába hoztak, az egész magyar nemzet őszinte szívvel osztozik. A világháború folya­mán, amikor a bolgár nép oldalunkon küzdött fennmaradása érdekében, alkalmunk volt meg­csudálni a bolgárok hősies hazafiságát. Ugyan­attól a tragikus sorstól sújtva, megtanultuk tisztelni azt a lelki nagyságot, amelyet Bulgá­ria népe a balsors idején tanúsított. A két né­pet az az óhaj hatja át, hogy fenntartsák a bé­két és hogy a nemzetek közötti igazság és jog végre megvalósuljon. Azt hiszem, hogy a két kormány együttműködése Közepeurópa és Dél-

Next

/
Thumbnails
Contents