Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-25 / 243. szám

1 nr. rMAG7ARORSZ*a 1933 október 25. Közel 50 halálos áldozata van a párisi express katasztrófájának (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pá­riából jeleptik: A póris—cherbourgi express szerencsétlensége az ntóbbi évek egyik legna­gyobb vasúti katasztarófája és Franciaország­ban nem volt még példa ilyen szörnyű vasúti szerencsétlenségre. A halottak száma ötven kö­rül mozog. Az esti órákig harminc holttestet emeltek ki a folyóba zuhant vasúti kocsik ron­csai közül. Igen nagy a sebesültek száma is. Kórházba százötven sebesültet szállítottak, akik közül igen soknak életveszélyes az állapota. A szerencsétlenség pillanatában az express száz­kilométeres sebességgel száguldott. Roulois fo­lyó vasúti hidjái a kisiklott kocsik súlyosan megrongálták. A katasztrófa pillanatában az egész vidéket sürü kod borította. Valószínűnek látszik, hogy a mozdonyvezető nem tudott tá­jékozódni a köd miatt es a hid előtt nem las­sította le a vonat sebességét. „A csehszlovák demokrácia levetette álarcát" A képviselőház összeült, tiltakozott a felvidéki magyar­ság elnyomása ellen és bizonytalan időre Ismét elnapolta magát Budapest, október 24. Az őszi ülésszak első ülését telt padsorok előtt kedden délután 5 óra­kor nyitotta meg A 1 m á s jr László elnök, ma jd megemlékezett a rodostói ünnepségekről és Rákóczi Ferenc emlékéről. Ekkor az elnök rövid szünetet tartott és üd­vözölte az angol képviselőket, akik megjelen­tek a képviselőház karzatán. A Ház meleg ünneplésben részesítette az an­golokat, akik meghajlással köszönték meg az üdvözlést. Az elnöki előterjesztések befejezése után a kormány tagjai különböző törvenv|avaslatokat nyög­és a gazda­adósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgya lására kimondotta a sürgősséget és jelentéseket terjesztettek be. A diji örvény javaslat módosításáról igok i< ilására Miután a napirend egvetlen pontja a további teendőkről való intézkedés volt, az elnök java­solta. hogy a Ház njból napolja el mag&t bi­zonytalan időre, mindaddig, amig a bizottságok a benyújtott javaslatok tárgyalását be nem fe­jezik. Eckhartft Tibor a cseTíek jogfosztásáról szólt. Á csehszlovák demokrácia levetette álarcát és megjelent ugy, amint mindig is szokása volt elnyomóként sa­ját kisebbségével szemben. A kormány foko­zott erővel tartson ki a magyar béképolitika egyetlen helyes célkitűzése, a revizió mellett. Intézzen petíciót a Népszövetséghez, erélyes jegyzékben kérje a Népszövetséget, hogy telje­sítse kötelességét. Mennyire más volna a Nép­szövetség tekintélye, ha az elmúlt években ele­Í et tett volna a kisebbségekkel szemben vállalt (¡telezettségeinek. Nem lenne oly könnvü do­log kilépni a Népszövetségből, ha az'mindenki által tisztelt és becsült fórum lenne. Eckhardt követelte, hogy a Ház szerdán is »ártson ülést és tűzze napirendre a legsürgő­sebb gazdasági intézkedések tárgyalását Kenéz Béla til lakozott a csehek erőszakos magyarirtó po­litikája ellen, Az utódállamok államiságát a főhatalmak annakidején azzal a feltétellel vet­ték tudomásul, hogy a különböző szerződések­ben kötelezettséget vállaltak a kisebbségi pol­gárok jogi egyenlősége, nyelvi, kulturális és gazdasági szabadsága tekintetében. Ezek a szerződések tehát az utódállamokra nézve al kotmányelvek. Ennek ellenére 15 éven ke­resztül ugv bántak testvéreinkkel, mint hogy­ha ezek a Kötelezettségek csak a papirnak szól­nának. Peyer Károly nem fogadja cl az elnök javaslatát és követel­Szőlőolfványok, szőlővesszők fajtisztán olcsón ff ——.(U.JL ElJkHinn beszerezhetők aZaPO ff"«Olric8tfl szfilöoltványtelepén, Gyöngyös Kérien árjegyzéket U^tPlflftfl rövidárunkét megnyíltS TO$1R Dugonics tér S. ». alatt. Harisnyák, mindennemű rövidíirnk. sznbókollékek m stb. legszolidabb sia.ioi; árakoo. te a munkanélküliség tárgyában már régebben benyújtott szociáldemokrata indítvány napi­rendre tűzését Idézte az 1932-ben elfogadott E árthatározatot, amely egyenlőséget, nyelvi és ulturális szabadságot és önkormányzatot kö­vetel a nemzeti kisebbségeknek. A csehszlová­kiai magyar szociáldemokrata párt ennek a Páholy és zsölye a Belvárosi Moziba husz százalék kedvezménnyel kapható a Délmagyarorezág kiadóhivatalában. párthatározatnak a programján áll és ennelo szem előtt tartásával többször tiltakozott az el­nyomó törekvések ellen. Ezután foglalkozott az építőmunkások bérmozgalmával és a kormány) erélyes közbelépését kérte, a munkásság érde­keinek védelmére. Désy Géza rámutatott arra, hogy a csehek a művelt vilá­got azzal tévesztették meg, hogy a régi feudális uralom helyébe a demokráciát teremtették meg. Ez volt az álarc, amelyet most levetellek és megmutatkoztak eredeti emberi voltukban, örömmel hallja Peyer Károlytól, hogy a szo­ciáldemokrata párt programja a nemzeti ki­sebbségek üldöztetését elítéli. Pozsonyban 14 ezer, Kassán 11 ezer, Ungvárott 7 ezer magva® anyanyelvű zsidót sikkasztottak d, már pedig ha ezeket az igazság szerint a magyarokhoz számították volna, nem lehetett volna a ma­mind jobban mögénk áll. A Ház ezután nagy többséggé! az etnök napi­rendi indítványát fogadta e!. Az ülés egynegyed 8 óra után ért véget. —i Vüf 7F lüflilll legújabb kalapmodellieí divatosak, elegánsak W ¿1!IVIHBIIH Régi kalapjait nfjft alakltom. Toktatao Mg kirakataim I Tina lajoa kőrút 41. HaritnynM» mellett _ A Kereskedők Szövetsége állást foglalt az egyetem megcsonkítása ellen A Nemzeti nnnkaltáf Kérdésével foglalkozott o Szövetség nagytanácsa (A Délmagyarország munkatársától.) A Ke­reskedők Szövetségének nagytanácsa kedden este a Lloyd-Társulat nagytermében értekez­letet tartott. A látogatott érekezleten az elnök­lő Varga Mihály elnöki megnyitóban áldozott Klebelsberg Kunó emlékének. Foglalkozott a közalkalmazottak tervezett nyugdíjcsökkenté­sével. Megállapította, hogy a kereskedők sérel­mezik a nyugdijak leszállítását. Dr. Landesberg Jenő, a szövetség titkára be­jelentette, hogy a rövidáru és uridivat szak­osztály indítványt adott be a nagytanácshoz, hogy tiltakozzék az egyetem megcsonkítása el­len. Ugyanezt a kérdést a szövetség is napi­rendre tűzte, igy az indítványt a szövetség ja­vaslatával együtt tárgyalhatják. — Szeged társadalma — mondotta dr. Lan­desberg — teherviselő képességét jóval megha­ladó áldozatot hozott, hogy az egyetem itt meg­felelő hajlékot kapjon. És most az egyetem egyik legfontosabb részét, az orvosi fakultást akarják leépíteni. Szeged minden egyes polgá­ra, igy a kereskedők is megkövetelik, hogy az egyetem továbbra is csorbítatlanul megma­radjon. Ezt követeli Szeged becsülete. Az el­nökség nzt javasolja, hogy a Kereskedők Szö­vetsége keressen kapcsolatát a társadalmi egyesületekkel s érdekképviseletekkel és min­den eszközzel hasson oda, hogy az egyetem tervezett csökkentése meg ne történhessen. A javaslatot a nagytanács egyhangúlag elfo­gadta. Dr. Kertész Béla ügyész ismertette a Nemzeti Munkahéttel kapcsolatos vasúti kedvezmények ügyét, amelyről a Délmagyarország már részle­tesen beszámolt és tiltakozását is elsőnek fe­jezte ki. Az elnökség nevében dr. Kertész a kö­vetkező határozati javaslatot terjesztette elő: „A Szegedi Kereskedők Szövetsége öröm­mel csatlakozik a Nemzeti Munkahét hazafias tervéhez, amely terv az ország szellemi és anyig erőit a nemzeti cél szolgálatába kivánja állítani. Kívánatosnak tartja, hogy a Nemzeti Munkahét megvalósítása ne kizárólag a szé­kesfővárosra szorítkozzék, hanem vegyen eb­ben részt az egész ország azáltal, hogy a na­gyobb vidéki empórinmokban a Nemzeti Mun­kahét megrendezésével a magyar vidék anya-» gi és szellemi ereje fa inegnyiJatkozhnssék. Nem tartja szerencsésnek a Nemzeti Munkahét megrendezésének a fővárosra való korlátozá­sát azért sem, mert ezzel a vidék gazdasági élete károsodik és a vidéki vásárló közönség a netán! njabb egy héten keresztül tartó fél­áru vasatl kedvezmény engedélyezésével njbé! a fővárosba tódal, hogy vásárlásait ott eszkö­zölje. Minden ilyen alkalom mérhetetlen anya­gi kárt jelent a vijlék kereskedelme ér. ipara számára és sietteH a vidék gawfewftgi «eténelc elsorvadását A Gazdasági Egyesölet arra kérte a szövet­séget, hogy a! termelők és a közegészségügy ér­dekében szintén szorgalmazza a tej jel való há­zalás betiltását. • A nagytanács ugy határozott hogy a tejkér­désben egyelőre nem foglal állást. Tárgyalt az értekezlet a hétköznapi Táróra ügyérői és miután a legtöbb szakosztály a 7 órai záróra további fentartása mellett foglalt állást, a nagytanács nem kívánt ebben a kér­désben állást foglalni. A rövidáru szakosztály panasza az volt, hogy egyes kereskedők leltárrendezés cirnén vasárnap délelőtt is nyitvatartják üzletüket A nagytanács elhatározta, hogy eszel a kér­déssel kuiön ülésen foglalkozik. Rudolf Jenő a rövidáru szakosztály nevében sérelmezte a GFB gyár ismeretes eljárását és azt indítványozta, hogy az OMKE utján kérje a szövetség és a GFB-gyár kereskedelmi politi­kájának megváltoztatását és képviseltese ma­gát 29-én a Budapeten tartandó nagygyűlésen, amelyen a GFB-gyár ügyeivel foglalkoznak. A rtt. gytanác9 az indítványt több hozzászólás után elfogadta és ezzel az ertekezlet véget ért. — Anyakönyvi hivatal lesz Zákányban. A z-ákányi lakosság régi kívánsága teljesül no­vember elsején, a polgármester intézkedésére ugyanis megkezdi Zákányban működését az ön­álló anyakönyvi hivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents