Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-03 / 224. szám

járulékot a kis exisztenciáktól nem szabadna behajtani. A költségvetést általánosságban el­fogadta. Lájer Dezső arra való tekintettel, hogy szabadságát csak szombaton nyerte vissza és igy nem volt alkalma a költségvetés áttanul­mányozására, felszólalásának elhalasztását kérte. A polgármester: Ma be akarom fejezni az általános vitát, nem halasztóm el a közgyű­lést! Lájer ekkor a közgyűléstől kérte felszóla­lásának elhalasztását. — Ez az én jogkörömbe tartozik! — mondta a polgármester. Én pedig a költségvetést le­tárgyaltatom általánosságban, ha reggelig itt maradunk, akkor is! — Ez az autonómia! — válaszolt Lájer, majd megkezdte beszédét. Az alkalmazottak kereseti adója néhány év alatt 60 százalékkal csökkent — mondta —, ami hű képet ad a szomorú szo­ciális viszonyokról. Az adó alapján megálla­pítható, hogy a szegedi munkások és tisztvi­selők évi keresete 12 és eqyne­gyedmillióval csökkent. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is. A legtöbb kísbérlő a pusztulás szélén'áll. A tanyai lakosság életviszonyait alaposan meg kell vizs­gálni, mert rettenetes helyzetben élnek. Ma­holnap az utolsó jószágjűkat is elárverezik. Igazságtalan lenne — folytatta —, ha a ter­ményárak csökkenésére való hivatkozással csökkentenék az inségebédek előállítási költsé­gét, hiszen az ínségeseket az ebédért megdol­goztatják. A város inkább javítsa meg az in­ségebédeket. Kifogásolta, hogy a város ható­sága nem terjesztette be a téli inségmunkák részletes tervét. Gyakorlattá vált, hogy a város lassankint minden munkát az inségmunkák keretében végeztet el és ezzel súlyosbítja a munkásság helyzetét. Azt hiszi, hogy a válság eljutott a mélypontig, téved, mert a helyzet még tovább romlik. Ezután a tandijkérdéssel foglalkozott. A tan­díjak felemelése feleslegessé teszi a numerus clausust, mert a szegény ember, a munkás, a kistisztviselő gyereke a magas tandifak miatt nem Jár­hat középiskolába. Lájer ezután a fiatalság problémájáról be­szélt. A mai fiatalság sorsa komoran tragikus, nem tud elhelyezkedni, a nyomor a bűn út jára kényszeríti. Uj világra lenne szükség, hogy hasznosan érvényesíthesse energiáit. Érvé­nyesíteni kellene a fiatalság megmentése érde­kében az állam erejét azokkal szemben, akik 1926-ban felhalmozták a tőkét. Ha ez nem történik meg, elkerülhetetlen az infláció, kü­lönben tragikus események következhetnek be. A költségvetést általánosságban sem fogadta el. Kilenc óra volt, a közgyűlési teremben 13 városatya tartózkodott. A polgármester már be akarta zárni a vitát ,de szólásra jelentkezett Császár Rudolf, aki a Mars-tér kikövezését sürgette. Ezt a kérdést, ha másként nem megy, kölcsönből kell megoldani. Dr. V a I e n t i n y Ágoston szólalt fel ez­után. Az a deficit, amely a költségvetési iavas­latban mutatkozik, — mondotta —, föltétle­nül megmarad, de könnyen megtörténhetik, hogy a deficit még szaporodni fog. A kor­mányt kellene ilyen irányban befolyásolni, hogy valamilyen módon járuljon hozzá a közületek költségvetéséhez és hogy respek­tálja nagyobb mértékben az önkormányzatok jogait A költségvetést nem fogadja el. Szűcs Imre szintén sötét színekben lát ja a jövőt. Senki sem lehet biztos, akinek ma még kenyere van, hogy jövőre is lesz-e kenyere. A magasfizetésü tisztviselőktől joggal elvárhatná a város polgársága, hogy fizetésűk egyrészéről lemondjanak a köz javára. Háromnegyed tízkor fejezte be Szűcs Imre a felszólalását. Kilenc városatya volt már csak a közgyűlési teremben, amikor a polgármester feltette a kérdést: — Elfogadja-e a közgyűlés általánosságban a költségvetést? A kilenc városatya közül öt megszavazta. A költségvetés részletes vitáját kedden dél­után fél öt órakor kezdik meg. Asszonyom, Ön még nem főzött „Sign44 alumínium edényben? Are vegyen selejtes versenyárut, mert a világhírű Slgg avár negéi minőségit edénveit mélyen I e s z áll itott árakon kaohatfa S szántó eú ényáru&áxtoan, ^'nrtennemll 7 Inr I felszerel^« in a q v v rt I n tzteicban. Az ellenzék felvonulása Csanádmegye hétfői közgyűlésén R (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Hétfőn tartotta Csanáa-Arad-Torontál várme­ék törvényhatósága őszi rendes közgyűlését, áy István főisán elnökletével. A közgyűlés nagy érdeklődés mellett tárgyalta az aktuális problémákat, amelyeket részben a különböző indítványok, részben a törvényhatósági ellen­zék tagjai az alispáni jelentés kapcsán vetet­tek fel. Az elnöki megnyitó során Fáy főispán megemlékezett a Báthory-emlékünnepségekről és Herczeg Ferenc ról, dr. Csorba párti az október 6­zotL A vármegye jövő évi költségvetését dr. Ju­hász Gyula ismertette. Bejelentette, hogy az eredeti javaslatot a kisgyűlés 17.800 pengővel redukálta és ezzel biztosította, hogy a pótadó ne emelkedjék az idei fölé. A költségvetési vi­tában kizárólag ellenzéki szónokok vettek részt. Dr. F r i e d Ármin, Farkas Imre, dr. Kiss Károly, Kotroczó József és L ő w e n­bach Benedek további megtakarításokat kí­vántak, főképen az uti átalányoknál és a fűtési költségeknél, de semmiesetre sem azoknál a tételeknél, amelyeket a kisgyűlés most redu­kált kulturális, szociális kiadásoknál és a szol­gaszemélyzet járandóságainál. V e r t á n End­re főjegyző felvilágosításai után a közgyűlés 97 szóval 18 ellenében megszavazta a költség­vetést a kisgyűlés által kivánt módosításokkal. Az alispáni jelentés kapcsán Lakatos La­jos az ellenzék nevében kifogást emel amiatt, hogy a szabályszerű kérelem dacára nem hiv­ták össze a kért rendkívüli közgyűlést Fried Ármin azt rótta fel, hogy az alispán a pénz­ügyi kormánybiztos kirendelésről nem tett be­jelentést a törvényhatóságnak. Farkas Im­re a makói szegényház átadásával foglalkozott, Szabó János a fiók hagymaszindikátus fel­oszlatását követelte, dr. Csorba János az a keletcsanádi községek villamosítását elő­ráncigált problémának tartja. Dr. Kovács Károly az idei búzaexport hibáiról beszélt és szóvátette a hagymaszindikátus mellett műkö­dő kisszindikátus egyes tagjainak eljárását. Ver t á n Endre h". alispán és Ring Béla fő­jegyző felvilágosításai után szótöbbséggel tu­domásul vették az alispán jelentését. Délután fél 4 órakor folytatták a közgyű­lést S. Bálint György felsőházi tag indít­ványt tett az adóztatás összhangba hozásáról Az indítvány kapcsán P u r g 1 y Emil ny. föld­művelésügyi miniszter mondott beszédet. Ar­ról beszélt, bogy az általános világgazdasági válságban csak a nemzeti célokat figyelembe­vevő fegyelmezett, irányított gazdálkodással, az adott következményekhez való alkalmazko­dással lehet a gazdasági életet vezetni. Kotroczó József szerint a kormánypárti vezetőknek csak tévedéseik nyílt bevallásával lehet a hibákat orvosolni. Csibrán István beszéde után dr. F r i e d Ármin az eredeti gaz­daínditványon eszközölt simításokra és szeli­ditésre mutatott reá. Farkas Imre szerint belső bajaink függetlenek Trianontól, ifj. Bí­ró Sándor szerint a kartelek ellen komolyan fellépni nem lehet, amíg magas tisztviselők és kénviselők vannak bennük. Dr. Csorba János nagy izgalmat szülő be­wmKmmmmmmmmmmm | 6rv. Dr. Székely Vilmosné ugy a maga, mint fia és az elhunyt egyetlen test­vére nevében fájdalommá! közli, hogy sze­retett férje Dr. Székely V^moSugyvéd életének 72. évében csendesen elhunyt. — Gyászolják rokonai és> jóbarátai. Temetése folyó hó 4-én szerdán d. e. II órakor a zsi­dó temető cinterméből. Minden külön érte-sités helyett. szédben az indítványozó gazdasági egyesület vezetőségét bírálta, majd az egyesület elnöke, dr. Petrovics György országgyűlési képviselő { 'övedelmeiről beszelt, amelyeknek felsorolásá­én azonban az elnök megakadályozta. Dr. Kiss Károly felszólalása zárta le a három óra hosszat tartó vitát. A továbbiakban kimondotta a közgyűlés, hogy március 15-ének munkaszünetté nyilvá­nítása érdekében felír a kormányhoz. II fárásbirósági kasszafurás tettese az ügyészségen (A Délmagyarország munkatársától.) A já­rásbirósági kasszafuró, Ábrahám Ferenc rend­őrségi aktái lezárultak. A kasszafurót hétfőn délelőtt mégegyszer kihallgatták, azután átkí­sérték az ügyészségi fogházba. Ábrahám ügye rövidesen bíróság elé kerül. Hétfőn jelentkezett a rendőrségen az édesapja, aki kijelentette, hogy hajlandó a fia által okozott kárt teljes egészében megtérítem. A revolveres betörők ügyében is végefelé kö­zeledik a rendőri eljárás. A betörőkön kívül még négy ember ellen folytat eljárást a rendőr­ség bűnpártolás és orgazdaság címén. Köztük van egy Szép nevű ember, a tápéi Strand őre, aki a szökevény Homai Lászlót rejtegette. A revolveres betörők ügyében is rövidesen vé­getér a nyomozás. SZEMÜVEGET legolcsóbban 75 £iebmann lütsxerésxnél — Kelemen ucca A budapesti frontharcos nap Budapest, október 2. Vasárnap tartották meg Budapesten az ötödik országos frontharcos ta­lálkozást, amelyen küldöttséggel képviseltették magukat az olasz, osztrák, német és az ame­ráns orosz frontharcos szövetségek is. Az ün­nepségre többszáz autó és motorkerékpár vo­nult fel, a frontharcos találkozó ugyanis egy­beesett a hősök csillagturájávai. A tura vala­mennyi résztvevője megkoszorúzta a Hősök­emlékművét. Az ünnepségen megjelent a kor­mányzó képviseletében Gömbös miniszterel­nök,'József főherceg, gróf Takách-Tolvay Jó­zsef nyugalmazott altábornagy, a Frontharcos Szövetség elnöke. A Himnusz után Takách­Tolvay mondott beszédet. Az ünnepség a kö­röndön folytatódott, ahol a megjelentek végig­nézték a frontharcosok felvonulását A Szabadság-téri országzászló előtt ujabb ünnepség volt, majd a kaszárnyákba menték, ahol Gömbös Gyula miniszterelnök ebédet adott A miniszterelnökségen fogadta Gömbös a frontharcos küldöttségeket. Gróf Takács­Tolvav üdvözlő szavaira a miniszterelnök töb­bek között a következőket mondotta: — Ma már nem lehetnek önző egyének és korlátlan egyéniségek, ma már csak szolgák le­hetnek, a nemzet szolgái, a miniszterelnöktől az utolsó napszámosig. A kormány a fronthar­cos gondolatot ezután sokkal erőteljesebben kí­vánja támogatni. Ma félre kell áílniok a pi­pogya magyaroknak, félre kell állniok azoknak, akik nem tehetségükkel és erejükkel, hanem protekcióval és más méltatlan eszközökkel akarnak érvényesülni.

Next

/
Thumbnails
Contents