Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-24 / 242. szám

ÖPCMAGy ARORSZÄG T955 «fcSGer 54. Üzlet áthelyezés! Stein Péter uri és női divatáru AT ApAcT II <M Delka üzletét áthelyezte Híll ŰOZ. U. 14. és Dróher közé. Őszi és téli divatkülönlegességek a legnagyobb választékban legolcsóbb árban beszerezehetök. Üzleti elvemi legtöbb árut legolcsóbban árusítani. Idegenforgalmi gondolatok olaszországi élmények alapján Majdnem egy teljes esztendőt töltöttem Olaszországban. Ez idő alatt figyelemmel kisértem az olaszoknak az idegenforgalom előmozdítására irányuló gondoskodását, általában a közállapotokat es ezt egyrészt a magyarországival. leginkább a?x>nban a szegedivel igyekeztem összehasonlítani. Sajnos az összehasonlítás az olaszok javára dőlt el; de a mi helyzetünkön ki« jóakarattal lényegesen lehetne segíteni. Nézzük azt, hogy juthat el ide. Szegedre egy idegen. Ez egyszerűnek látszik és mégis a legnehezebb kérdés. Ami a vonatot illeti, itt a® a mérhetetlen baj, hogy az idegen a budapest—szeged vionalón kenytelen oda-vissza utazni, azaz hiányzik a körutazási lehetőség. Viszont ezen a vonalon semmi látnivaló nincs, közben nincs egyetlen város sem, amelyik idegenforgalom szempontjából számításba jönne. Épen ezért. Szeged és a Délvidék érdekében feltétlenül megszervezendő olcsó, gyors és kényelmes antóbuszközlekedés: KeszthelyPécs— Szeged— Mezőhegyes—Debrecen— Miskolc, innen Budapest—Győr—SzombathelyKeszthely, azaz a körutazás északi fele már vonaton is kényelmesen lebonyolítható. Érthetetlen ugyanis, hogy például Trieszt felől jövet Nagykanizsáról nem lehet egyenesen Szegedre jönni, hanem' előbb Pestet kell két állomásával útba ejteni. Az autó, motorkerékpár és ma már az idegenforgalom szolgálatába állított autóbusz természetesen az országutakon jönne Szegedre. Mint régi motoros tapasztalatból tudom, hogy még Magyarországon sincsenek sehol ugy elhanyagolva és oly gyatra állapotban tartott utak. mint Szeged környékén. A szegedi idegenforgalmat semmi esetre sem seg:tik elő az autós szaklapokban megjelenő táigyilagos hirek: „ Budapest—Cegléd, az útszakasz jó, Cegléd—Kecskemét tűrhető, Kecskemét—Félegyháza javítás alatt (a közlekedés iz országul melletti nyári útra szorul), Félegyháza— Szeged kőzött az ut rossz", vagy ehez hasonlók. De érthetetlen az is, hogy a rossz utak mellett idegen személyszállító autónak .és motorkerékpárnak miért kell azért, hogy a városba bejöhessen és ilt esetleg valami pénzt kőlthessen, még mindig a középkori sarcot és hídvámot megfizetnie. Miért megyünk mi ebben Makó és Hódemzővásárhelv után? Ugy láttam, Itáliában már sehol sincs hasonló közúti adó-sarcolás, de ott igen nagy az idegenforgalom; azt hiszem, ez a középkori emlék igazán nem vonza ide az idegeneket. Szeged belterületén a köves utakat szépen rendbe hozták az utolsó esztendőben, tehát mégis igaz az, hogy kis gondoskodással az utak rendbetartása nem kiván horribilis kiadásokat. Szegeden nemerak városszépészeti szempontokból kifogásolhatók jogosan az uccakereszteződésekre épített bódék, hirdetőoszlopok és transzformátorok, hanem ezek. gátolván a szabad kilátást, lassítják és veszélyeztetik a géperejű jármüvek forgalmát. W/.ek a vitviiók tehát sürgő»?n lebontandók. Sőt ez okból uj építkezéseknél a sarokházakat is barcelonai mintára csak dupla sarkkal volna szabad építeni. Tudom, hogy ez még nem vonz ide egy idegent sem, de minden autós ember tetszését megnyerne. Hogy a pneumatikos idegenforgalom miiv jelentőségre tehet szert, azt csak az tudja elképzelni, aki már küjföliön megfigyelhette, hogy egy-egy városban mennyi idegenjelzésü bel- es külföldi -ármü szaladgál. Hogy Itália uccái piszkosak, vagy rendetlenek lennének, annak csak az ellenkezőjéről győződtem meg. De sehol a világon nem láttam a szegedi külvárosi sáruccákhoz hasonló abszurdumot. Ezen azt hiszem igy lehetne gazdaságosan segíteni: Bevezetendő a/ egyirányú kocsiforgalom, az úttest egyik felében a lehető legkeskenyebb kövesut cca 30—35 cm. magas szegéllyel, elkészítendő, a másik, nagyobb fele parkosítandó. Ugyanígy szegélylyel kell ellátni és parkosítani a már kövezett, de nyári-utas uccákat, hogy a kibírhatatlan nyári pornak elejét vegyük. Csak dicséretet érdemel az a gyönyörű munka, melyet a Boldogasszony-sugárul parkosításával végeztek. Nem lehet az sem kifog&s, hogy lüz esetén egyirányú forgalom a tűzoltóság kivonulását meglassítaná, mert az a mai rossz, sáros utak mellett még nehezebb. A burkolatot pedig helybeli anyagból kell készíttetni. Beszéltem erről egy szegedi téglagyárossal és egy érdektelen kőművessel, mindketten megerősiteí'ék azt a nézetemet, hogy Szegeden is előállítható kocsiút burkolására alkalmas keramit-, vagy vastégla. Ez lehet, hogv többe kerülne, mint az idegenből hozotl kövező anyag, de nekünk a mi munkanélkülieinkről kell gondoskodnunk, a mi pénzünk ne menjen idegénbe, hanem folyjék be a mi kis gazdasági életünkbe. Eléggé ráfér. Itt említem meg, hogy az olyasz közlekedést irányító rendőr sokkal jobbon érti a dolgát a mienkénél; figyelmesebb, de amellett erélyes ugy a gyalogjárókkal, mint a jármüvesekkel szembsn. Az is igaz, hogy Szegeden elég lenne egyetlen „K" rendőr, még pedig a Széchenyitér főpostai sarkán, olt sem a nagy, hanem talán a veszélyes forgalom miatt. Hogy ezeket a derék embertársainkat minek kell a nyári nap gyilkos hevének, télen pedig esőnek és fagynak a posztján kitenni, azt nem tudom. De ha már ott tartják szegényeket, legalább feszítsenek föléje egy nagyobb ponyvát, vagy egy nagyobb ernyőt. A városban és az országutakon minden területet, amit csak lehet, be kell fásitani ugy szépészeti, mint egészségügyi szempontból." Az olasz állam mmden állampolgárával különbség nélkül törődik. Azokat a gyermekeket, kiket a szülői háztól messzire, tengerpartra, vagy a hegyekbe nem vihetnek, a városok melletti egészséges levegőjű játszóterekre ingyen viszik. Ezek a csöppségek kapnak fehér' trikó és vászonnadrágból álló egyenruhát, két tarisznyát, tízórait, ebédet és uzsonnát; éjjelre pedig visszakerülnek szüleikhez. A nagyobb fiuk és leányok egészséges nyári sportolásáról a különböző ifjúsági szerrek mint állami intézmények, úgynevezett táborokban gondoskodnak. Ezeket a táborokat a tengerparton, vagy a hegyek közt rendezik. Amint én itt Szegeden tavaly és azelőtt láttam, az csekélységénél fogva lényegtelen. Ilyesmit a városnak és az államnak együtt kellene csinálnia és nem néhány jólelkű hölgy tiszteletreméltó, de eredménytelen tevékenységére bízni. Jc. i. (Vége következik.) A szegénypanama letartóztatottjait átkísérték az ügyészségre Tovább folyik a nyomozás és a hivatalvizsgálat (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt részletesen a Délmagyarország a népjóléti b-vatalban leleplezett visszaélésekről. Megírtuk, hogy a rendőrség szombaton déiután részletesen kihallgatta, azután letartóztatta Schiller Béla és Szögi Ignác tisztviselőket és Tóth András altisztet. A gyanúsítottak közül Szögi és Tóth beismerő vallomást tett, a letartóztatásban megnyugodott, mig Schiller Béla felfolyamodást jelentett be. Hitfőn reggel a rendőrség mind a három embert átkísérte az ügyészségi fogházba. A nyomozást azonban még nem fejezte be a rendőrség, sőt a legnagyobb eréllyel tovább folytatja. A népjóléti visszaéléseknek ujabb gyanúsítottjai vannak és ezek szerepét igyekszik most tisztázni a rendőrség. Egyébkent az egész ügy rendkívül bonyolult. A rendőrség által hétfőn reggel kiadott hivatalos kommüniké szerint hetekig eltart, amig sikerül az ügyet teljes egészeben kideríteni. Az okozott kárt mindezideig még csak hozzávetőlegesen se lehetett megállapítani. A városi főpénztárban hétfőn kezdték meg a rovancsolást. Ez a munka heteket vehet igénybe, mert többezer számla, nyugta, utalvány átvizsgálásáról van szó. Egyes verziók szerint többezer pengőre tehető az az összeg, amellyel a városi megkárosították. Szögi Ignác, és Schiller Béla letartóztatásával tudvalevőleg megüresedett a szegényügyi kerületekben két hivatalvezetői állás. Vitéz drf Szabó Géza tanácsnok előterjesztésére a polgármester hétfőn Szögi Ignác helyére a negyedik kerületben Prágai Ferencet nevezte ki, aki eddig is itt volt alkalmazásban, Schiller hehlyére pedig, az első szegényügyi kerület élére Barsch Gyula került ő viszont, mint ideiglenes alkalmazott a népjóléti ügyo>sztályban teljesített eddig szolgálatot A sikkasztásokkal kapcsolatban elrendelt házivizsgálat eddigi eredményeiről egyébként Szabó tanácsnok hétfőn a következőket mondotta: — Irtózatos tömegű aktát és utalványt kell átvizsgálnunk és ez hosszadalmas munkát igényel. Ezért ma még nem lehet pontosan megmondani, hoay mennyi az elsikkasztott össaeg. Már eddig is számos hamisított nlatvámft ích láltunk és napról-napra mind többet fedezőnk fel. Azt, hogy 8000 pengő körül vau a kár, caak valószínűségi számítások alapján lehel mondani. Lehet, hogy több, de meglehet, hogy ennél jóval kevesebb. Mindenesetre a legaprólékosabban átvizsgáljuk másfél esztendőre visszamenőleg — mióta a népjóléti ügyosztály fennáll — az összes kifizetéseket, elszámolásokat és csakis ezután, 8—10 nap múlva lehet megállapítani, azt, hogq mennyit sikasztottak. Az uj kerület vezetői kinevezésekkel összefüggően kijelentette a népjóléti tanácsnok, hogy a szegénysegélyezés rendje megkövetelte a kerületek élén a begyakorolt embereket. Uj emberekkel csak nehezén lehetne lebonyolítani a segélyezést. A gyorssegélyek kifizetésénél különben már hétfőn bevezették az uj eljárást és ezentúl a főpénztár csak azaknak az utalványát váltja be, akiknek neve a népjóléti ügyosztálytól leküldött kimutatásban is szerepel. Szenzációs uldonság I Ztll selyem, szövőt, bársonyruháját, kötöttkabátját m flM| 19 9 anyaggal tisztíttassa, mert jS AJ Kj ruháját kimóli! P^P B Dr% I Felelősség mellett vállalja ic r-.-5-tv goamosoda, Peketeaas uoea 20. Bt. RECORD fotelágy s modem 8t6 és lekvo b®4or. Kaphafó mér 80 pengőtől kewfee, Schöberl Róbertnél, Budapest IV., Harte köz 4. »