Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-22 / 241. szám

Havonta húszezer pengő Makó város deficllje Hogyan oszf|ák szét az nfabb kormány­segélyl ? (A Détmacryarország makói tudósítójától.) Megírta a Delmaayarország, hogy a belügymi­niszter ujabb, 150.000 pengő segélyt juttat Ma­kó város pénzügyi szanálására. Á városházán most készítik a felosztási tervet, amelynek alapján legsürgősebb és legfontosabb kiadá­sait rendezni fogja a város. Hogv melyek ezek a sürgős és halaszthatatlan kiadások, arra néz­ve még nem kaptunk nyilatkozatot a városhá­zán. Közvetett nton azonban ngy értesülünk, hogy az október ham tisztviselői fizetések és nyugdijak után az egyházak kerülnek sorra, amelyek a felekezeti iskolák téli szükségletei­nek, elsősorban pedig a tüzelőanyagnak a be­szerzésére kapnak megfelelő összegeket! Sor kerül azután a város kincstári tartozásainak, elsősorban a városi illetékeknek a kiegyenlí­tésére is. A miniszteri tisztviselők számára meglepe­tés vott, hogy a városházán nem találtak olyan kimutatási, vagy nyilvántartást, omelyből fel­tétlen biztonsággal megállapíthatták volna ezeknek a tartozásoknak az összegét. A hiányt most agy pótolják, hogy az adóhivatal hát­ralöki kimutatásából kiírják mindazokat a té­telekelt, amelyeket a város terhén tartanak nyilván. A szanálás munkája különben teljes erővel folyik a városházán, ennek a munkának azon­ban máris van egy igen szomorú megállapítá­sa, mégpedig az, hogy Makó város háztartá­sát mai kereteiben csak a kincstár segítségé­vel lehet fenntartani. A város havi szükséglete ugyanis a bel- és külföldi tartozások kamatai nélkül is eléri a 70 ezer pengőt, amiveí szemben a bevételeket 50 ezer pengő fölé még a leghibátlanabb gaz­dálkodással és a legtökéletesebben működő adópréssé« sem lehet fokozni. Havonta így át­lagosan 20 ezer pengő fedezetlen kiadással kell számolnia a város vezetőségének. Olyan probléma lesz az a lövőben, amire aligha válaszolhatnak mássad, mint az eddigi talán kissé túlméretezett kerekek szűkítésével. Ingatlanforgalom Szeged város területén 1933 október 18-tól ok­tóber 21-ig a kővetkező ingatlanok cseréltek gar­dát: Bárkányi Némdorné eladta Kondás® Mihály és nejének Bar« dülőbeli 9 hold 904 négyszögöles szántó és rétjét 4345 pengőért Szabó Imréné eladta Márta József és nejének Makraszék dülőbeM 573 négyszögöles szántóját 270 pengőért Volford Antalné eladta Wagner Gyuláinak Rá­cok dülőbeli 2 hoki 858 négyszögöles szántóját 1299 pengőért Pakai Ignác* és neje eladták Rózsa József és nejének Feketeszié! kap. 596 számú tanyát 7 hold 159 négyszögöles földingatlannal 8968 pengő 60 fillérért." Szegedi Kereskedelmi és íparbank eladta Ve­rendi Bélánénak Makkosháza dülőbeli 145 négy­szögöles szőlőjét 750 pengőért. Kari Ferencné eladta Malatinszkl Józsefnek Külsőcsorva dülőbeli 3 hold 330 négyszögöles szántó és rétjét 1300 pengőért Csányi Mátyás eladta Csúcs István és nejének Lengyel dülőbeli 1393 négyszögöles szőlőjét 400 pengőért Csikós János eladta özv. Farkas Tstvánnénak Külsőszatynwz dülőbeli 1 hold 253 négyszögöles szántó és rétjét 850 pengőért Tóth Márton eladta Szabó András és nejének fithalom dülőbeli 400 négyszögöles kertjét 400 pengőért. Nem zenél? Vegyen HANGSZERT STEINER hanasxerUzemben, Kelemen ucca 7. sz. Ingyone« t«lt*«b»n rfeiMfll. Alkalmi Tétolok. Qlo«ó kttlK. EPULETfA AS Z TALOSARU PADLÓDESZKA I TŰZIFA SZEN KOKSZ BACH Telefon 11-26 Párisi krt 35. (volt Somló telep.) é« Szent István Mr. özv. Bárkányi Jánosné eladta Herczeg Fe­rencnek Kisszillér dülőbeli 1 holdas szántóját 880 pengőért Papp András eladta ifj. Farkas Mihály és ne­jének Szentmihálytelek dülőbeli 250 négyszögöles szántóját 200 pengőért Szabó Jánosné eladta Papp András és nejének Röszke 740 száma tanyát 276 négyszögöles telek­kel 1000 pengőért Papdi József eladta Zseniben István és nejé­nek Belsőjárás dülőbeli 400 négyszögöles szántó­ját 765 pengőért Márkus Mihály és neje eladták Pesti György és nejének Arviz-uoca 56 számú 166 négyszögöles telkü ingatlanukat 2500 pengőért Dr. Sebők Ferenc eladta Sebők János és tár­sainak Lengyel dülőbeli 2 hold 23 négyszögöles szántóját 700 pengőért I Méhes és Prlvlnszky Mindennemű szőrmékben dus válaszfék. Elsőrei párisi áivatsxllcslik, Deák F. h. és Ifid o. sarok. Mindennemű szőrmékben dus válaszlék. Elsfirendíi munka. Olcsó árakI I Pick Jenő megfellebbezte a város jövő évi költségvetését (A Délmagyarország munkatársától.) A szeptemberi közgyűlés, 'mint ismeretes, letár­gyalta és elfogadta a város jövő évi költség­vetését A közgyűlési határozat ellen most Pick Jenó a következő fellebbezést nyújtotta be a polgármesterhez a belügyminiszterhez való továbbítás végett: — Évek óta harcot folytatok a város rossz § azdálkodása miatt. Alig mult el egy eszten­eje, hogy városunk legértékesebb, legjövedel­mezőbb értéktárgyát a gáz- és villanytelepet olcsó pénzért elkótyavetyélte. Én ellenzője voltam a szerződés megkötésének. Rövid egy év leforgása már igazolja állitásom helyessé­gét, mert az októberi közgyűlés a gazdasági viszonyok bizonytalansága miatt a város hir­detési jogát csak 6 esztendőre kívánja hasz­nositaní, mig a gázgyárat, a legnagyobb érték­tárgyat tavaly 35 évre adta bérbe. Á város pol­gármestere mult évben a közgyűlésen ígéretet tett arra nézve, hogy a gázgyári pénzből hasz­nos befektetésre fog fordítani 1.4 millió pen­gőt Ezt az Ígéretet nem tudta beváltani, mert a gázgyári pénzből nem maradt semmi sem! Megígérte a polgármester, hogy a pótadót nem fogják felemelni, azonban ugy a pótadót mint a kereseti adó kulcsának felemelése bekövet­kezett Ahelyett, hogy a tavalyi szomorú ta­nulságokon okultak volna és a nagy szegény­ség láttán nagyobb takarékosságot érvényesí­tenének az egész vonalon, a régi gazdálkodás­nak nyomait látom továbbra is és i trr. adózás Szegeden ma már oly mérvű, hogv azt a város lakossá­ga elbirni nem képes. Hogy útmutatással szolgáljak, hol lehetne megtakarításokat elérni, kértem a közgyűlést, hogy vizsgáltassa felül sürgősen az összes vá­rosi üzemeket és Részvénvtársaságok és Köz­érdekű testületek felügyelő hatósága tegyen a város hatóságának előterjesztést, hol lehet megtakaritásokat elérni. Az elmondottak elörebocsájtása után kon­kretizálom fellebbezésem tárgyát 1. A közgyűlés 80 százalékos városi pótadó-ter­helést szavazott meg. Én ezt terhesnek, elviselhetet­lennek és ezért csökkentendőnek tartom 2. A borfogyasztási adó felére való leszorításával a várost 262.000 pen­gő károsodás érte, méltánytalannak és igazság­talannak tartom, hogy ez a jövedelemcsökke­nés kizárólag a város lakosságát terhelje, azért ennek az összegnek visszatérítését igénylem. 8. A rendőrségi átalány címen beállított 280.000 pengő összeg eltörlé­sét vagy tetemes leszálitását kérem, mert a rendőrség nemcsak városi, de legfőképp álla­mi hivatást teljesít. 4. A takarékosság elvével ellenkezik, hogy szegedi községi tanítók és tanárok magasabb javadalmazást élveznek, mint az ál­lamiak, noha nem pótilletmény formájában történik a 42.000 pengőnek a folyósítása, ha­nem segélyezés formájában, én ezt helytelení­tem. A város összezsugorodott költségvetésé nem birja el ezt a többletmegterhelést, miért is ennek a tételnek törlését kérem. A városi és állami tanárok és tanítók fizetésének diszpa­ritása nagy elégedetlenséget szül az állami tan­testület körében A város közgyűlése arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a 42.000 pengő többletkiadást azért adja meg mert a dollár árfolyamának esése 33.000 pengő kamatmegtakarítást ér el. Én ezen összegnek a város lakossága szem­pontjából sokkal gazdaságosabb felhasználá­sát indítványoztam, 5. Ismételten panasz tárgyává tettük, hogy a közúti hid forgalmát nagyban akadályozzák a személy- és teherszállító kocsik és autók után szedett magas hid vámok, ezért a közgyűlés és pénzügyi bizottság ismé­telten indítványozta annak eltörlését A városi főszámvev:ség 1935. évre tervezi a teljes hid­vámmentességet. Én azt indítványoztam, hogy ugy a városi lakosság de főleg Újszeged népe érdekében és végül az ujszegedkörnyéki fal­vaknak gazdatársadalma érdekében a hidvám már 1934. évben töröltessék el. Ezzel a szegedi piacok látogatottságát és igy Szeged város ke­reskedő és iparos világának forgalmát emel­jük. E végből azt inditvánvoztam, hogy a köz­uti-hid bevételénél 57.000 pengő a kiadásnál személyi és dologi kiadások címén, — 18000 pengő kiadás töröltessék. Ezen 39.000 pengő összegnek fedezetét ké­pezné a dollárok árfolyamának eséséből adódó kamatcsökkenés. fi. A közvágóhíd tételéné! a város 40.000 pen­gő jövedelmet ér el, noha a törvény tilalmaz­za, hogy közvágóhíd jövedelmet hajtó vállalat legyeik E mellett a többletet nem fordítja a közvágó­híd fejlesztésének céljaira. A közvágóhíd el­hanyagolt állapotban van. A gépek felújításra szorulnak, én tehát azt kérem, hogy vagy a vágóhídi dijak csökkentessenek, vagy az elért 40.000 pengő jövedelemtöbblet fordittassék a közvágóhíd lerongyolódott gépeinek és hűtő­berendezésének megjavítására. Ne Üljön fel az olcsón hirdetett és silány anyagból ragasztva készült hócipő javításoknak, mert a leprtartóeabban vulkanizált UJL CIPŐ CSIZMA és zlpzárjavltás csak Rácznél késsül Feketesas a, 21. Ha üól akar szórakozni, Kovács vendéglőt keresse fel a Brüsszeli körút 5. szám alatti (ezelőtt Takács) ahol a kltdnö Italokat mérsékelt áron szolgálom ki A kellemes zenét Gajas Jenfi prímás és Yavra János zongorista szolcültatiák. v:

Next

/
Thumbnails
Contents