Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-15 / 235. szám

1955 október 15: OPCMÄGfÄROffSZAG GrOf Hlebclsberg KonOról emlékezett meg Széki Tibor rektor szombaton az ni doktorok arató finnepélQén Ai eöuetem november 12-én Klebelsberg emlékünnepéiül rendez (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ferenc József-Tudományegyetem aulájában szmmbaton délben tíz abszolvált hallgatót (3 jogtudományi 1 államtudományi, 5 orvostudományi és 1 gyógyszerésztudományi jelöltet avatott doktorra az egyetem tanácsa dr. Széki Tibor rektor elnökletével. Az avatásnak Hülön ünnepélyességet adott az, hogy szombaton volt az első évfordulója, hoqg gróf Klebelsberg K-unó érckoporsóba zárt holttestét Szegedbe hozták és a fogadalmi templomban ravatalozták föl. 'írről a szomorú évfordulóról emlékezett meg Széki Tibor rektor az uj doktorikhoz intézett avató-beszédében. — Doktor Urakl — mondotta a rektor — a katolikusoknak ősrégi szokása, hogy azok, akik egv nagy szerencsétlenségből baj nélkül kikerültek, vagy a halál torkából megmenekültek, a templom oltárát körülvevő oszlopokra domborművet aggatnák, amelyek vagy az elkerült szerencsétlenség minemüségét ábrázolják, vagy — a hála kifejezéseképen — annak a jótevőnek nevét, esetleg képmását tüntetik fel, kinek a baj, a katasztrófa elhárítását az illető köszönheti. Három évvel ezelőtt a tudomány ¡templomának oszlopcsarnokában, kőből készült domborművet helyeztünk mi is itt Szegeden annak a nagy jótevőnk tiszteletére és emlékére, ki egyetemünket — megmentve az elpusztulástól — uj életre keltette és a mai nehéz idők viharaival szemben is ellenállóvá, erőssé tett. Kőbe vésettük azt, amit egyetemünk falai — amíg csak állanak — visszhangozni fognak: „Cuno ex Com;tibus Klebelsberg Te saxa loquuntur." Milyen nagv volt az örömünk mikor ezt a szerény emlékművet leleplezhettük annak jelenlétében, kinek dicsőségére emeltük és milyen rettenetesen szörnyű voit kétségbeesettségünk, szárnysz°gettségünk és fájdalmunk, mikor — ma éppen egg esztendeje — azelőtt a kőlap előtt a nagy kulturfejedel em porhüvelyét utoljára elvonultattuk, hogy nagy alkotásai között őrök Dihenőre térjen. Mikor intézmények, társulatok, vagy akár családok örömünnepet ülnek, mindig megemlékeznek nagyjaíkról. őseikről. — Nekünk is különösképen ma, mikor tudományos érdémeik jutalmazásának örömünnepe e gyászos évfordulóra esik, emlékeznünk kell nagy alkotó miniszterünkről. Emlékeznünk kell hálából — hiszen önök is mai doktorráavatásukat elsősorban is neki köszönhetik — és emlékeznünk kell azért, hogy visszaidézve képzeletünkbe az ő rendkívüli tehetsegeit és erényeit — azokat példaképen magunk elé állítva — erőt és biztatást nyerjünk a további munkára és küzdelemre. Az ő példaadása, az ő maradandó emléke pedig az, hogy ugy kell dolgozni a magyarságért, ugy kell épiteni és alkotni és ugy kell szeretni a hazát, ahogyan ő tette. Hánvszor hallottuk ajkairól elhangzani — egyik könyve elé irt jelmondatát: „Illúziókban nem szabad élni, ideálok nélkül nem lehet élni." Eszményekre, nagy célkitűzésekre van szükségünk — hangoztatta mindig —, mert a gyalogjáró vagy szárnyaszegett pesszimizmus felléphet ugyan a bölcsesség vagy józanság álarcában, de a végenyészet szélére iutlatott nemzetnek nem adhatja meg őszi és téli kötött-áru gyártmányainkat F7>esen bemutatjuk Önnek. Gazdag választék. különleges minőség. Olcsó árak Lampel és Heayi Szeged Piispökbazár-épttlet. isi azt a lendületet, ami nélkül nincsenek nagy erőfeszitések. Nagy erőfeszítések nélkül pedig nincsenek nagy eredmények. És valóban az ö nagy erőfeszítései indították Szegedet a Nagyszereddé való fejlődés útjára az ő nagy erőfeszitesei emeltek itt oltárt Isten dicsőségére, alapozták meg egyetemünket, az ő nagy erőfeszítései szolgálták százféle vonatkozásban a kuliura fejlődését s ezzel az emberi boldogulás szent eszméit. — Doktor Urakl Mikor fejedelmi nagy halottunkat egyetemünk akkori rektora mély megindultsággal elbúcsúztatta, ezekkel a szavakkal feiezte be beszédét: „Szent fogadalom emelte e hatalmas templom magas kupoláit és égbe nyúló tornyait; szent fogadalommal akarunk búcsúzni mi is örökké felejthetetlen nagy miniszterünktől, azzal a fogadalommal, hogy Kályhában esIQzhclueh&en a legnagyobb választék és legolcsóbb árak VARGA VASÁHIMZÖAN A Hid-nocai raktárban az összes újdonságok vételkénygzer nélktil megtekinthetők. életünk minden munkájával, elménk minden erejével, ugy mi, mint utódaink szüntelenül fogjuk épiteni a magyar igazság diadalára, minden ellenséges erő leküzdésére, egy Üsztább, jobb és boldogabb magyar jövendő biztosítását." Tette ezt a fogadalmai rektorunk nemcsak a tanári kar, hanem Alma Materünk minden neveltje és így az önök nevében is. E fogadalom teljesítésének kötelezettségérzése kell, hogy áthassa most önöket szivük mélyéig s e fogadalom szüntelen teljesítése közben kell megtalálják — és találják is meg mielőbb — boldogulásuk feltételeit. Életük további sorsára a legjobb szerencsét kivánva Tanácsunk nevében üdvözlöm önöket! Itt említjük meg, hogy a szegcdi egyetem november 12-én Tflebelsberg-emlékünnepélyt rendez, amelyen dr. Kováts József egyetemi tanár mondja az emlékbeszédet. Nem e^^ik románcot, LUCULLUS és SIGG aluminium főzőedényeket ha aluminium | edényben fő?.! Propaganda céljából a világhiü az eddfqi áraknál lényegesen olcsóbban árusítom M8 Egyes daraboka! súlyra is kgr-kénl 6'— pengőért rTr Üveg, porcellán, kőedény, háztartási cikkek mi raktára IMI Tisza Lafos körút MONGE Irta TONELLI SÁNDOR. A napokban egy ötödik gimn'Sziumos ábrázoló mértan került a kezembe. A mostani iskolakönyvek abban különböznek a régiektől, hogy a régiek szárazak és érdektelenek voltak, mig a mostaniakban különböző érdekességek is meg vannak említve az illető tudományszak történetéből. Ebben a könyvben azt olvasom például, hogy az ábrázoló geometria megteremtése Monge Gaspard 1746—1818) francia tudós nevéhez fűződik, aki tudós mivoltán kívül termékeny részt vett a forradalomban és mint tengerészeti miniszter végrehajtatta XVI. Lajoson a halálos Ítéletet. Olvasom róla azt is, hogy egyike volt az École Polytechnique első tanárainak és az École Normálé Superieure megalapítói közé tartozott. Napoleonnal együtt résztvett az egyiptomi expedícióban és ő vezette az ókori ásatásokat. Mint oly sok más emberrel megtörtént, a császárság idején elfeledkezett a forradalmi múltjáról és elfogadta Napóleontól a szenátorságot és a Pelusium grófja cimet Annyiban azonban megmaradt tudósnak, hogy mikor a királyság visszaállítása alkalmával száz meg száz ember át tudta menteni magát az uj viszonyokba, ő azok közé tartozott, akiket proskribáltak. Elvesztette állásait, összes rangjait és cimeit, még az Institute tagjainak névsorából is törölték. Teljesen szegényen és elfeledten halt meg 1818 julius 25-én. őszintén mondva, én erről a Monge profeszszorról nem sokat tudtam mindezideig és még most sem tudom tudományos munkásságát értékelni, mikor egy nagy lexikonban végignéztem geometriai munkáinak meglehetősen hoszszu cimsorozatát. Ezek között különösképen kettő volt, melyekkel hírnevét a szaktudományban megalapitto: Traité élémenlaire de statique és Géometrie deseriptive. Az elsőt még professzor korában irta, a másodikat már mint miniszterviselt politikus, a direktórium idejében. Monge karrierje tulajdonképpen ugy kezdődött, hogy mint fiatal és jónevü professzort 1768-ban a matematika tanárának nevezték ki a hadiiskolához. 1783-ban tagja lett annak a bizottságnak, amelynek feladata volt kinevezésük előtt a tengerésztisztjelöltek vizsgáztatása. Katonai és tengerészeti ismereteit Monge ebben a két minőségben szerezte. Mikor belekapcsolódott a forradalomba, szinte adva volt az elhelyezkedése. Rövid ideig tengerészeti miniszter volt, utána az állami fegyvergyárak felügyelője. Garnot mellett ő volt a nemzeti védelem technikai részének legfőbb megszervezője. Életrajzi adatai között egyet találtam, amely tanári működését nagyon szimpatikussá tette előttem. Mikor még a régi királyság alatt, Bézout halálával kinevezték a tengerésztiszteket vizsgáztató bizotság tagjává, a miniszter felszólította, hogy írjon a jelöltek számára egy összefoglaló matematikai és geometriai kézikönyvet, melyet a vizsgára való készülésnél vezérfonal gyanánt használhatnak. Azt hiszem, egyetlen eset a tankönyvirodalom történetében: Monge nem fogadta el a megtisztelő megbízatást. Az akkor még egyszerű profeszor azt felelte a miniszternek, hogy elődének tankönyve is egészen jó, azonkívül nem akarja az özvegyet megkárosítani, akinek a tankönyvírók közül ugyanilyen megbízás esetén hányan helyezkednének hasonló álláspontra. Mikor azonban mindezeket szép sorjában megtudtam az előttem meglehetősen ismeretlen Monge professzorról, azon kezdtem töprengeni, hogy hol találkoztam már a nevével. Mert hogy találkoztam vele, az bizonyos. De bízónnyos az is, hogy én nem az iskolában hallottam, mert ott nekünk senki sem emiitette, hogv ki volt az ábrázoló geometria tudományának a megalapítója. Talán a francia forradalom valamelyik történetében szerepelhetett a neve, de csak ugy melékesen, talán másutt találkozhattam vele futólag. Vagyunk igy nevekkel mindannyian. Találkozunk velük és megint elfeledjük őket. Egyszerre különös gondolatkapcsolás folytán e«zembe jutott, hogy hol találkoztam Monge nevével A moziban láttam egy búvárhajó fii rr OSZI IDÉNYRE legszebb nri, női és alkalmi CIPŐIM leg11jabb mode,ek Nagy Választék f^ÉTÉNYI ^-^IPÉSZ szerint elkészültek. , olcsó Arak t Széchenyi tér 9. 247 (Korzó Mozi ház)