Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-12 / 206. szám
T933 szeptember T2. D f I MM.1 A {, 5b 40 eser gyümölcsfái lei a város a íanyáteon, a földbérlöU akarata ellenére Is A öalósáq gondoskodik a csemeték kiüliéléséről és gondozásáról a telepítési akció sikerének biztosítása érdekében (A Délmagyar ország munkatársától.) A közgazdasági elet szakértői már régen megállapították, hogy Magyarországon, de különösen az Alföldön meg kell változtatni a mezőgazdasági élet eddigi rendszerét, fokozatosan át kell térni olyan termelési ágakra, amelyek versenyképesek Európában. Volt idő, amikor a borszőlőknek nyilott nagyszerű konjunktúrája, de a háború után a bortermelés is olyan sorsba jutott, mint a gabonatermelés: európai S iacait lassankint elveszítette, mert majd minen állam belső termelésre rendezkedett be és mert az amerikai gabona lekonkurrálla az európait. A mezőgazdasági irányzat egyre jobban a gyümölcstermelés felé hajlik Magyarországon, mert ma már kétségbevonhatatlan bizonyosság" hogy a magyar gyümölcs ize, minősége a legkülönb Európaban. A haj az, hogy Magyarországon még nem szervezték meg az exportgyümölcs-termelést, hogy nem alakultak ki véglegesen az ország különböző vidékein a helyi viszonyoknak megfelelő egységes termelési rendszerek. Szegeden kissé elkésve ugyan, de elmúlt években mégis megtörténtek az első lépések ebben az iránvban, sajnos nagyon gvönge eredménnyel, aminek a főoka kétségtelenül a szegedi gazdák, sőt fokozott mértékben a városi földeken gazdálkodó bérlők tulzásha vitt mnradiságában rejlik. A szegedi gazdák irtóznak minden ú jítástól, minden változástól és irtózásukat még a gabona és szőlőtermés nyilvánvaló csődje sem szüntette meg. Mint emlékezetes, az elmúlt évben több tízezer gyümölcsfacsemetét osztott ki ingyen a városi bérlők között a város hatósága, amelv mindössze azt a kötelezettséget hárította a megaiándékozott bérlőkre, hogy a gyümölcsfacsemetéket ültessék el és szakszerűen gondozzák. Az akció szomorú eredménveképen kiderült, hogy a hatalmas facsemetetömeg legnagyobb része elpusztult a bérlők nemtörődömsége miatt s igv kárbaveszett az a tekintélves összeg, amit a város erre a komolycélu akcióra fordított. Nemrégen olyan hangok hallatszottak a városházán, hogy a váratlan kudarc miatt a város be is szünteti ezt a mozgalmat A helyzet most megváltozott, mert a városházán belátták, hogy a mozgalom folytatását nem csak a bérlők egyéni érdeke teszi kivánatossá, hanem a földbirtokos város érdeke is, mert hiszen kétségtelen, hogy a gyümölcstermelés céltudatos megszervezése jelentékenyen fokozná a bérlők fizetőképességét. A hétfői tanácsülésen terjesztette a polgármester elé dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok H a m m e 1 Dezső főkertésznek az idei facsemete akció lebonyolítására készített tervezetét A polgármester ezzel kapcsolatban igen érdekes kijelentéseket tett. Elmondotta többek között, hogy Szeged város jövendőjének biztosítása szempontjából van akkora jelentősége a gyümölcstermelés megszervezésének, mint amilyen jelentősége az egyetem idehelvezésének, vagy a fogadalmi templom és a Templom-tér felépítésének volt. Éppen ezért elhatározott szándéka, hogv a gvűmölcstelepitési akciót minden körülmények között folytat ja, még a bérlők akarata ellenére is Az ősszel a bérlők között teljesen ingyen negyvenezer gyümölcsfacsemetét osztat szét, mivel azonban az elmúlt évi tapasztalatok szerint a bérlők egyik része határozott rosszindulattal fogadta a gyümölcsősitési mozgalmat, egyesek szándékosan tönkretették a kiültetett fajcsemtéket. az idén a város hatórásának kell gondoskodnia a csemeték kiültetéséről, szükség esetén még a kiültetett csemeték gondozásáról, fertőtlenítéséről, permetezéséről is legalább egy esztendeig. Elmondotta a polgármester, hogy a szakértők megállapítása szerint Szegeden a legeredményesebben az egytipusu és exportra kiválóan alkalmas alma termelésével lehet kísérletezni, ezért az a célja, hogy a gvümölrsösités keretéhen az almatermelés megszervezésére fektesse a fősúlyt. A polgármester utasította a városi főkertészt, hogv dolgozza ki részletesen a gvümölcsösités idei programját, állapítsa meg, hogy a kitelepítendő negwenezer darab fajcsemete gondozásához milyen aránvu munkaerőre van szűkség, mert elhatározott szándéka, hogy a városi bérföldeken az idén megkezdi a tervszerű gyümölcsösitést 32 ezer látogatója volt. az ötödik szegedi Ipari vásárnak ElfflfArósAql Illés az Ipartestületben — Affér a srAmvfzsaAló bizottság kffrül — Rendkívüli közgyűlést tartanak az fpirfestnieff szék floyében és az ínségmunkabérek felemelését kérik a Tárostól (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestűlet elöljárósága hétfőn délután tartotta meg szeptemberi ülését Először a iuniusi pénztári jelentést tárgyalták. Cserép Sándor es Trinkula József kifogásolták, bogy az ipartestületi iroda áthelyezésével átalakításokat hajtottak végre a székházban. Az elöljáróság többsége elfogadta a jelentést. A juliusi és augusztusi pénztári jelentést tárgvalták volna ezután de kitűnt, hogy a számvizsgáló bizot'ság még nem vizsgálta át a jelentéseket. Féláru utazás a sregedi ipar! vásárokra Kőrmendy Mátyás elnök ezután beszámolt a keszthelyi fPOSz kongresszusról maid elhatározta az elöljáróság, hogv az ipartestületi helyiségek téli fűtésére 200 mázsa kokszra és 150 mázsa tűzifa szállítására hirdet pályázatot. Klein Ottó. a vásárrendező bízottság elnöke az ötödik szegedi ipari vásár eredményességéről számolt be. Megemlítette, hogy a szegedi ipari vásár már közgazdasági esemennyé vált nemcsak Szegeden, hanem a Délvidéken is A féláru utazást elvi okokból nem engedélvezte a kereskedelmi miniszter, de a szegedi ipartestület újból akciót indit. hogy az ipari vátárok alkalmával Szegedre is enned¿Igezzenek frláru utazást. Az ötödik ipari vásárnak ?2.000 látogatója volt Bejelentette Ki in Ottó hogy a hatodik szegedi vásár megrendezésére máris folytatnak tárgyalásokat, a terv az, hogy a vásárt az eddigiednél szélesebb keretek ' között rendezik meg. A tavaszi ipari vásár 5474 pengőt eredményezett. Az elöljáróság elhatározta, hogy a vásárrendező bizottságnak jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánítja. Az ipartestölet városi segélve Körmendv elnök ezután bejelentette, hogy a közelmúltban tárgyalásokat folytatott Scuítéty Sándor városi főszámvevővel és azt kérte, hogv az ipartestület számára 1200 pengőt vegven fel a város 1934. évi költségvetésébe. A főszámvevő a kérést teljesítette, a - nzügvi bizottság azonban a tételt törölte a költségelőirányzatból. Körmendv felkérte a törvényhatóság iparos képviselőit, hassanak oda a költségvetés közgvülési tárgyalásán, hogv az ipartestület megkapja a várostól az évi 1200 pengős támogatást. Ezt az összeget az ipari vásár fejlesztésiére fordítanák. Müller Antal arról szólt, hogy a vendéglőügv kivizsgálására kiküldött ötös bizottság elnöke: Cserép Sándor, egy alkalommal megsértette a számvizsgáló bizottságot és erre a bizottság felfüggesztette működését és addig nem fomtatja munkáját, amig elégtételt nem kap. Ez volt az oka annak is, hogy a iuliusi és augusztusi pénztári jelentéseket nem vizsgálta felül a számvizsgáló bizottság. Cserép Sándor kijelentette, hogy a vendéglőügy tárgyalásánál, ahol a számvizsgáló bizottság tagjai is megjelentek, ezt mondotta: „Itt nincs semmi szükség a számvizsgáló bizottságra". Ezt azonban nem sértó szándékból mondta és nagyon sajnálja, hogy félreértették a szavait Nagy József a számvizsgáló bizottság nevében azt jelentette ki, hogy Cserép Sándor szavait nem fogadia el elégtételül. Cserep Sándor: Vörös József, Trinkula József és a magam nevében bejelentem, hogy az ötös bizottságból a mai nappal kilépünk. Az elöljáróság az ötös bizottság három tagjainak lemondását nem fogadta el. hanem megbízást adott, hogy a legszélesebbkörü vizsgálatot folytassák le a vendéglő-ügyben. A vizsgálatokba a számvizsgáló bizottság is befolyhat Október 15: rendkívüli közgyűlés Ezután az iparhatóság átiratát tárgyalták. Az iparhatóság az alapszabályok módosítására hivta fel az ipartestületet és kéri, hogy az ipartestületi szék felállításáról, vagy mellőzéséről döntsenek rendkívüli közgyűlésen, mert a legutóbb tartott két közgyűlés kétféleképen határozott az ügyben. A legközelebbi közgyűlésnek az volna a hivatása, hogy a két ellentétes határozatot összhangba hozza. Az előliáróság elhatározta. hogy a rendkívüli közgyűlést október 15-én. határozatképtelenség esetén 22-én tartja és ezen döntenek arról, hogy felállít ják-e Szegeden az ipartestületi széket, vagy sem. Az indítványok tárgyalására tértek át ezután. Berg János szóvátette, hogy a cipésziparosok körében állandó panasz tárgyát képezi, hogy egyes iparosok kizárólag csak tűzésre, mások csak ragasztásra szerződtetnek alkalmazottakat, akiket aztán a cipésziparból felszabadítanak. Berg javasolta: keresse meg az ipartestület az iparhatóságot és kérje, tisztázza a helyzetet. A cipésziparosság álláspont ja az, hogy a ragasztás es tűzés nem tekinthető szakmunkának. hanem részmunkának. Vörös József azt indítványozta, hogy irjon át az ipartestület a város hatóságához es kérje az inségmnukahéreknek napi 1£0 pengőről. 3 pengőre való felemelését. Az elöljáróság az indítványokat etfogadta és elhatározta, hogy azok értelmében eljár. Este fél 9 órakor ért véget az ölés. Vlzsoálat a város! iárlatkezelfiségnél Felfüggesztés nem történt (A Délmagyarország munkatársától.) Ax a hir terjedt el a városban, hogy az egyik városi hivatalban, a járlatkezelőségnél, ismét pénzkezelési szabálytalanság tőrtént és hogy a polgármester megindította a vizsgálatot, amelynek során az elterjedt hirek szerint a kasszában mintegy másfélezer pengő hiányt találtak. Érdeklődtűnk az ügyben a polgármesternél aki kijelentette, hogy a vizsgálat megindult, de eddig nem produkált olyan adatot, amelyből viszszaélésre lehetne következtetni. Ki jelentette, a polgármester, hogy ezidőszerint ezzel az figygyel kapcsolatban senkit sem függesztett fel állásától. A vizsgálat folvik és csak néhány nap múlva nyújt végleges eredményt. Belvárosi Mozi Ma játszik, utoljára, A budapesti filmszínház nagysikerű mösora: SEVERIN kapitány A szabadság és szerelem éposza Főszereplő: Louis Trenker. F^srtfiGrcíc * Várkonvf Mlhá'y és Lenise Hllrich.