Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-28 / 220. szám

DHMAGYARORSZAG SZCOEO, «2erkc«zt««eo Somogyi ucca 22.I.err». Telefont Kiadóhivatal, knicttlnkllnyvIAr «* iBOTlroda Arndt ucca S. Telefon : 13-OA. ^ Nyomda t lllw Lindl acca 1«. Telefon < Ta*1rntt levélcím Uélmaoyarortzaa Szeneif Csütörtök, 1933 szepl. 28. Ára 12 (lU6r IX. évfolyam, 220. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2O. VIdöken é* Budapesten 3.00, kUlltfldOn 0.40 pengd. * Egye« izAb Ara hflkOz­nap 12, vatAr. «* Ünnepnap 20 tlll. Hlr­detéiek felvétele farlia tzerlnL Meq)e­lenlK hélld kivételével nanonta reaoel Politika és közigazgatás A budapesti törvényhatósági tagok között kiütött a reverzális-háboru. A közigazgatási bíróság ítélete felbontotta a pártvezérek nyu­galmát. Melyik pártvezér lehet ezután biztos a párttagok hűségében, ha az előre aláirt s a pártvezér zsebébe letett lemondási nyilatko­zatot a hatóság jogérvényesnek nem tekinti ? A pártvezérek eddig ugy gondolták, hogy az előre aláíratott lemondási nyilatkozat a párt­tagok hűségét megingathatatlanná teszi, mert aki hűtlenkedik, azt akarata ellenére is megfoszthatják majd mandátumától az előre aláíratott lemondási nyilatkozat benyújtásá­val. A közigazgatási biróság ítélete azonban véget vetett ennek a nyugalomnak s most a pártvezér urak a becsületszó szentségének második védelmi vonalába vonulnak vissza. Persze, ez a védelmi vonal már nem látszik olyan gránátbiztosnak, mint amilyennek a re­verzális fedezékét hitték. A becsületszóval való lekötést már lehet magyarázni, lehet értelmezni s lehet lekötelezése alól kibújókat találni. Az emberek nem egyformán kénye­sek még magándolgaikban sem, hát még közügyekben s az emberi természetnek meg­van az a sajátossága, hogy legtöbb esetben s majdnem mindenki azt látja jogosnak, mél­tányosnak, ami az érdekében van. A becste­len célra adott becsületszó nem kötelezheti a becsületes embert, — fogják majd azok mon­dani, akiket becsületszavuk lekötésével igye­keznek majd lemondásra birni. S ebben lehet is valami igazság, csak azt kell majd megma­gyarázniok, hogy becsületes ember becstelen célra hogy is kötheti le becsületszavát? Ezt az egész reverzálisos és becsületsza­vas közéleti cirkuszt a pártpolitikának a köz­igazgatásba való bevonulása idézte elő. A miniszterelnök, — mint a hirek és jelenségek közlik, — szakítani akar a budapesti köz­igazgatásnak azzal a politikai rendszerével, aminek talpraállitása és megszilárdítása érde­kében kellett a közigazgatást a pártpolitika céljaira átengedni. A közigazgatás reformját Wolff Károly és Kozma Jenő receptjeire és javallataira készítették el s ha most a kor­mány szakítani akar a Wolff- és Kozma-re­zsimmel, nem volna-e az a legindokoltabb és legészszerübb. eljárás, ha nemcsak a re­zsimet likvidálná a kormány, ha­nem azt a törvényes állapotot is, amit ez a rezsim törvényhozási súlyával a saját képére és hasonlatosságára teremtett meg. A halálra itélt fővárosi uralom követelte azt, hogy a közigazgatást a pártpolitikának kiszolgáltassák s ha most leszámolnak ezzel a rezsimmel, n e m k e 11 e n e-e leszámol­ni azzal a közigazgatási rend­szerrel is, amit ez a rezsim te­nyésztettki?Ez abecsületszavas és reverzálisos közszellem kö­tözte a közigazgatást a pártpolitika muló-ve­sző-változó pillanataihoz s szolgáltatta ki vele a polgárság életérdekeit politikai ambíciók és ambiciózus politikusok számára. A közigaz­gatás semmit nem nyert, de nagyon sokat vesztett azzal, hogy a pártpolitikát tették úr­rá a városházákon és a megyeházákon. A közigazgatás a közületek gazdasági ügyeit intézi s amikor a gazdasági ügyek in­tézését a pártpolitikai érdekek diktátumára végezték, abból még soha nem fakadt ál­dás. A közigazgatásnak azt kellene nézni, hogy mi az érdeke a városnak, a párt­politika pedig azt nézi, hogy mi az érdeke az uralomnak. A város érdeke és az uralom érdeke nagyon kevésszer találkoznak s ami­kor nem találkoznak, olyankor a pártpolitika szempontjainak alávetik a polgárság érdekeit. Ha csak a szegedi közigazgatást nézzük, (holott a szegedi közigazgatás még mindig emelkedett szempontoknak engedelmeske­dik, mint amilyen nézőpontok irányítják a pártpolitikának kiszolgáltatott közigazgatást), akkor is a kívánatosnál több bizonyítékát látjuk az elmondottaknak. Hányszor fordult elő még Szegeden is az, hogy a közgyűlés­nek az egyik oldala, — az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy sokkal gyakrab­ban a jobboldal, mint a bal, — csak azért szavazta le a másik oldalról előterjesztett in­dítványt, mert más politikai párthoz tartozotf a helyes, a közérdeket szolgáló indítvány elő­terjesztője. Nem mondjuk azt, hogy a régi közgyűlést személyi tekintetek soha nem ve­zették, de a mostani közgyűlés csak a legki­vételesebb esetekben tudja magát függetle­níteni a kőtelező pártszempontoktól. Az bizonyos, hogy a politika nem nyert annyit, mint amennyit a közigazgatás vesztett." Re­verzálisokat és becsületszavas fogad­kozásokat nyert a közigazgatás, de elvesztette elfogulatlanságát, elvesztette pár­tatlanságát s elvesztette azt a képességét, ami nélkül közérdeket szolgálni nem lehet. Mind­ez a jelenség csak erősiti annak a kívánság­nak jogosultságát, hogy a kormány, ha sza­kítani akar a közigazgatás politikusaival, sza­kitson azzal a rendszerrel is, amit a közigaz­gatás politikusai hívtak életre. A Heimtve&r Holl fuss melleit Ujabb fordulat Ausztriában — A Helmwe&r vezérkara belépett a »Hazafias frontbau — A HelmatblocKot feloszlatták (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Szerdán este az osztrák belpoliti­kában ujabb fordulat történt A Helmwenr, — amely eddig meglehetősen ingadozott állásfog­lalásával —. lekötötte magát Dollfuss kancel­lár mellett. Belépett a Dollfuss vezetése alatt álló „Hazafias Frontba" és ezzel jelentékenyen megerősödött a Doll­fuss mögött zárt sorokban tömörülő tábor. A belépéssel egyidejűleg a Heimwehr politikai pártját, a Heiinatblockot feloszlatták. A határozatot késő este hozta meg többórás ta­nácskozás után a Heimwehr vezérkarának ér­tekezlete. Az erre vonatkozó határozati javas­latot Starhemberg herceg hosszabb be­széd kiséretében terjesztette elo azzal az indo­kolással, hogy Dollfuss politikája teljesen megfelelő a Heimwehr álláspontjának. Starhemberg herceg Dollfussnak Genfből való visszatérése után fogja hivatalosan bejelenteni a Heimwehr csatlakozását. Egyidejűleg meg­állapít ják a csatlakozás gyákoirlati végrehaj­tásának módozatait. A kisantant kitart a békeszerződések sérthetetlensége mellett Összfoglalö felenlés a szlnafal konferenciáról — Összeül a kisantant gazdasági fanácsa (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Si­najából jelentik: A négynapos szinajai konfe­rencia eredményéről az esti órákban összefog­laló kommünikét adtak ki, amely részletesen ismerteti a kisantantállamok álláspontját az egyes nemzetközi kérdésekben anélkül azon­ban, hogy akár az egyik, akár a másik kér­désben uj szempontokat tartalmazna. A nagy garral beharangozott gazdasági együttműkö­dés megvalósítására sem kerül sor á legköze­lebbi jövőben a kommüniké szövege után itélve. Amint minden kísantantkonferencia alkal­mával. ugy most is hangsúlyozza a kommüni­ké o békeszerződések sérthetetlenségét. A hivatalos jelentés szerint a három kül­ügyminiszter az aktuális politikai és gazdasá­gi kérdések során megvitatta az adott közép­európai helyzetet és meghozta a szükséges ha­tározatokat. Lefektették a kisantantállamok politika iának általános alapelveit a középeu­rópai kérdésekben és uiból leszögezték, hogy „a kisantant továbbra is szilárdan ki­tart eddigi politikája mellett" Arra természetesen továbbra ís hajlandó a kis­antant, — mondja a kommüniké —, hogy gaz­dasági téren együttműködjék a szomszédálla­mokkal. X három miniszter megvitatta mind­azokat a terveket, amelyeket ebben a kérdésben több oldalról kidolgoztak és valamennyi ter­vezettel szemben leszögezték a kisantant állás­pontját. A kommüniké ezután közli, hogy a tanács­kozások legfontosabb pontja a kisantant gazdasági programja volt. A konferencia különböző határozatokat hozott, hogy a programot gyakorlatilag miként lehet megvalósítani. A kisantant gazdasági ta­nácsa november eleién összeül, hogv hozzálás­son a szinajai gazdasági tervewt életbelépteté­séhez és biztosítsa a három kisantantállam gaz­dasági együttműködésit. Az együttműködés az összes gazdasági kérdésekre kiterjed. T i t u 1 e s c u. J e f t i c s és B e n e s este fo­gadták a saitó képviselőit. Benes felolvasta i kisantant állandó tanácsának üléséről szóló részletes hivatalos közleménvt, amelynek fel­olvasása után a három külügyminiszter el­hagyta a termet, mielőtt az újságíróknak mód­juk lett volna külön kérdéseket feltenni. Az esti órákban Benes és Títulescu együtt el­utazott Szína fából. A két miniszter csütörtö­kön délben Budapestre érkezik és egvórai tar­tózkodás után tovább utazik Bécsen át Genfbe.

Next

/
Thumbnails
Contents