Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-03 / 200. szám

BCLMAG/AROftSZ A<3 íJo 5 íiepíÉmlíCT ü Legfontosabb szervünk Beleink és gvomrunk, Ha nem működnek jól, Csak ffmTOEfl -/ igyunk. De Pinedo tábornok halálos szerencsétlensége Newyork, szeptember 2. De Pinedo ismert olasz repülő Bagdad irányában készült repül­ni, hogy Codos és Rossi világrekordját meg­javítsa. Elindulásakor a repülőgép 700 mé­ter távolságot befutott, majd elvesztette egye­nes irányát és nekiszaladt egy oaskerltcmek. 'A gép felborult és meggyulladt* De Pinedo ki­ugrott a gépből, de nem sikerült megmenekül­nie. A szerencsétlenséget a közönség tehetet­lenül nézte. De Pinedo holttestét összeégve találták meg« A szerencsétlenség oka állító­lag az volt, hogy De Pinedo túlságosan nagy mennyiségű benzinkészletet vitt magával. Nagybani gyártás folytán a legújabb őszi clp ö különlegességek szokatlan olcsó áron, Iskolacipölc erős kivitelben nagy választékban. A raktáron maradt ,szezonolpőket 5*5©, Ö'SO árban árusltjuk. lukö JAJSos&~ Feketeházy magyar mérnök tervezte a szegedi Eifffel-hidat A mérnökegyleí szombati dlszgyQlése (A Délmagyarország munkatársától) A Magyar Mérnők- és Épitészegylet szegedi osz­tálya szombaton délelőtt díszközgyűlést tartott a városháza közgyűlési termében. A díszköz­gyűlésen Tóbiás László elnökölt és azon fővá­rosi, vidéki mérnökök és építészek is nagy­számban jelentek meg. A diszgyülést Vedres István, Vásárhelyi Pál, Lechner ödön és Feketeházy János mér­nökök emlékének szentelték. Tóbiás elnök megnyitó szavai után a város hatóságának képviseletében dr. Tóth Béla főjegyző szólalt fel és Szeged város köszönetét tolmácsolta, hogy a diszgyülés helyéül a mérnökegylet Szegedet választotta ki. Ezután Matusovich Péter ny. miniszteri tanácsos Vedres István­ról tartott emlékbeszédet. Ismertette Vedres mérnöknek rendkívül értékes működését. Ja­vasolta végül, hogy a mérnökegylet kérje Sze­? ed városától, hogy a csengelei erdőt, melyet 'edres István kezdett telepíteni, róla nevezzék el. Sziványi Béla miniszteri osztálytanácsos, a folyammérnöki hivatal vezetője Vásárhelyi Pálról tartott emlékbeszédet. Megemlítette, hogy a tisizavölgyi ármentesiités Vásárhelyi Szenzációs REKLÁM -irifsltts! Fiu és gyermek joppék . . P 2'50-től Férfi vászon „ . • » 4- „ „ mosó öltönyök . . • m 8.- * „ szövet „ . . • •» 18- „ Tiroli nadrágok .... • » 2- „ Hubertus kabátok . . . • n 8"- * Gummi köpenyek . . . • » 10.- „ Cserkészfelszerelési cikkek Vadász- és motor-sport cikkek Legjutányosabban 1 Mérték itáni osztály: Mosó öltönyök P 24'— -tői Szövet saccó öltönyök . . „ 60'— „ a legfinomabb ailnflséglg. Nagy választék! FÖLDES IZSÓ - VUjM—HIVAT—BRUHflZ" lilauzál tér.i nevéhez fűződik, gróf Széchenyi Istvánnak egyik leglelkesebb munkatársa volt Vásárhe­lyi Pál, aki a Tisza-szabályozás munkálatai­nál is nagyon értékes munkát végzett Medgyasszay István műegyetemi magánta­nár Lechner ödön építészről készített alapos munkára valló tanulmányt Megemli'ette, hogy Lechner ödön egyik legszebb alkotása a szegedi városháza, amelynek tervezésére 36 éves korában kapott megbízást. Lechner ép­pen azelőtt érkezett haza hosszabb franciaor­szági tartózkodásából és a francia stílust al­kalmazta a városháza tervezésénél is. Ötven évvel ezelőtt, midőn a városháza elkészült messze földről csodájára jártak és az építé­szek körében megállapították, hogy a szegedi városháza irányfordulatot jelent az ország épí­tészetében. Ismertette a tanulmány Lechner többi nevezetes munkáit és működését is. Feketeházy János magyar mérnökről' dr. Lósy-Schmidt Ede, a Magyar Mérnök- és Épitészegylet könyvtárosa tartott értékes és Szegedet egészen közelről érdeklő emlékbeszé­det. — Nekem ma, a szegedi közúti hid 50 éves fennállása alkalmából tulajdonképpen kellene emlékbeszédet tartanom, — kezdte előadását. Szakkörökben és a köztudatban ugyanis Eif­fel remekeként szerepelt a szegedi híd. A szerzőség kérdése azonban legújabban vitássá vált. Móra Ferenc ugyanis elvitatta Eiffeltől a szerzőség dicsőségét az „Épitési Ipar' cimü műszaki lapnak egy 1883. évi adatára támasz­kodva, amely szerint állítólag Feketeházy Já­nos mérnök terveivel nyerte volna el Eiffel Szegeden, 1880-ban a közúti hidpályázaton az első diiat. — Egy adat birtokában azonban nem lehe­tett a szerzőség ügyében állást foglalni, a mér­nökosztály megbízásából utánanéztem most, hogy a szegedi közúti bid ügyére nézve hiteles kutlorrások alapján világosságot derítsek. Meg­állapítottam, hogy az Eiffel-cég két tervezettel vett részt a hidpályázaton. Egy teljesen fran­cia és egy tisztán magyar felírású, magyar szövegű tervezettel. A francia tervezet minden lapját Eiffel saiátkezüleg irta alá, a magyar szövegű tervről hiányzik az Eiffel-cég bélyeg­zője és Eiffel névaláírása is eltér kezevonása­tól. Ez a szép tervezet, amely a bírálóbizottság tetszését azonnal megnyerte és amelynek alap­ján a hid megépült, a feltevés szerint csak Ma­gyarországon készülhetett, magyar szakember­től. — A szegedi közúti hidpályázat országos je­lentőségű esemény volt. Amikor Szegeden a bírálóbizottság 1880 szeptember 16-án meg­hozta döntését, az összes újságok megirták, hogy első heluen Eiffel francia mérnök, má­sodik helyen Seyn szintén francia mérnök ter­vezetét fogadták el. A hid fel is épült és három év multán, 1883 szeptember 16-án átadták a forgalomnak. Ebből az alkalomból az Épitési Ipar és Vasárnapi Újság nyilvánosságra hoz­tak, hogy a szegedi közúti hid nem Eiffel Gusztáv tervei alapján épült fel, hanem fekete­házy János, államvasuti mérnök tervei szerint készült. Az ujabbi adatok alapján kétségkivül megállapítható, hogy Feketeházy tervezetét előbb magyar cégeknek ajánlotta fel, de mi­után nem fogadták el, tárgyalásokba kezdett a párisi Eiffel-céggel. Eiffelék felismerték 9 magyar mérnök zsenialitását, elfogadták a felajánlott terveket és azzal vett részt Eiffel mérnök a szegedi hidpályázaton. A bírálóbi­zottság azután elfogadta a terveket és meg­bízta Eiffel mérnököt hogy épiLse fel a sze­gedi hidat. — A Mqgyar Mérnök és Épitészegylet kérje fel Szeged város hatóságát — mondotta ezután az előadó —, hogy % közúti hidon távolítsák el a mostam emléktáblát és az igazságnak megfelelően olyan emléktáblát helyezzenek el a hídfőkön, melv feltünteti, hogy a hidat ma­gyar ember: Feketeházy János tervezte. A kőz­'uti hid pedig neveztessék el ezután Feketeházy János hídjának. A diszgyülés a javaslatot elfogadta és elha­tározta. hogy testületileg koszorút helyez el a közúti hidon Feketeházy János és a szintén mellőzött Schichedanr Albert müépitész emlé­kezetére. Schichedaur volt az, aki Feketeházy megbízásából a hid építészeti kiképzését m g­oldotta. A diszgyülés résztvevői testületileg megko­szorúzták Vedres Istvánnak a belvárosi teme­tőben lévő síremlékét is, továbbá Vásárhelyi Pál és Lechner ödön szobrát. Délben a mér­nökvendégek tiszteletére bankett volt az ulsze­gedi Vigadóban, délután a vendégek Fehér* tóra rándultak ki, ahol Bokor Mihály szakasz­mérnök a városi halgazdaságot mutatta be.. Icbnlatáclf!) kön*v«rijJ. v"dászVellék ÜSS* Borbély hirSndös.«, Feketesas ucca 81. ^ Felvételi vizsgákCrwX*™"' •*eP1.1-15-10 k á 1 1 a y lesznek a " * * " J testképző, mozgásmüvészeti iskolában. BUDAPEST VIL, Erzsébet körút 17. Gyakorlati és elméleti ki­képzés. Elsőrendű szaktanárok. Dilettáns csopor­tok kezdő és haladó gyermekek és felnőttek részére « . a ábcípr vásárlásnál! ifl, CltSZCI favltásná. forduljon bizalommal TÓTH órásho*, Kölosey-ucca 7. sz. Tisztviselők, nyugdijasok «161«« nélkül vásá­rolhatnak ABC utalvánnyal. Tört arany, ezüst ré­gi pénz, zálogjegy beváltás. Becserélt órák, éksze­rek eladása olcsó áron. Bizományba elfogadok órát, ékszert Törhetetlen óraüvegek raktára. STEFANIA PARK vendéglő, kávéház (KASS-UZEM) A Szegedi Hét tartama alatt Kitűnő zónák egész nap Polnári Serfőzde sörei Ebéd és vacsora Menü: P 1*40 Tánc! Tánc! Délután és este JAZZ-BAND KdYéladzi Halok! Fagylalt! 342 Olcsó polgári árak !

Next

/
Thumbnails
Contents