Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-15 / 209. szám

DHMAGYAK0R5ZAG SZEGED, Szerke*zUM6g: Somogyi ucca 22.1.cm. Telefon: 23-33.^KladótUvalal, kt)lca(lnk)lnyv4Ar «» tegyboda Aradi ucca s. Telefoni 13-00.^ Nyomda: LHw Linói ucca 19. Telefon t 13w>6. Tóvlrnll é» levélcím • nélmnnyarnnizáa «renM Péníeh, 1933 szept. 15. Ára 12 fillér IX. évfolyam, 209. sz. ELŐFIZETÉS: Ha vonla Helyben 3.20. Vidéken ÉS Budapesten 3.60,kUll»ld«n 6.4Ü pengő. * Egye» tzim Ara hétköznap 12, vaiAr. «a Ünnepnap 20 1111. Hírdelések (elvétele tarlta szerint. Meqlelenlk hétlO kivételével naponta reqqel Vásároljatok! •„Vásároljatok! Minden cent, amely forgalomba kerül, az Egyesült Államok mezőgazdaságát, iparát és kereskedelmét gyarapítja és a nemzeti újjáépítést segíti elő. Ne felejtsétek el, hogy az egyesült Államok kereskedelmi forgalmának kilencvenhárom százaléka a belföldön bonyolódik le és csak hét százalék esik a kivitelre és behozatalra. A nemzeti újjáépítés előfeltételeit a belföldön kell megteremteni. A pénznek a belföldön is forogni kell. Vásároljatok!" Az amerikai nemzeti ujjáépitő bizottság felhívásából vannak véve ezek a mondatok, amelyeket millió és millió példányszámban terjesztenek mindenfelé az Egyesült Államokban. Érthető és világos nyelven elmondott közgazdasági alapigazságok, melyek azon a ponton szegeződtek neki a válságnak és depressziónak, ahol mindenkinek módjában áll a segítés. Á válság ugyanis legalább kilencven százalékban lélektani. Se a munkaerő nem lett kevesebb, se a nyersanyagok mennyisége nem csökkent meg, még a forgalomban levő pénz mennyisége se kisebb, ha tehát válság van, annak csak az a magyarázata, hogy az emberek nem mernek ugy élni, mint azelőtt. A drasztikumra hajló amerikai humor a nemzeti ujjáépitő bizottság felhivása nyomán irtóhadjáratot indit a lemondás prófétái ellen. Pellengére állítja azokat, akik a viszonyok további rosszabbodását rebesgetik és rémhíreket sugdosnak egymás fülébe. Az élclapok sürgönydrótokon gubbasztó, lelógó fülü szamaraknak rajzolják a vészmadarakat, akik repülni nem merészkednek. Üzletemberek gomblyukban viselik és levélpapírjukra nyomatják rá az újjáépítés és optimizmus jelvényét a kék sast s az államhatalom és társadalmi alakulások az egyesitett propagandának minden eszközével igyekeznek belevinni a köztudatba, hogy nem a betegségig menő takarékoskodással és az igények lefaragásával, hanem bizalommal, lendülettel és elevenséggel lehet a válságba jutott ipart és kereskedelmet ismét talpraállitani. És mert az orvosság abban van, hogy forditva cselekedjenek mindent, mint eddig, Pittsburgh város egyik főterén márványtáblát állit, amelyre aranybetükkel véseti rá mindazoknak a hivataloknak, intézményeknek, vállalatoknak és egyéni munkaadóknak cimét, akik záros határidőn belül nem leszállítják, hanem emelik alkalmazottaik fizetését és munkabérét. Az elgondolás logikája világos és érthető. Bizakodó hangulatot várni, vásárlást kivánni attól az embertől, akinek jövedelemcsökkenés lebeg a feje fölött, nem lehet. A tapasztalat azt mutatja, hogy akárcsak egy öt százalékos fizetéscsökkentés is hatványozottan érezteti hatását a kereskedelmi forgalom összezsugoritásában. Csináljuk tehát a fordítottját. Emeljük a kereseteket. Ugyanazon törvényszerűségnek öt százalékos emelés esetén hatványozott vételkedvet kell majd előidézni. Ezt cselekszik az amerikaiak és az egész világ közgazdaságának regenerálódása érdekében szeretnénk, hogy minél hamarább igazolódjék ennek a talán naivnak tetsző, de mélységes emberi ösztönökre és érzésekre épített önbizalomnak a politikája. Mert azzal tisztában kell lenni mindenkinek, hogy Amerikát valósággal elfogta a gazdasági újjáépítésnek a láza, amely alól senki sem tudja kivonni magát. Még azokban az esetekben is, amelyek látszólag ellentéteket takarnak, mint például Ford összeütközése Roosevelt elnökkel, nem arról van szó, mintha Ford ki akarná vonni magát az újjáépítés munkájában való részvétel alól, hanem csupán a keresztülvitel módozataiban való különbözőségről. Amit az elnök emelt munkabérek formájában akar nyújtani a munkásoknak, azrt Ford haszonrészesedés alakjában akarja juttatni nekik. Azt akarja elérni, hogy közvetlenül is érdekelve legyenek a vállalat nyereségében és a vállalat prosperitásában keressék egyéni prosperitásuk biztosítását is. De közös mindkettőjüknél az, hogy vételkedvet akarnak teremteni és vásárlási lehetőséget akarnak biztosítani. Forgalomba akarják hozni a centeket, amelyek a nemzeti újjáépítést elősegitik. Nem akarjuk állitani, hogy amit ma Amerikában cselekszenek, azt száz százalékig alkalmazni lehetne Európára és Magyarországra is. Vannak azonban Európára is alkalmazható igazságok az amerikai elgondolásban.' Nincs addig gazdasági jövő, amig egyik oldalon kereskedő és iparos, másik oldalon pedig tisztviselő és alkalmazott ellenségként állanak egymással szemben s az első saját érdeke ellenére a fizetések és munkabérek csökkentését hirdeti, az utóbbi pedig a sztrájkoló, vagy vásárolni nem tudó vevők táborát szaporítja. Nálunk is meg kell fordulni a közhangulatnak. A konjunkturakutató intézetek a javulás bizonyos, egyelőre még csak gyengén érezhető jeleiről számolnak be. A mezőgazdasági termények ára alacsony ugyan, de a termés nagy volt és az értékesítés kilátásai jobbak, mint tavaly. Miért ne követhetnénk mi is az amerikaiak példáját? Kíséreljük meg a segítés megkezdését az iparon és kereskedelmen. Aki tud, vásároljon. Minden fillér, amely forgalomba kerül a nemzet gazdaság! újjáépítését segiti elő. Emberek, vásároljatok! Kánya külügyminiszter Páriába utazott Budapest, szeptember 14. Kánya Kálmán külügyminiszter csütörtök reggel Máriássy Zoltán követségi tanácsos kiseretében Párisba utazott, hogy Paul Boncour francia külügyminiszternél látogatást tegyen. A külügyminiszter párisi útját politikai körökben meglepetéssel fogadták. Kánya Kálmán külügyminiszter Máriássy Zoltán követségi tanácsos kíséretében pénteken délelőtt 10 óra 40 perckor érkezik Párisba. Minthogy a francia kormány tagjai pénteken délután államtanácson vannak elfoglalva, Kánya Kálmán külügyminiszter szombaton teszi meg látogatásait Paul Boncour külügyminiszternél délelőtt 11 órakor, Dalad i e r miniszterelnökkel pedig délután 3 órakor találkozik. Beavatott körökben ugy tudják, hogy a külügyminiszter párisi látogatásának elsősorban udvariassági jellege van. Valószinü azonban az is, hogy Kanya azért utazott el Párisba, hogy a francia külpolitika vezetőinél személyesen informálódjék. A két külügyminiszter hir szerint megbeszéli az általános európai helyzetet, különösen azokat a kérdéseket, amelyek a két országot érdeklik. A francia lapok érdekes kommentárokat fűznek Kánya párisi látogatásához. A Petit Parisien azt írja, hogy a két külügyminiszternek a tárgyalások során semmiesetre sem szabad letérniök a gazdasági területről. Jól informált párisi körökben ugy tudják, hogy Kánya külügyminiszter Paul Boncourtól elsősorban gazdasági kérdésekről óhajt tájékozódni. Kikéri azonban a francia külügyminiszter véleményét a dunai államok újjászervezésének kérdéséről is. Kánya külügyminiszter négy-öt napi párisi ottartózkodás után visszatér Budapestre, szeptember 25-én Genfbe utazik, ahol a magyar kormány képviseletében résztvesz a Népszövetség közgyűlésének ülésén. A közgyűlést megelőzően ülést tart a Népszövetség pénzügyi bizottsága is, amely többek között foglalkozik Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetével. Erre való tekintettel a jövő hét elején I m r éd y Béla pénzügyminiszter is Genfbe utazik. Kánya Kálmán elutazása elő« állási foglalt a dunai konföderáció ellen S

Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páól jelentik; A félhivatalos Temps csütörtökesti száma érdekes beszélgetést közöl, amelyet a lap budapesti kűlöntudósitója folytatott Kánya külügyminiszterrel közvetlen elutazása előtt. Kánya külügyminiszter ebben a beszélgetésben félreérthetetlenül a dunai konföderáció gondolata ellen foglalt állást és kijelentette, hogy Magyarország továbbra is várakozó álláspontra helyezkedik. A külügyminiszter azzal kezdte nyilatkozatát, hogy Magyarország a legmesszebbmenő kereskedelmi kapcsolatokat óhajtja minden állammal, még Csehországgal is. Csehország ezidőszerint az egyetlen ország, amely szerződésenkivüli viszonyban van Magyarországgal. A külügyminiszter nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a magyar kereskedelmi politika nem keveri össze a politikai és a gazdasági kérdéseket és kizárólag a gazdasági szempontokat tartja szem előtt. A kétoldalú kereskedelmi szerződéseken teljes mértékben érvényesül ez az elv. Egészen más azonban a helyzet akkor, ha több különböző állammal megkötendő többoldalú megállapodásról van szó. Ebben az esetben magától értetődik, hogy a gazdasági megállapodással egyidejűleg, sőt még azt megelőzően rendezni kell a szóhanforgó államok között fennálló politikai kerdéseket inMagyarországnak az a véleménye, hogy a* az ilyen többoldalú szerződés nem javítana érezhetően a résztvevő államok egyikének gazdasági helyzetén sem, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodáshoz csak néhány, vagy pedig valamennyi dunai állam csatlakozna. Az ilyen kombinációknak is megvannak a maga hatrányai. A külügyminiszter azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy Magyarország továbbra is tartózkodó álláspontra helyezkedik és nem köti le mását semmilyen iránvbsm kol