Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-13 / 207. szám
DÉLM AGYARŰRSZAG SZEO §serkeMlO««o: Somogyi noca I2.L em. Teleion: 23-33. - Kladötilvatal, K«les«tnk»nyTMr e* Icqylrodn Aradi ucoa S. Teleion r «3>00. * Nyomda s L«w Ltod« ncca 11». Teleion : 13^oft. lATlroíl ^ .rvélrlm O^lmnnvnroMrAn «renert A szegedi ipari kiállítások számadása A tavaszi szegedi ipari kiállításnak számadásai most kerültek a nyilvánosság elé. Nem sal, — semmi más idegent vonzó esemény a volt Szeged számára az ipari kiállítás idején, — amit nem szabad összetéveszteni a Szegedi Hét alatt tartott lakásberendezési kiállításvárosban és mégis a kiállítást látogató harmincötezer ember közül — tir-en kétezren vidékiek voltak. Jól tudjuk, hogy ezt az idegenforgalmat kizárólag az ipari kiállításnak betudni nem lehet s ebben a számban kifejezésre jut a filléres vonatok népszerűsége és látogatottsága is, de — ha nem lett volna ipari kiállítás, kevesebb lett volna az idegeneket tömegestül hozó vonatok száma is, s igy amit az idegenforgalom terén a szegedi ipari kiállítás nem közvetlenül ért el, azt elérte közvetve. Ezért a város tizenkétezer vendégét a tavaszi ipari kiállításnak köszönheti. S ez a szám magábanvéve is döntő s lk e r. A szegedi ipari kiállítás bővülhet még, szépülhet és gazdagodhatik, emelkedhetik színvonalban, fokozódhatik még a kiállítások révén a fogyasztók vételkedve, — mindez a jövő várakozása s a jövő kilátása. De ez a tizenkétezres szám már a jelené, ez már elért eredmény, ez már a megfutott útnak egyik eredménye, ezt már nem várnunk kell munkálkodva és kockázatot vállalva, ez már elért eredmény, elkönyvelhető tétel. S ez az adat egymagábanvéve is olyan jelentős, hogy kötelezését és parancsát két irányban is meg lehet állapitani. Az egyik parancs a város felé szól. A szegedi iparosok egyetlen fillér segélye nélkül kezdtek hozzá évi kiállításuk megrendezésére. Ez év tavaszán már az ötödik kiállításukat rendezték meg s amit a számadatokból meg lehet állapitani, minden kiállításnak több volt a látogatója és a bevétele, mint az előzőnek. Az első kiállításon még ráfizetéssel kellett számolni, az utolsó kiállítás anyagi eredményéből ötezer pengőnél többet tudtak tartalékolni a következő kiállítások számára. S ennek jelentőségét csak akkor lehet felfogni, ha arra gondolunk, hogy gazdasági helyzetben, vásárlóképességben, a kereseti viszonyokban és munkafeltételekben milyen szörnyű és milyen kártékony romlás következett be és állandósult az alatt az öt év alatt, amialatt a szegedi iparosok kiállítása egyre gazdagodott, egyre bővült, látogatottságában egyre fokozódott s egyre messzebbre hatolt el kisugárzó erejében. A város felé szóló parancs tehát könnyen magyarázható és könnyen érthető. A városnak minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni kell az idegenforgalma szolgálatát az ipari kiállítások ügyének felkarolásán keresztül is. Nem bécsi angol lapok olvasatlan hirdetései számára kell félretenni azokat a filléreket, amiket a város az idegenforgalom ügyének áldozni tud, hanem azoknak a tényezőknek kell segítségére sietni, amelyek vonzák és hozzák ide ezerszámra is az idegeneket. A szegedi ipari kiállítás kinőtt már az ipartestületnek rendelkezésre álló helyiségeiből. A szegedi ipartestületnek az a törekvése, hogy a város központjában kiállítási helyiségről gondoskodjék. Ebben a törekvésében nemcsak a szegedi iparosokat, hanem a szegedi idegenSzerda, 1933 szepL 13. Ara ÍZ fillér IX. évfolyam. 207. $z. forgalmat is támogatni legelsőrendü városi kötelesség. Az idegeneket nem rábeszéléssel lehet Szegedre hozni, hanem látnivalókkal. S ha a szegedi iparosok most már évről évre gondoskodnak arról, hogy érdemes és érdekes látnivalója legyen Szeged vendégeinek, akkor legalább találja meg a város hatósága a segités módját, hogy megfelelő helyen s megfelelő kivitelben kiállítási helyiségek biztositásáról is gondoskodik a szegedi iparosság számára. A kiállítás sikere azonban nem marad néma a szegedi iparosság felé sem. Ez a siker a szegedi iparosságnak nem mondhat mást, csak azt, hogy folytassák tovább az elkezdett munkát, haladjanak tovább a választott utón s rendkivüíi szolgálatot téve a köznek, használni fognak maguknak is. Szegeden nagy számban élnek egészen kivételes képességű iparosok s magunk láttuk nem egy példáját annak, hogy a kiállított ipari termék ELAF1ZET£S: Havonta helyben 3.20. vidéken «• Undapetlen 3.00,kUlt0ld«n ••4® pengd- " Egye* iiAm Ara hélk»«nap 12, va*ar> Ünnepnap 20 1111. Hlrd-tí»ek fel-vétele tartta tzertnL Meglelenlt héno kivételivel nanonta feooel szépsége, hatásossága s a munka kitűnősége elhatározássá érlelte a vételkedvet s a vágyat cselekedetté. A szegedi iparosságnak legelsőrendű propaganda eszköze volt minden kiállítás, — voltaképen itt találkozott a fogyasztó a kézmüiparossal s ha még nem is a kivánt mértékben, — amit már a gazdasági válság kontójára kell irni, — de mégis sokkal több vétel és megrendelés jött létre a kiállítás folytán, mint amennyit kiállítások nélkül kötöttek volna. Abban az élethalál harcban, amit a szegedi iparosságnak folytatni kell a mindennapi kenyérért, a béke és reménység ünnepnapjait jelentik az ipari kiállítások. A város hatóságának, a város közönségének s a szegedi iparosságnak össze keH fogni annak érdekében, hogy a szegedi iparosságnak hasznos, a szegedi idegenforgalomnak nélkülözhetetlen ipari kiállítások ismétlődjenek tovább gazdagodva, bővülve, látogatottságban és teljesítményekben mindig csak emelkedve. Dollárpánilc Hewyorkban Megkezdődik az infláció? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: A hetek óta csendes newyorki tőzsdén, kedden ismét váratlan dollárpánik tört ki. Olyan hírek terjedtek el, hogy a Rooseveltkormány végleg leszögezte álláspontját az infláció mellett és hogy a bank jegyszaporitás már a legközelebbi napokban megkezdődik. Az ellenőrizhetetlen híresztelések hatása alatt nagyarányú kereslet indult meg külföldi valuták iránt. Fokozta a pánikhangulatot az a körülmény, hogy az amerikai tőke egyre nagyobb méretekben menekül az országból. A newyorki kereskedelmi tényezők véleménye szerint a mai pénzpiaci helyz etet már nem lehet sokáig fenntartani, az infláció legkésőbb október elején minden körülmények között bekövetkezik még akkor is, ha Roosevelt elnök esetleg nem akarná. Starhemberg herceg hüségffogadalmat tett Dollfussnak Az austrofaslszta herceg éles beszédei mondott a szociáldemokrata bécsi városháza ellen a Heimwehr-szSvetség tüntetésén — Kedden este véget ért a katolikus nagygyűlés Bécs, szeptember 12. A katolikus nagygyűlés kedden este véget ért Az utolsó napon Bécsnek a törököktől való felszabadításának emlékére nagy ünnepségeket tartottak. Az üzletek egész nap zárva voltak, a várost zenekarok járták végig, a nagyobb tereken hangversenyt tartottak. Az évforduló alkalmából D o 11 f u s s kancellár és felesége tegnap este fényes fogadóestet rendezett a kancellári hivatal ballhausplatzi palotájában. Az estély politikai jelentőségű volt, ezen kizárólag a kormány, a diplomacia, az egyház, a hadsereg és a minisztériumi főhivatalnokok jelentek meg. D o 11 f u s s kancellár, majd F e y közbiztonsági miniszter az estély folyamán hosszasan elbeszélgetett a megjelent magyar vendégekkel. Serédí Jusztinián hercegprímáson kivül részt vett az estélyen gróf Eszterházy Móric, C z e 111 e r Jenő, Ernszt Sándor és báró Kray István. Kedden reggel a Kahlenberg kopár lejtőjén Hlond lengyel hercegérsek ünnepi misét celebrált amelyen 15.000 főnyi hallgatóság jelent meg. Tizenegy órakor a Burg előtti Hejdenplatzon' tartották meg a tula jdonképpeni ünnepélyt, amelyen a kormány minden tagja, a diplomáciai kar és Bécsben időző összes egyházi vendégek megjelentek. Az ünnepség folyamán Mikias elnök tartott beszédet. A katolikus nagygyűlés befejezéseül este megszólalt a Szent István dóra török ágyuk ércéből öntött nagyharangja. A kongresszus ünnepségének hivatalos befejezésével a külföldi egyházférfiak már este elutaztak, közöttük Serédi Jusztinián hercegorimás a kíséretében levő hat magyar püspökké? együtt A délután megtartott utolsó kongre&zszusi nagygyűlésen beszéde* mondott Mikias köztársasági elnök, aki többek között a következőket mondotta: — Végefelé közeledik Európában az az idő, amikor minden isteni jelenséget semmivé alacsonyítanak le és minden emberi jelentőséget a materializmus fényébe állítottak. Napjainkban hatalmas szellemi átalakulás megy végbe és a világos szem utolsókat vonaglik. A kereszténységre vár az a szent kötelesség, hogy utat mutasson a világnak, amely lázasan keresi az igazi boldogulást. Végül Mikias eknök mély hódolatát küldte XI. Pius pápának. Este a Rathaus-Platzon a Heimwehr-szövetség rendezett ttV»tetést a nemzeti gondolat mellett. A teret beláthatatlan embertömeg töltötte be. Dollfuss kancellár méltatta az ünnepség történetének jelentőségét, szimbólumnak nevezte Starhemberg nevet és azt mondotta, hogy mint 250 évvel ezelőtt: Starhemberg herceg mentette meg Ausztria szabadságát, ugy most is elvárják az osztrákok, hogy az ősök utódja méltó marad történelmi nevéhez. — Az utóbbi napok eseményei, — mondotta Dollfuss —, megerősítettek abban * hitemben.