Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-13 / 207. szám

DÉLM AGYARŰRSZAG SZEO §serkeMlO««o: Somogyi noca I2.L em. Teleion: 23-33. - Kladötilvatal, K«les«tnk»nyTMr e* Icqylrodn Aradi ucoa S. Teleion r «3>00. * Nyomda s L«w Ltod« ncca 11». Teleion : 13^oft. lATlroíl ^ .rvélrlm O^lmnnvnroMrAn «renert A szegedi ipari kiállítások számadása A tavaszi szegedi ipari kiállításnak számadá­sai most kerültek a nyilvánosság elé. Nem sal, — semmi más idegent vonzó esemény a volt Szeged számára az ipari kiállítás idején, — amit nem szabad összetéveszteni a Szege­di Hét alatt tartott lakásberendezési kiállítás­városban és mégis a kiállítást látogató harmincötezer ember közül — ti­r-en kétezren vidékiek voltak. Jól tudjuk, hogy ezt az idegenforgalmat kizárólag az ipari kiállításnak betudni nem lehet s eb­ben a számban kifejezésre jut a filléres vona­tok népszerűsége és látogatottsága is, de — ha nem lett volna ipari kiállítás, kevesebb lett volna az idegeneket tömegestül hozó vo­natok száma is, s igy amit az idegenforgalom terén a szegedi ipari kiállítás nem közvetle­nül ért el, azt elérte közvetve. Ezért a város tizenkétezer vendégét a tavaszi ipari kiállí­tásnak köszönheti. S ez a szám magábanvéve is döntő s l­k e r. A szegedi ipari kiállítás bővülhet még, szépülhet és gazdagodhatik, emelkedhetik színvonalban, fokozódhatik még a kiállítások révén a fogyasztók vételkedve, — mindez a jövő várakozása s a jövő kilátása. De ez a ti­zenkétezres szám már a jelené, ez már elért eredmény, ez már a megfutott útnak egyik eredménye, ezt már nem várnunk kell mun­kálkodva és kockázatot vállalva, ez már elért eredmény, elkönyvelhető tétel. S ez az adat egymagábanvéve is olyan jelentős, hogy kö­telezését és parancsát két irányban is meg lehet állapitani. Az egyik parancs a város felé szól. A szegedi iparosok egyetlen fillér segélye nél­kül kezdtek hozzá évi kiállításuk megrende­zésére. Ez év tavaszán már az ötödik kiállí­tásukat rendezték meg s amit a számadatok­ból meg lehet állapitani, minden kiállí­tásnak több volt a látogatója és a bevétele, mint az előzőnek. Az első kiállításon még ráfizetéssel kellett szá­molni, az utolsó kiállítás anyagi eredményéből ötezer pengőnél többet tudtak tartalékolni a következő kiállítások számára. S ennek je­lentőségét csak akkor lehet felfogni, ha arra gondolunk, hogy gazdasági helyzetben, vá­sárlóképességben, a kereseti viszonyokban és munkafeltételekben milyen szörnyű és milyen kártékony romlás következett be és állandó­sult az alatt az öt év alatt, amialatt a szegedi iparosok kiállítása egyre gazdagodott, egyre bővült, látogatottságában egyre fokozódott s egyre messzebbre hatolt el kisugárzó erejé­ben. A város felé szóló parancs tehát könnyen magyarázható és könnyen érthető. A város­nak minden rendelkezésére álló eszközzel tá­mogatni kell az idegenforgalma szolgálatát az ipari kiállítások ügyének felkarolásán keresz­tül is. Nem bécsi angol lapok olvasatlan hirde­tései számára kell félretenni azokat a fillére­ket, amiket a város az idegenforgalom ügyé­nek áldozni tud, hanem azoknak a tényezők­nek kell segítségére sietni, amelyek vonzák és hozzák ide ezerszámra is az idegeneket. A szegedi ipari kiállítás kinőtt már az ipartestü­letnek rendelkezésre álló helyiségeiből. A sze­gedi ipartestületnek az a törekvése, hogy a város központjában kiállítási helyiségről gon­doskodjék. Ebben a törekvésében nemcsak a szegedi iparosokat, hanem a szegedi idegen­Szerda, 1933 szepL 13. Ara ÍZ fillér IX. évfolyam. 207. $z. forgalmat is támogatni legelsőrendü városi kötelesség. Az idegeneket nem rábeszé­léssel lehet Szegedre hozni, hanem látniva­lókkal. S ha a szegedi iparosok most már év­ről évre gondoskodnak arról, hogy érdemes és érdekes látnivalója legyen Szeged vendé­geinek, akkor legalább találja meg a város hatósága a segités módját, hogy megfelelő helyen s megfelelő kivitelben kiállítási helyi­ségek biztositásáról is gondoskodik a szegedi iparosság számára. A kiállítás sikere azonban nem marad né­ma a szegedi iparosság felé sem. Ez a siker a szegedi iparosságnak nem mondhat mást, csak azt, hogy folytassák tovább az elkezdett munkát, haladjanak tovább a vá­lasztott utón s rendkivüíi szolgálatot téve a köznek, használni fognak maguknak is. Sze­geden nagy számban élnek egészen kivételes képességű iparosok s magunk láttuk nem egy példáját annak, hogy a kiállított ipari termék ELAF1ZET£S: Havonta helyben 3.20. vidéken «• Undapetlen 3.00,kUlt0ld«n ••4® pengd- " Egye* iiAm Ara hélk»«­nap 12, va*ar> Ünnepnap 20 1111. Hlr­d-tí»ek fel-vétele tartta tzertnL Megle­lenlt héno kivételivel nanonta feooel szépsége, hatásossága s a munka kitűnősége elhatározássá érlelte a vételkedvet s a vágyat cselekedetté. A szegedi iparosságnak legelső­rendű propaganda eszköze volt minden ki­állítás, — voltaképen itt találkozott a fogyasz­tó a kézmüiparossal s ha még nem is a kivánt mértékben, — amit már a gazdasági válság kontójára kell irni, — de mégis sokkal több vétel és megrendelés jött létre a kiállítás foly­tán, mint amennyit kiállítások nélkül kötöttek volna. Abban az élethalál harcban, amit a szegedi iparosságnak folytatni kell a minden­napi kenyérért, a béke és reménység ünnep­napjait jelentik az ipari kiállítások. A város hatóságának, a város közönségének s a sze­gedi iparosságnak össze keH fogni annak ér­dekében, hogy a szegedi iparosságnak hasz­nos, a szegedi idegenforgalomnak nélkülöz­hetetlen ipari kiállítások ismétlődjenek to­vább gazdagodva, bővülve, látogatottságban és teljesítményekben mindig csak emelkedve. Dollárpánilc Hewyorkban Megkezdődik az infláció? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) New­yorkból jelentik: A hetek óta csendes newyorki tőzsdén, kedden ismét váratlan dollárpánik tört ki. Olyan hírek terjedtek el, hogy a Roosevelt­kormány végleg leszögezte álláspontját az in­fláció mellett és hogy a bank jegyszaporitás már a legközelebbi napokban megkezdődik. Az ellenőrizhetetlen híresztelések hatása alatt nagyarányú kereslet indult meg külföldi valu­ták iránt. Fokozta a pánikhangulatot az a kö­rülmény, hogy az amerikai tőke egyre nagyobb méretekben menekül az országból. A newyorki kereskedelmi tényezők vélemé­nye szerint a mai pénzpiaci helyz etet már nem lehet sokáig fenntartani, az infláció legkésőbb október elején minden körülmények között be­következik még akkor is, ha Roosevelt elnök esetleg nem akarná. Starhemberg herceg hüségffogadalmat tett Dollfussnak Az austrofaslszta herceg éles beszédei mondott a szociáldemokrata bécsi város­háza ellen a Heimwehr-szSvetség tüntetésén — Kedden este véget ért a katolikus nagygyűlés Bécs, szeptember 12. A katolikus nagygyűlés kedden este véget ért Az utolsó napon Bécs­nek a törököktől való felszabadításának em­lékére nagy ünnepségeket tartottak. Az üzletek egész nap zárva voltak, a várost zenekarok jár­ták végig, a nagyobb tereken hangversenyt tartottak. Az évforduló alkalmából D o 11 f u s s kancellár és felesége tegnap este fényes fogadó­estet rendezett a kancellári hivatal ballhaus­platzi palotájában. Az estély politikai jelentő­ségű volt, ezen kizárólag a kormány, a diplo­macia, az egyház, a hadsereg és a minisztériu­mi főhivatalnokok jelentek meg. D o 11 f u s s kancellár, majd F e y közbiztonsági miniszter az estély folyamán hosszasan elbeszélgetett a megjelent magyar vendégekkel. Serédí Juszti­nián hercegprímáson kivül részt vett az esté­lyen gróf Eszterházy Móric, C z e 111 e r Jenő, Ernszt Sándor és báró Kray István. Kedden reggel a Kahlenberg kopár lejtőjén Hlond lengyel hercegérsek ünnepi misét celeb­rált amelyen 15.000 főnyi hallgatóság jelent meg. Tizenegy órakor a Burg előtti Hejden­platzon' tartották meg a tula jdonképpeni ünne­pélyt, amelyen a kormány minden tagja, a dip­lomáciai kar és Bécsben időző összes egyházi vendégek megjelentek. Az ünnepség folyamán Mikias elnök tartott beszédet. A katolikus nagygyűlés befejezéseül este megszólalt a Szent István dóra török ágyuk ércéből öntött nagy­harangja. A kongresszus ünnepségének hivatalos befe­jezésével a külföldi egyházférfiak már este el­utaztak, közöttük Serédi Jusztinián hercegori­más a kíséretében levő hat magyar püspökké? együtt A délután megtartott utolsó kongre&z­szusi nagygyűlésen beszéde* mondott Mikias köztársasági elnök, aki többek között a következőket mondotta: — Végefelé közeledik Európában az az idő, amikor minden isteni jelenséget semmivé ala­csonyítanak le és minden emberi jelentőséget a materializmus fényébe állítottak. Napjaink­ban hatalmas szellemi átalakulás megy végbe és a világos szem utolsókat vonaglik. A keresz­ténységre vár az a szent kötelesség, hogy utat mutasson a világnak, amely lázasan keresi az igazi boldogulást. Végül Mikias eknök mély hó­dolatát küldte XI. Pius pápának. Este a Rathaus-Platzon a Heimwehr-szövetség rendezett ttV»­tetést a nemzeti gondolat mellett. A teret beláthatat­lan embertömeg töltötte be. Dollfuss kancellár méltatta az ünnepség történetének jelentőségét, szimbólumnak nevezte Starhemberg nevet és azt mondotta, hogy mint 250 évvel ezelőtt: Starhemberg herceg mentette meg Ausztria szabadságát, ugy most is elvárják az osztrá­kok, hogy az ősök utódja méltó marad törté­nelmi nevéhez. — Az utóbbi napok eseményei, — mondotta Dollfuss —, megerősítettek abban * hitemben.

Next

/
Thumbnails
Contents