Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-12 / 181. szám

1953 augusztus T2. DÍH MÄGYARORSZ&G 3. «f A REVÍZIÓ: EUROPA UGYE ii lloberf Gower angol képviselő válasza Szeged üdvözlésére — „4 trianoni szer* ződés larihalallan" (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatóság juniusi Közgyűlése — mint emlékezetes — ar. Tonelli Sándor indítványára elhatározta, hogy emlékiratban üdvözli azokat az angol képviselőket, akik az alsóházban a trianoni békeszerződés revíziója érdekében sikraszállottak. A7 angol képviselők mozgalmát. Róbert Gower képviselő, az angol politikai élet egyik ismert befolyásos tagja iráhyitja; a közgyűlés határozatához képest, dr. Pálfy József polgármesterbelyettes az ö címére küldte el a díszes kivitelezésű emlékiratot, amelyet sokszorosítottak a revíziós mozgalomban résztvevő 104 angol képviselő számára. Róbert Gower képviselőtől a pénteki postával válasz érkezett a közgyűlés által küldött emlékiratra: „The Right Hohourable the Lord Mayor of Szeged", — ez a levél címzése, tartalma pedie szószerinti fordításban a következő: — Kedves Polgármester Uraml Mindenekelőtt hálásan meg akarom köszönni u^y a Polgármester urnák, mint Szeged varos közgyűlésének a hozzám intézett feliratot, mely nemcsak nekem, hanem valamennyi kartársamnak szól, akik az angol parlamentben indítványomat támogatják és amelyből kifolyólag a feliratot hozzám intézték. Nagy örömömre szolgál, hogy az önök feliratát a többi kollégáimmal is közölhettem, akik mindenesetre épen olyan örömmel fogják fogadni, mint ahogy en fogadtam. Az indok, amely engem ezen indítványra kényszeritett, az az erős meggyőződés, hogy a trianoni békeszerződés kegyetlen és gonosz következményekkel járt a magyar nemzetre és hogy az igazságnak egy szerény elemi megnyilvánulása az, hogy a békeszerződés módosuljon. De ezenfelül mindnyájunknak az a közős meggyőződése, hogy ez egyúttal európai ügy, bogv a magyar királyság visszanverje a szerződés elótíi magyarlakta területek összeségét. Hogy rövid legyek, ezen nézetem, amelyet kifejtettem, az angol politikai körökben most már egyetemleges érvényű. Hogy ez tényleg igy van, mi sem bizonyítja fényesebben, mint az az érzelmi melegség, amellyel az angol parlament tagjainak egy része indítványomhoz névaláírással bozzáiárult. Semmi kétségem nincs aziránt, hogy ha a Ház nem volna elnapolva, ugy a követek legnagyobb része hozzáiárult volna aláírásukkal. — Nem kell külön hangsúlyoznom és kiemelnem, hogy évszázadok óta és tulajdonképpen mindig — kivéve a szerencsétlen háború időtartamát — a két nemzetet a barátság szoros köteléke fűzte egymáshoz. És hogv az önök kulturája azonos a mienkkel. Most már megállapítottuk (és annak bizony rövid ideje, bogy ez igy van), ahogy az önök szenvedése végtelen és hogy a mi szivünk az önök fáidalmával együtt dobog és hogy forró óhajunk önökön segíteni. Erősen remélem, hogy törekvésünknek már a közel jövőben eredménye lesz. És nem tudom visszatartani őszinte nagyrabecsülésemnek és csodálkozásomnak kifejezését, hogy a magyar nemzet minden rétege milyen rendkívül nagy lélekerőt mutatott e rettenetes csapás elviselésében, amelyek alkalmasak sokkal nagyobb nemzetek összeroppanására. — De nemcsak azon körülmény, hogv ugy magam, mint barátaim méltányosnak tartjuk a magyar határok kiigazítását, amelyet inditvánvom tulajdonképpen céloz, hanem az a körülmény is nagy mértékben hatott ránk, hogy a békeszerződés oly mesterséges és természetellenes és oly tarthatatlan állapotot teremtett Európában, hogy mindaddig, mig ezen állapot meg nem másui, az összes európai nemzetek, de különösen az ulódállamok érezni fogják annak káros következményeit Különösen károsnak bizonyultak a jelenlegi állapotok a közgazdaság tercn. Meg vagyok róla győződve, hogy a jelenlegi, tulajdonképpen csak elméleti és látszólagos gazdasági konstrukció, ugy a magyar, mint az utódállamok részéről nem tarthat soká és hogy ezt az állapotot kell, hogy pótolja egy sokkal természetesebb és az eredeti monarchia vonalain belőli koncepció. De nem csak ez játszik fonlos szerepet, hanem világos, hogy az állandó béke fenntartása érdekében feltétlenül szükséges a békekötés nyomában fellépett joghatárok közé zárt nvugtalanság megszűnjön. Altalános megelégedést és gazdasági jólétet, fejlődést, kizárólag csak a revízió hozhat. — Mindaddig Európa felett a háború Damokles kardja függ. Lehetetlen, hogy ez tovább igy maradjon, de még egy más megfontolás is játszik szerepet, amelyet dr. Légrády könyvében oly ékesszólóan fejt ki: „Igazságot Magyarországnak". Ugyanis végtelen nagy fontosságú az európai civilizáció szempontjából, hogy egy hatalmas, erős Magyarország legven, amely teljes biztosítékot fog nyújtani egy a jövőben fenyegető bolsevista beözönlcs ellen Oroszország részéről. Európa ebben a pillanatban egy tébolyodott paradicsomban él. És nagyon félék, hogy rettenetes ébredés lesz, hogy ha idejében nem csinálunk nagytakarítást házunkban. Meg vagyok róla győződve, hogy a revizic az első ilyen értelmű lépés. — Kedves Polgármester Uram — folytatja Gower — ezekben voltam bátor csak igen röviden kifejteni mindazon indokokat, melyek engem az indítványom megtételére kényszerítenek és nagy megelégedésemre szolgál, hogy ugyanezen indokok a többi kartársaimat is ilyen irányban hangolták. Még egyszer fogadja szivből jövő köszönetemet a hozzám intézett feliratukért és mélyen megvagyok győződve, hogy most már nem lebet kétség afelől, hogy Magyarország ismét azt a szerepet fogja játszani, (amit már ^bb izben hangsúlyoztam) és azt a helyet fogja betölteni, amelyet előzőleg is mint a kultura és civilizáció előharcosa foglalt el. — Ne csüggedjenek, hogy ezen jövő teljesedése lassú lépésben halad előre és hogy ha csak egy kicsit tudom ezirányban az önök javát előmozditani, az elégedettség kimondhatatlan érzése tölt el engem. Fogadja kedves Polgármester Uram igaz tiszteletem nyilvánítását: R. Gower. A második dsemhori-különvonat angol, dán, francia, norvég, oszlrák, gSrttg, leli és hallll cserkészeket hozoit Szegedre 27-én angol vlzlcserkészek érkeznek Szegedre (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délelőtt menetrendszerű pontossággal, 10 óra 51 perckor futott be a szegedi állomásra a külföldi cserkészek második különvonata. 447 cserkész jött ezalkalommal Szegedre, köztük 200 angol. 100 dán. 50 francia. i3 norvég, 30 osztrák, 13 görög. 6 lett és 5 haitii. Az angolokkal néhány skót is érkezett. A külföldi cserkészeket az állomás perronján és az Indóház-téren ezrekre menő tömeg fogadta. A külföldi cserkészek menetét a vörös vállkendős angolok vezették és amerre elhaladtak, lelkes óváció és kendőlobogtatás fogadta őket. A leventezenekar Kisérte a menetet indulóhangjaival. Amikor a cserkészcsapat a püspöki palotához ért. megszólalt a hősök harangja, majd az összes harangok rázendítettek. Harangzugás közben foglalták el helyeiket a külföldi cserkészek a Dóm-téren, ahol a város hatósága élén dr. Pálfy József polgármesterhelyettes várta a cserkészvendégeket. A következő üdvözlő beszéddel köszöntötte őket: — Cserkészek! Ez a nagy alföldi magyar város. /ZABADTERI JATEXOK JEGYEINEK árusítása megkezdődött Szegedi árusító helyek: a Széchenyi téri központi iroda, a Délnj agyarország, a Szegedi Friss Újság és a Szegedi Uj Nemzodék kiadóhivatala •HHMBBHI egyárak 60 fillértől S pengőié amelynek küszöbét most átléptétek, az ország legnagyobb vidéki városa, a 140.000 lakosa Szeged város. Ezt a várost a régmúlt időkben többször feldúlták az országra tört ellenséges hadak, nagy tűzvész pusztította és 1879-ben teljesen rombadöntötte a Tisza áradása. És eranek a városnak a Lakossága a legkeményebb sorscsapások közt is hu' maradt ehhez a városhoz, a romok helyén uj várost emelt, mindenkor szebbet és nagyobbat, mini amilyen volt. Ezért ugy tekintsétek ezt a várost, ennek a városnak sorsát, mint az ezeréves nemzeti kulturában gyökerező magyar őserő, jellem, kitartás és önbizalom példáját és örök szimbólumát. — Most az egész civilizált világ figyelme Magyarország felé fordul, ahol 57 nemzet cserkészei gyülekeztek a gödöllői világdseinborira. Ez a tábor méltán irányítja magára a figyelmet, mert a világháború óta ez már a második 30.000 főnyi sereg, amelynek útját nem kiséri ágyúdörgés és halálhörgés, amely nem harcibárdokkal, géppuskákkal, lángszórókkal, mérges gázokkal és más tömeggyilkolásra szánt öldöklő fegyverekkel, hanem a jóság, a józanság, a béke és szeretet arzenáljával van felszerelve és nem halálfejes lobogóval fenyeget, — hanem az élet zászlajával hívogatóan integet. Higyjétek el, hogy az emberiség soha nagyobb vágyakozással nem várt még hóditó sereget, mint a tiéteket: az élet, a fia álság, a jóság én szeretet vértezetében tündöklő Embereket. — A tábortűz, amely csendes nyári éjszakákon Gödöllőn fellobog, — mint égi jel, uj utakat mutat a tévelygő emberiség számára: a megértés, a megbékélés, a szeretet, a becsület, a kultura, a haladás ntjait, amelyre előbb-utóbb kivétel nélkül rá kell térni mindenkinek, aki megelégelte a gyötrelmeket, emberi módon élni és haladni akar. — Lámpást adott kezetekbe az Ur, mellyel mutassátok az utat magatoknak, minden népek és nemzetek fiatalságának, minden népeknek és nemzeteknek, a világháborúban meggyötört és szenvedő emberiségnek. Isten hozott, Isten vezéreljen Benneteket. Cserkészek! Jó munkát! Az üdvözlő beszédet Kurusa József, az egyetem angol lektora tolmácsolta angolul, dr. Firbás Oszkár, a reálgimnázium igazgatója német nyelvű üdvözlő beszédet mondott. A z üdvözléseket lelkes hurrá-kiáltásokkal fogadták a cserkészek, majd az angol és osztrák cserkészek egy-egy képviselője köszönte meg a fogadtatást. Az üdvözlő beszédeket megafon közvetítette a tér tízezernyi közönségének. Közben felhangzott a Dóm-téren a Himnusz, amelyet a külföldi cserkészek feszes vigyázzállásban, tisztelegve hallgattak végig. Fél 12 órakor a cserkészek egy csoportja, 200-an, a Horthy-kollégiumba vonultak ebé-