Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-31 / 197. szám

f9SS augusztus 5f! öECWAG7A1?ORSZ«G 3: Mosóbőr kesztyű:::::— HöfleZXrJ,' A borfogyasztási adó teljes eltörlését követelte a szőlősgazdák kongresszusa (A Délmagyarország munkatársától.) A Ma­gyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete szer­dán délelőtt a városházán országos kongresz­szusát tartotta. Fodor Jenő gazdasági fotaná­rsos elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy valamennyi foglalkozási ág között a sző­lősgazdák vannak a legsúlyosabb helyzetben, ők termelnek a legtöbb költséggel és ezzel szem­ben a legnehezebben értékesíthetik termésüket. Felkérte báró Waldbott Kelemen felsőházi ta­got, a Szőlősgazdák Országos Egyesületének elnökét, hogy a kongresszust vezesse le. Waldboti báró ezután elfoglalta az elnöki helyet és elmondotta, hogy az egyesület orszá­gos akciójának eredményeképen a borfogyasz­tási adót felére csökkentette a kormány. Az egyesület azonban nem áll meg félúton, hanem arra fog törekedni, hogy a boritaladót teljesen eltöröljék. Dr. Baross Endre, gazdasági főtanácsos, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatója, a szőlősgazdák rendkívül súlyos helyzetéről beszélt és kijelentette, hogy a bor­fogyasztási adó 50 százalékos mérséklése egy­általán nem elégíti ki a bortermelőket, akik nem mondanak le a fogyasztási adó teljes el­törléséről. Errenézve különben határozati ja­vaslatot is terjesztett be, melyet az értekezlet egyhangúlag elfogadott — Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem — folytatta Baross igazgató —, hogy ma minden kormányzati intézkedés a buza érdekében tör­ténik, a búzáért még ipari koncessziókat is ad­nak. de a borral keveset törődnek. Az a kíván­ságunk, hogy a bor érdekében is történjenek segitő intézkedések, mert a szőlősgazdák tel­jesen tönkremennek. Bejelentette ezután, hogy a Szőlősgazdák Or­szágos hgyesületének szegedkörnyéki képvise­letét a Szegedi Gazdasági Egyesület veszi át. Figyelmeztette a gazdákat, hogy az idén a ta­valyinál jóval kisebb szőlőtermésre lesz kilátás, éppen ezért szükséges volna, ha Szeged vidékén is borirányárakat állapitanának meg és leg­alább 20 fillérrel indulna meg a musttermés értékesítése. Wolf Miksa szólalt fel ezután. — A szőlősgazdák mostanában aggódó figye­lemmel kísérik a megkötés alalt álló kereske­delmi szerződések minden egyes fázisát és nem látják, hogy egy liter bor kivitélét is biztosítani kívánja a kormány — mondotta általános he­lyesléstől kísérve. Pedig a borkivitel fokozása igen fontos volna, de ugy látszik a gyáripar karteTljén megtörik minden intézkedés. Szólt ezután a rézgálic-drágaságáról. Szeged város törvényhatósági bizottsága — mondotta — egyhangú határozattal feliratot intézett a kormányzathoz és a rézgálic árának mérsék­lését kérte Hosszú ideje már ennek, de még­sem történt semmi ebben az irányban. Ab­ban látja a hibát, hogy a szőlősgazdák szerve­zetlenek. Vitéz Gárgyán Imre: A Szeszértékesitő R. T.-ot kötelezze a kormány, hogy az emberi fo­gyasztásra szánt szeszt magyar borpárlatból állítsa elő, Kijelentette, hogy sok helyen tizen­egyszer is kellett az idén permetezni és a sző­lolermelők minden jövedelmüket rézgálicra költötték el. Első legfontosabb teendő volna a rézgálicdrágaság letörése. Szlapár Pál (Csongrád) a borfogyasztási adó teljes eltörlésére tett índitványt és bejelentet­te, hogy a csongrádi szőlősgazdák feliratilag kérték már a pénzügyminisztert a gyümölcs­cefrefőzés adójának mérséklésére. Javaslatára az országos értekezlet csatlakozott a csongrádi szőlősgazdák akciójához. Feliratilag kéri a kormányt, hogy a gyümölcscefre-íőzésnél biz­tosítson 50 szazaiékos adókedvezményt. ÁCs József (Bácsalmás) a rézgál ícközvetitó kereskedelem hibáira mutatott rá és megjegyezte, hogy éppen akkor volt gálic­hiiny, amikor a legnagyobb szükség lett vol­na rá. Dr. Rehmann Zoltán (Budapest) a kartellek gazdálkodását tette szóvá, majd a TÉBE túl­kapásairól beszélt a gyűlés helyeslése közben. Dicenthy Dezső szőlészeti és borászati főfel­ügyelő, a földművelési minisztérium részéről reflektált a felszólalásokra. A földművelési minisztérium a borkivitel érdekében minden lehetőt megtesz, a legnagyobb akadály azonban az, hogy a borkiviteli terület rendkívül lecsök­kent. Mérlegelni kell nemcsak azt, hogy mit hajlandó kiszállítani a kormány, hanom azt is, hogy mennyit hajlandó a külföld elfogadni., A legutóbbi esztendőben már 280.000 hektoli­ter bort sikerült exportálni. Megemlítette még Dicenthy főfelügyelő, hogy a szolővédekező szerek árának mérséklésé is folyamatban van és legközelebb ennek érez­hető is lesz az eredménye. Ugyancsak módo­sítás alatt áll a bortörvénynek az a szakasza is, mely eltiltja a vörös bor keverését más bo­rokkal. é Báró Waldbott Kelemen felsőházi ta^, a Ma­ar Szőlősgazdák Országos Egyesületenek el­ke összegezte a felszólalásokat és bejelen­tette, hogy a közeljövőben a szőlősgazdák kö­rében nagyarányú szervezkedést kezdenek. Délben a vidéki szőlősgazdák tiszteletére ban­kett volt, majd ebédután a szegedi borkiállí­tást tekintették meg a kongresszus résztvevői. A Hon alapUásiól . a mai Szegediig Dr. Sxalay József történelmi Képsorozata a "Dóm-téren Nem élőkép. Több annál. Történelmi revü.. Hét képben Szeged szerepét mutatja be a magyar nemzet történetében az a képsorozat, melyet dr. Szalay József ny. rendőrfőkapitány, a Du­gonics-Társaság elnöke, nagy. gonddal és lelkes ambícióval állított össze. Alig néhány nap ál­lott Szlaay rendelkezésére, de szérettcsés kézzel nyúlt a témához és sikerült a történelemnek hét olyan markáns mozzanatát kiragadnia, amelyek mindegyike egy-egy ragyogó fejezete a magyar történelemnek. És ebben a bét kép­ben Szeged szerepét, a város dicsőségét és osi voltát tárja elénk a hivatottsággal megirt kép­sorozat Méltó kezdetül este 7 órakor toronyzene ve­zeti be a látványos történelmi előadást. A 9. honvédgyaiogezred zenekarát Fichtner Sándor vezényli és 8 órakor, amikor a történelmi revü kezdődik, a dalárdák hangján szárnyalni fog Arany János Csodaszarvasa, melyet Ántos Kál­mán zenésített meg. Árpád... Az első képben megjelenik 'Árpád, a honala­pító, vitézei, nagyasszonyai, földművesek, ha­lászok, hajósok, sóhordók, rabszolgák körében és Sz. Szígethy Vilmos krónikásversét kobzos diákja regéli: Áldott föld ez, vértől ázott, Évezreden át csatázott, Rajta, érte, szakadatlan Égő hittel a magyar... ÉS üzenetként száll a nézőtér felé: ...Tanuljunk meg ugy mint régen, összeszokni, összefogni. Mutassuk meg a világnak­Árpád fiai vagyunkl Árpád üzenete ez a csonka ország magyarjai­nak, akik erről a helyről az elmúlt napokban egy költő üzenetében merültek el áhítatos lé­lekkel. IV. Béla... Bizalmunkat erősiti a péntek esti előadás második képe, amelyben a tatárjárás pusztu- | lása nyomón uj élet Virága fakad az áldott ma- \ gyar földön. IV. Béla király újraalapítja Szegedet, a városnak adományozza az urafo­gyott Tápét, a Vártavat; Leonlin szőregi apát Kossuth... És m-g fog elevenedni a történelemnek egyik legragyogóbb lapja: Kossuth szegedi látogatása. hogy a kitörölhetetlen emlékű szavak uj lán­gokat gyújtsanak a szivekben. Az árvíz... 1879 éjszakájának borzalma elevenedik meg a harangzugásban, amely a város pusztulását fogja hirdetni. De felhangzik ismét a királyi biztató szó, amelynek beteljesülését hirdeti a Dóm-tér minden ragyogása. A nemzeti hadsereg... Horthy Miklós Szögedében fehér zászlót [bontott, Kőnnveivel megírta a toborzó parancsot, írás icőzben kihallatszott nehéz sóhajtása: Egész ország elvész, hogyha nem lesz ka-> [tonája Alsóváros fia zengi el a megújhodás nagy, őrömének rigmusait, Alsóváros népének szi­vedobbanása visszhangzik ebben a jelenetbe« és Szeged büszkeségét hirdeti a Nemzeti Had­sereg megalakulásának képe. A Modern Szeged... ... Es vegiil a kegyelet a hála soha el nem muló szeretetében talalkozik Szeged népe, ami­kor lélekben leszáll a kripta mélyébe, hogy megköszönje Klebelsberg Kunónak a szépsége­ket az alkotásokat a segítséget és hogy hálát adjon az Istennek, amiért 6t adta Szegednek. Hódolat az utolsó kép és szinpompás glorifi­kálása egy félszázad ragyogó munkásságának. * A próbák lázában így alakul ki a történel­mi revü, amelyben felvonul a város társadal­mának mihden rendű-rangú képviselője. Olyan lelkesedéssel és annyi szeretettel készülődnek asszonyok, leányok, férfiak, gyerekek, katonák, diákok, iparosok, gazdák, cserkészek, leventék az előadásra, hogy lehetetlenség meghatottság nélkül beszámolni városunk történelmének er­ről az uj fejezetéről. Az ambíciót, a lelkesedést bizonyára azzal fogja viszonozni Szeged közönsége, hogy a né­zőtér zsúfolt soraiból tapssal biztosítja a sikert amelynek méltó részese lesz a két kiváló ren­fzelleme^tér ^Ti^ES 3 | ^ * „ és a mai Szeged népe vele együtt kiáltja: Deo gratias! Ennek a kornak a szellemét idézi a króni­kás, de hirdeti az erő diadalát is és dicsőíti a földet ajnelyen magyarok élnek, bizó tetterős, izzó magyarok. Mátyás... „Magyarországról, romlott hazánkról Ne "felejtkezzél él, szegény magyarokról1" A történelmi képsorozat egyik legmegkapóbb jelenetét vezeti be az ősi egyházi himnusz ak­kordjai után Mátyás király jelenik meg a szí­nen és festői keretben megszervezi az első ál­landó katonaságot. LUSZTIG IMRE harisnija, kezfutt, Kötöttáru, Különle­gességi tt z 1 c t e SZÉCHÉNYI TER 2. TISZA SZ&U6 MELLETT Szegedi Héten rendkí­vül olcsón irusiL i

Next

/
Thumbnails
Contents