Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-31 / 197. szám

1955 augusztus 51. OffMAGYARO^SZiG ÍO napos olcsó edény vásár! Tekintse meg szenzációs áras kirakataimat és siessen beszerezni szükségletét a leg­jobb minőségű zománcedénvekből és mindennemű konyhafelszerelési cikkekből. USSSS^SSf^coic. Szántó Eűén'járaltáz ¿assmUL Siessen ÍJ 312 S*e«sen /1 A budapesti filharmonikusok hangversenye Dohnányl és Kodály vezényletével A kedvezőtlen időjárás miatt a Dóm-tér helyett a szinházban tartották meg a hangversenyt (A Délmagyarország mimkatársától.) A sza­badtéri játékok négy zavartalanul szép csilla­gos éjszakája után a budapesti filharmoniku­sok estjére beszökött az ősz. Eső szitált, a Dóm­téren hideg szélroham futott át az elárvult széksorokon, amelyek ismét ünnepre várták a közönséget A vezetőségnek gyorsan határoznia kellett es a szinház kapuit nyitotta meg a hangverseny számára. A rádió boszorkányos gyorsasággal szerelte le és vitte át a színházba a Dóm-téren felállított készülékeit. Egy óra leforgása alatt a szinház teljes díszben pom­pázott és a külsőségekkel is súlyt adott annak a messze kimagasló zenei eseménynek, mely falai között lezajlott amikor a magyar Gé­niusz diadalmas reprezentánsait szólaltatta meg. A magyar művészet lelke tört fel, amikor Dohnányi Kodály, Weiner muzsikájából a ma­gyar ritmus, a magyar hangulat és érzés és ősi magyar melódiák buggyantak édes aszúvá ér­lelve szivünkbe. Ennek a filharmonikus hang­versenynek azon tul, hogy rajta a magyar ze­neművészet két nagy képviselője, Dohnányi és Kodály megjelent, személyesen vezényelve Budapest európai hirü filharmonikusait, má­sik nagy élménye volt, hogy véges-végig ma­gyar műsort adott, egységes művészi képbe foglalta, ami magyar karakterisztikum, áb­ránd és temperamentum. Weiner: Magyar szvitjében a báj és táncoló, játékos kedv, meleg harmóniája zengett fel stilizálódott fel­fogással. Kodály Nyári estje pedig bű­bájos, violakék mesehangulatában halkan re­gél a róna földjeiről, tilinkók panaszáról, ar­ról az egész nagy, szép magányosságról, amely csak a muzsikában és Kodály zsenijében tudott oly egyéni lírává feloldódni. Kodály dirigálta és Kodály éreztette meg velünk muzsikáját amelyért kitűnő és sokáig ünnepélyesen lelke­sedő taps köszöntötte a mestert. Dohnányi Rurália Hungaricája következett csupa ele­venséggel, pattogó életörömmel és ha bujkált is zenéjében a magyarok vigadását mindég beár­nyékoló melancholia, mégis keresztül tört az a bizonyos örömösztön, melegség, amit nehéz szavakba foglalni, csak boldoggá teszi az em­bert. Dohnányi pedig ugy dirigálta művét, hogy belső tüzének minden lángja felcsapott az orkeszterből. Liszt: Les Prelude s-ben is magyar költő adott kifejezést grandiózus mondaniva­lójának. Végül pedig a Rákóczi induló idegekbe ható ritmusai zúgtak acélos kedvvel. A közönség áhítatosan és mámoros tüntetés­sel köszöntötte a budapesti filharmonikusok művészi csapatát élményt hozó játékáért és percekig tartó hódolattal tapsolt a két nagy ze­neszerzőnek, Kodálynak és Dohnányinak, aki­ket mint dirigenseket is módjában volt ezúttal ünnepelni. Ez a nagyszabású magyar hangverseny igy méltó befejezése volt annak a programnak, amelyet a szabadtéri játékok vezetősége maga elé tűzött L v. Kimondhatatlanul fontos a Tisza hajózhatóvá tétele — mondotta Szolnokon a kormányzó Fablnyl kereskedelmi miniszter a Klebelsbergl munka folytatásának szükséges­ségéről Szolnok, augusztus 30. Zászlódíszben várta szerdán reggel Szolnok a buzakiállitás megnyi­tására érkező kormányzót a minisztereket Jó­zsef főherceget és a képviselőket. A város ha­tárában Borbély György főispán várta a vendégeket. A városháza nagytermében, ahol a buzakiállitás van, dr. K u s z k a István nyugal­mazott főispán üdvözölte a kormányzót. — Jelenlétemmel is igazolni akarom en­nek a buzakiállitásnak a fontosságát — vála­szolta az üdvözlésre a kormányzó. Nagyon fon­tos volt a magyarság szempontjából az az óri­ási megpróbáltatás, amelyen az utolsó 15 eszten­dőben Tcerpsztül ment. Legjobban a sport iga­zolja a magyarság őserejét. Itt terem a legjobb bor, a világ legjobb búzája, legjobb gyümölcse, Magvarországon gyártják a legjobb selymet. A mi bajunk az. hogy egyszerűen beletörődünk abba. hogv az árakat mások diktálják nekünk. Rájöttem arra. — jelentette ki a kormánvzó —, hogy a meggazdagodás egyetlen utja a ha­józás. Ennek köszönhették hatalmukat a főni­eiaiak, karthágóiak. Velence és Athén. Ez te­szi ma naggyá Angliát — Csatornázások révén el kell érnünk azt, hogy ne kelljen semmi magyar árut átrakni és minden idegen termék átrakodás nélkül ér­kezzen majd Magyarországra. Kimondhatatla­nul fontos a Tisza hajózhatóvá tétele és hogy az Alföld terményeit közraktárak őrizzék ad­dig, amig az a legjobban értékesíthető. Befejezésül kijelentette a kormányzó, hogy örömmel jött szűkebb hazájába, Szolnokme­gvébe, mely elől jár az ország gabonatermelé­seben. A kormányzó a Tisza-szálló éttermében tisz­teletére rendezett villásreggeli után kíséretével együtt 12 óra 20 perckor a Lukács Béla hajóra szállt és elindult Csongrád felé. A Tisza part­ját mintegy háromkilométeres szakaszon el­lepte a közönség, amely ujjongva éljenezte és kendőt lobogtatva üdvözölte a kormányzót. Az emlékhajó este hétkor érkezett Cson­grádra. Nem hagyhatjuk elmerülni a Duna—Tisza csatorna tervét Megérkezett az emlékhafó Szenedre — A kereskedelmi miniszter az alföldi gon­dolat megvalósításáról népe máglyákat rakott a parton és ezek vörös fénye világította az utat a csendes Tiszán... Szegedre negvedtizkor érkezett a gőzös. Néhány pillanat múlva lánccsörgés, pattogó vezénysza­vak jelezték, hogy a hajó odaállott a kikötőhöz. A magas parton, az őszies eső ellenére is, sok­száz főnví tömeg verődött össze. A hajóról először dr. Pálfv József noi<*--. mesterhelvettes lépett a partra és megforcU ^ a haió felé. Szeged nevében üdvözölte a hajó (A Délmagyarország munkatársától.) Sae­mező esőben méltóságteljes lassúsággal haladt lefelé a Tiszán a Lukács Béla nevü hatalmas gőzös, amely a Széchenyi-emlékhajózás részt­vevőit hozta Szegedre. Kistelek és Pusztaszer népe megható fogadtatásban részesítette a hajó utasait Lobogó rőzselángok fényében lovasle­gények vágtattak, kezükben kivont karddal a parton. Mintha az ősmagyar lovasok keltek volna életre, ugy festett á kép... Algyő, Tápé utasait, kiemelve beszédében a Széchenyi-em­lékhajózás nagy jelentőségét Azután dr. Szé­chényi István, a Nemzeti Egység Pártjának szegedi szervezete nevében beszélt, majd dr. F a b i n y i Tihamér válaszolt néhány szóval az elhangzott üdvözlő beszédekre. Kijelentette, hogy Szegedre mindig nagy örömmel jön, mer! szereti ezt a várost, mely az ő választókerületé­nek, Dorozsmának elővárosa. A vendégek ez­után autókba szálltak és behajtattak a város­ba. Az utasok között volt Albrecht főher­ceg is, aki azonban Szegedre való érkezése után azonnal tovább indult Pest felé A miniszterek először dr. Glattfelder Gyula püspököt keresték fel rövid üdvözlésre a püspöki rezi­denciában, majd a vendégek valamennyien a színházba mentek, ahol végighallgatták a fil­harmonikusok koncertjét Fél tizenegy óra tájban kezdődött a Tisza emeleti nagytermében a vacsora, amelyet Sze­ged városa adott a vendégek tiszteletére. A va­csorán Kánya Kálmán belügyminiszter ki­vételével — aki autón tovább utazott a főváros felé —, megielent az egész kirándulótársaság. A vacsorán az első beszédet dr. P á 1 f y Jó­zsef polgármesterhelyettes mondotta, aki fel­hatalmazást kért arra, hogv a Széchenyi-em­lékhajózás nevében csütörtökön koszorút he­lyezzen el Széchenyi István szobrán. ' Ezután Fabinvi Tihamér kereskedelmi miniszter beszélt. — Ennek az utazásnak — mondotta —, szim­bolikus jelentősége van. Rá jöttünk arra, és a kormánvzati program részévé tettük, hogy az alföldi gondolatot meg kell valósítani és hoi?v ki kell egvenliteni azt a kulturális dif­ferenciát. amelv az egyes országrészek között megnyilvánul. Ez a haiózás mementó akart lenni, hogy fontos feladatok várnak itt meg­oldásra. A feladatok meeoldására a mai sötét időkben fokozott mértékben kell gondot for­dítani, nem szabad elmerülni hagvni a Duna­Tisza -fsatorn® tervét sem. Ebben a készülő nagv munkában előkelő fel­adat vár Szegedre. Ezt a várost nagy veszteseg érte Trianonnal, azonban nem enged ifik elveszni azt a mnnkát amelyet a lánglelkü gróf Klebelsberg Knno megkezdett. Ezf a munkát folvtatni kell. Szegeden a kultn­rának olvan kivirá?rását találtnk, amely bá­mulatba ejtett berniünket Ez bíztosíték arra, hogy a munka a jövőben is megtermi gyümöl­csét A miniszter ezután arról a munkáról be­szélt, amelyet legutóbbi ittartózkodása alatt a tanvavilág érdekében kifejtett. Beszéde végén Szeged fejlődésére ürítette Do­hárát. A vacsora utolső szónoka Kun a P. András Képviselő volt, aki versben és prózában dicsőí­tette Széchenvi Istvánt. Belváros! •MOZI Ma játszik Len nyel Meayhéri rllághlrfl drá­máin Tájfun lirtislMff, liane Hald és Viktor de Romra Kulturfilm Szegedi emlékek ékszerésznél Kelemen u.U. Alapított 1890 Telefon 1483 Wagner F. R. és Fia Szeged, Klauzál lér 7 lián. • Vászon és saját készitményü kész és fehér­nemű, menyasszonyi kelengyék, házi ipa­rilag kezelt kézi hímzések. m

Next

/
Thumbnails
Contents