Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-30 / 196. szám

DEMftöYARORSZAG SZEO SBerKMStMég: Somogyi occa 22.1.em. Telelőn; 23-33.-KleclrthlTolel, K«le*ttnkOnyr*Ar «• Tegylrodn Aradi UCOB S. Telefon: 13-00. ^ Nyomda z t«w l lrrtt ucca 1». Telefon t 13'OÖ TArlrnfl ü levélrlm neimeowor«rA«l *->r#.rd Szerda, 1933 aug.30. Ára 12 flllér IX. évfolyam, 196. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3.IO. V|d6ken «• Budapesten 3.00. WUllöldön ®.40 pengd. ' Egye* tzAm éra hétkör­nap 12, vatAr* ét Ünnepnap 20 1111. Hlr­delé»ek (elvétele tarlla tzerlnt Megle­lrnlií h«tm kivételével naponta reg«!«' Robot? Az az indítvány, amelyik a hátralékos ha­szonbérek ledolgoztatását kivánja lehetővé tenni, első tekintetre nem túlságosan szim­patikus. Nem azért nem az, amiért a főszám­vevőnek nem tetszik. A főszámvevő urnák nincs is egészen igaza. Szerinte a haszonbér­hátralékokat azért nem dolgoztathatja le a vá­ros, mert pénzre van szüksége s az útjavítás költségeit majd beállítja a város költségveté­sébe. Ámde ledolgoztatni csak azt a haszon­bért vagy a hátralékos haszonbérnek csak azt a részét lehetne, amit a haszonbérlő kész­pénzben megfizetni nem tud s amit rajta sem birói, sem karhatalmi szerv (mert már ilyen is van) behajtani nem lehet. Másrészt a város háztartásának egyensúlyát sem érintené az, ha a hátralékos haszonbérből annyit dolgoz­hatnának le a haszonbérlők, amennyit a vá­ros útépítésre és utak javitására kiván fordí­tani. Ez esetben a pénzforgalmat ilyen m u n­ka-clearing pótolná s minél drágább a pénz s minél olcsóbb a munka, annál alkal­masabb eszköze lehet a munkaszolgáltatás a kötelezettségek lerovásának. S ha már ezzel a tervvel szemSen bizonyos idegenkedést jogosnak tartunk, akkor egészen más szempontok s egészen más irányú érdek kelt bennünk bizonyos ellenérzést. A város­nak, különösen ha a haszonbérlőiről van szó, nemcsak körültekintőnek, belátónak, engedé­kenynek s egyben szigorúnak kell lenni, ha­nem politikusnak is. A várost az ország nyil­vánossága előtt hol alappal, hol alaptalanul rendkívül súlyos támadások érték már a ha­szonbérlőivel szemben tanúsított magatartása miatt. Az ország sajtóját, a törvényhozást s a nyilvánosság egyéb fórumait gyakran töltöt­ték már be a haszonbérlők nevében elhang­zott panaszokkal. S ezeknek a panaszoknak is az a tulajdonságuk, ami a rágalmzásnak; v a­lemi mindig tapad. Valamit mindig el­hittek a panaszokból s minél többet, minél többen és minél sűrűbben panaszkodtak, an­nál többet hittek el a panaszokból, melyek az idők folyamán már-már vádakká erősödtek. Az utolsó években pártpolitikai törekvések is igyekeztek lobogóikat lengetni a szegedi ha­szonbérlők sóhajaival s talán ez is egyik oka volt annak, hogy végül a belügyminisztérium számára elég volt bárki részéről megtett föl­jelentés ahhoz, hogy miniszteri vizsgálatot rendeljen el s a legnagyobb apparátust moz­dítsa meg a városi hatóságok egyes intézke­déseinek kivizsgálására. Ilyen atmoszférában, ilyen előzmények után háromszor is meg kell gondolni, hogy az indítványozott ledolgoztatás nem fog-e több kárt okozni a város jóhirének, mint amennyi előnyt és könnyebbséget tudna nyújtani a haszonbérlőknek. Mit fognak mondani azok, akik a haszonbérlők ügyében akár meggyő­ződésből, akár érdekből a város ellen vannak hangolva. Azt mondják majd, hogy a város visszaállította a robotot. Parla­mentben, sajtóban, népgyűléseken kezdik majd ki a város jó hirét mondván, hogy a város a tetőt is lebontatja a hátralékosok feje felett s aki fizetni nem tud, azt robotmunkára kényszeríti. Mire a város védekezhet, addigra országos köztudat alakulhat ki Szegeddel szemben, a tömeg nem kritizál, a tömeg nem kételkedik, hanem hisz a tetszetős vádnak. Ez az indítvány azt a szolgálatot minden­esetre elvégzi, hogy újra rátereli az érdeklő­dést a haszonbér hátralékok problémájára. Azzal, hogy az indítványt visszautasítják, még semmi sem történik ennek a problémá­nak egyre sürgősebb megoldása érdekében. Több, mint egymillió pengőt tesz kiahátralékoshaszon bérek ösz­s z e g e s a haszonbérlők mai helyzetében, a gazdasági termelvények és állatok mai ára mellett remélhető-e az, hogy a város haszon­bérlői meg tudják fizetni régi adósságukat? A város több, mint egymillió pengőt szere­peltet könyveiben régi haszonbérkövetelések címén, egymillió pengővel teremt kedvezőbb helyzetet a város vagyonmérlegében ez a kö­vetelés s amikor már olyan égetően szükséges volna az, hogy végre azok is tisztán lássák a város anyagi helyzetét, akik intézkedni és rendelkezni szoktak, akkor egymilliós, de be­hajthatatlan követelés drapériája takarja el a város anyagi helyzetének mezítelenül őszinte képét. Az igaz, Kogy julius végéig majdnem két­szer annyi fizetéssel majdnem kétszer olyan nagy összeget fizettek be a haszonbérlők, mint az előző év első hét hónapjában, de az aratás utáni gabonaárak folytán a fizetési készségben s fizetési képességben megmutat­kozó tendencia megtorpant. A város elmu­lasztotta, amig lehetőség volt rá, hogy ha­szonbérlőivel régi tartozásaik tekintetében megeggyezzen. A városnak ki kellett volna jelentenie, hogy a régi tartozásra tör­ténő minden fizetést a lefizetett összeget je­lentékenyen meghaladó mértékben irja a haszonbérlő javára. Nem kilakoltatással és tetőlebontással, hanem kedvezménnyel és en­gedményekkel kellett volna a haszonbérlőket régi tartozásaik törlesztésére bírni, természe­tesen nem az ötpengős rozsárak idején." Ez a kérdés sokkal komolyabb törődést és sokkal kitartóbb munkát igényel, mint ameny­nyit a városi hatóság rászán. E kérdés meg­oldása nélkül a városi háztartás rendezése nem történhetik mecr. Németország kitart az aranyvaluta mellett éf nem vetz fel kUlföldi kölcsönt A Birodalmi Bank elnökének nyilatkozata (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: Schacht dr., a birodalmi bank elnöke újságírók előtt tett nyilatkozatában a következő ket pontban szegezte le az aj Német­ország -pénzügyi politikájának legfontosabb alapelveit: Németország kitart az aranyvaluta mellett és nem vesz fel külföldi kölcsönt Schacht dr azzal kezdte nyilatkozatát hogy Németország nem keres több külföldi segítsé­get, okulva a mult tapasztalatain, amelyek mind azt igazolták, hogy a külföldi segítség minden esetben igen rossz üzlet volt Németor­szág számára. A munka a legjobb tőke — mon­dotta Schacht — munka pedig bőven van Né­metországban. A valutaproblémára vonatkozó­lag azt mondotta, mindenki tudja róla, hogy tántoríthatatlan hive az aranyelméletnek. Né­metországnak nincs szüksége arra, hogy fel­adja az aranyparitást. Ez különösen olyan in­tézkedés lenne, amelyet belpolitikai okokból kifolyólag feltétlenül el kell kerülni. Isméi fes&üll a fieljsei Mandzsúria Körül (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) To­kióból jelentik: A kantoni kinai kormány ja­pánellenes készülődései erélyes lépésre kész­tette a japán kormányt. Arra a hirre, hogy a kantoni vörös hadsereg nagy offen­zívát tervez Mandzsúria felszabadítá­sára, a japán haditengerészeti minisztérium paran­csot adott ki, hogy azonnal induljon el egy cir­káló és két torpedóromboló a déíkmai vizekre, hogy szűkség esetén csapatokat szállíthasson f iartra. Ha a délkinai partvidék kikötőiben akó japán lakosságot bántódás éri, a .japán ha­dihajók azonnal beavatkoznak. Merényletet kíséreltek meg Fev osztrák közbiztonsági miniszter ellen Klagenfurtban Hazaszökd3snek a Németországba menekült osztrák nácik (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Bécs­ből jelentik: A Heimwehr estilapja, az öster­reichises Abendblatt azt irja, hogy Fey közbiz­tonsági miniszter ellen vasárnapra virradó éj­szaka Klagenfurtban merényletet kíséreltek meg. A szálloda előtt — ahol á miniszter meg­szállt —. éjféltájban bomba robbant. A robba­nás igen nagyerejü volt de emberéletben nem tett kárt. A lap szerint a nemzeti szocialisták a miniszter klagenfurti tartózkodását akarták telhaszná'ni, hogy eltegyék láb alól. (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Az Insbrücker Zeitung jelent-'-e szerint a Németországba menekült osztrák nemzeti szocialisták mégunták a harmadik bi­rodalmat. mert lassankint kezdenek visszaszök­ni Ausztriába. Az emigráns osztrák horogke­reszteseket Bajorországban, Lechtfe\d város mellett helyezték el egy központi táborban, ahol olyan szigorú fegyelem alatt vannak, hogy sokan közülük szívesen visszaszöknének Ausz­triába. Néhány nap előtt egy Tirolból menekült nemzeti szocialista megszökött a táborból és vissza akart térni Ausztriába. A határon azon­ban a nemet rohamosztagosok feltartóztatták és internáló táborba vitték. A laD szerint a né-

Next

/
Thumbnails
Contents