Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-29 / 195. szám

D É i MAGVíRORSVAfi 1953 mreusstus 29. szonnyal, a leszerelés problémájával és többek között a következőket írja: — Nem arról van szó, hogy Isten tudja, milyen preventív háborút készítsünk elő, még kevésbé arról, hogy lemondjunk az általános leszerelés nagy reménységéről. Franciaország szempontjából kizárólag arról van szó, hogy mindent megtegyünk a béke, a rend és a nyugalom reményében. A mi feladatunk ezidőszerint az, hogy megmutassák Németországnak, bármennyire ís kiterjeszti hatalmát, mindenkor számolnia kell azzal, hogy még nagyobb hatalommal talál ja szemben mngát. Azoknak, akik a német—francia kiegyezésben látják a legjobb megoldást, nem szabad egy pillanatra sem szem elől téveszteniük, hogy a németek csak azt respektálják, aki szembe tud szállni velük. Mielőtt tehát szóbaállunk Németországgal, meg kell várnunk, amig helyre áll a Rajnán tul a nyugalom és józanság és amig Berlin urai is belátják, hogy hatalmi szóra nálunk is hatalmi szóval válaszolnak. Ha Németország megnyugszik, akkor mi is megnyugszunk és a kölcsönös nyugalom a rend és a béke legjobb garanciá ja. tetlen látvány Az est hőse egy fiatal magyar rendező: Hont Ferenc. Amit csinált, ha még nem tökéletes, de nagyszerű kísérlet és teljes sikert aratott Talán szebb és méltóbb helyet Az ember tragédiája szabadtéri előadásához nem is találhattak volna, mint a szegedi Dómtér. Az Ufsáftban Kóbor Tamás ezeket a sorokat rója Szegedről: Magyarország közepe ma Szeged. Ez a nagyszerű tiszamenti város kibontotta szárnvatt s meglepetve és boldogan látjuk, mire képes. Nem vidéki kiállítás, hanem kiállás a munka ós a kultura versenyterére amelyen mér a kiállás pillanatéban győzött. Ez a város sokat szenvedett, a békeszerződés szinte teljesen megfosztotta környékétől. Vasúti viszonyai is majdnem lehetetlenek. S él belső «orgiájából és fejlődik szín» a saját vállára állva. Valahogyan fel kelleBe fedezni, hogy Magyarországból érdemes Szögedre is utazni. A lap belsejében * fcmberi küzdelem és bizva bízás a szegedi fogadalmi templom előtt" címmel P ü n k ö s t Andor közöl részletes beszámolót A tér és az idő Isten szabad ege alatt elvész. Már nem is szabályosan folyik a játék. Ordítozó csoportok rohannak elő, katonai századok menetelnek dübörögve, mintha diadalmas hadseregek vonulnának ét a színpadon, statiszták serege hullámzik s a villanó fénvkévék expresszív hatását még fokozza csak, ha néha itt-ott egvik elkésik. Ez az egész zavaróé, színes. kaotikus és kissé forradalmi áradat, mintha már nem is színjátszás lenne, de valami egészen más. nem betannlt produkció, de furcsa, gomolvgó és életre döbbent tömeghisztéria, lenvüfförfl történelmi revü. amely szinte előre megfontoltság nélkül a pillanat hatása alatt keletkezik, függ a szereplők pillanatnyi hangulatától s a hatástól, amelyet a nézőkre gyakorol s készflletlenségével hatalma« fanprovízió benyomását kelti, mintha abban a pillanatban robbanna életre a templom nyomasztó homlokzata előtt. n gyiimoIcsferm<ilök tárgyalásai a szegedi szilvatermés értékesitéséről (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délelőtt a' kereskedelmi és iparkamarában a szegedi és szegedvidéki gyümölcstermelők tartottak szakértekezletet, amelyen a termelőgazdákon kívül az exportőrök is nagyszámban jelentek meg. Az értekezleten a Szeged vidéki Gyümölcstermelők Egyesületének vezetője, dr. Kogulowit? Károly egyetemi tanár elnökölt és bevezetőjében vázolta a szakértekezlet összehívásának szükségességét Először a szegedi gyümölcs exportjáról Myt a vita és ebben részivé« dr. Temesváty Géza ny. főispán, dr. Fráter Zoltán, Szeitesi Ferenc és még mások. Tárgyaltak a várható nagy szegedi szilvatermés értékesítéséről in és határozták, hogy a boszniai szilvaimport megakadályozása érdekében meghonosítják Szeaeden a szilva aszalását. A szakértekezlet után a megjelentek megtekintették a Szegedi Hét gazdaganyagn kiállításait. Óra. ékszer «isáriitnál, iavltá*nál, «iadátnél fordulton bizalommal «¿aL óráshoz, Kölcsey ucca 7. I OlflS Tört arany. ezOsí, régi pénx, záloglegv beválté«.Óra,ékszerfavitások gyoraan, olcsán, pontosan. Előnyős A. B. C. réazlefeladás elölen nélkfll. HOFBAUER TESTVÉREK könyvelés ellenőrzés. BUDAPEST, IV. MUZEUM KÖRÚT 7. Teleion: 89-7-57. Könyvelés vezetés«, betanítása, adómérleg, társas, örökségi elszámolások elkészítése. Adó és egyéb vizsgálat esetén, ellenszakértfil közreműködése stb. (Szanálási tervek kidolsozása és végrehajtása. 1« Fűzők, Ernyők, Női divatkillönlegességek letjolcsóbb beszerzési forrása no JKalcfor J. és Isa kútússu. e. Nagy választék a legdivatosabb ernyőkben, fűzőkben, harisnyákban, női habselyem fehérneműben, kezty tikben és kötöttáruban. A .Szegedi Hét* tartama a'att drkecfueyniénv. A szabadiéri játékok Szegedre irányiloíták az egész ország figye?méf A magyar sajtó halaimis Szeged-propigandófa — Szemelvények a pesll lapok ludósllósaiból (A Délmagyarország munkatársától.) A szabadtéri játékok, amelyek az egész ország figyelmét a szegedi Templom-terre irányították, olyan hatalmas propagandához juttatták a várost, amilyenre még nem igen volt példa. Az egész ország sa jtója napról-napra hasábos cikkekben, riportokban foglalkozik Szereddel és méltatja azoknak a nagyszabású és sikeres művészeti kísérleteknek a jelentőségét, amelyek a szabadtéri játékok keretében lejátszódnak a Dóm-tér szahadszínpadjahi. Itt közlünk néhány szemelvényt a vasárnapi lapok Szesedet és a szabadtéri játékokat méltató cikkeiből: A Budapesti Hírlap vezércikkben foglalkozik SzegeddeL Az előadás éjfélkor ért véget és amikor a templomtorony százméter magas kilátójáról elharsogták a megafonok as Úr biztató, vigasztaló szózatát és az elsötétített nézőtéren felvillantak a reflektorok, a nyolcezer főnyi közönség néhány pillanatig megilletődött csendben, mozdulatlanul maradt a helyén majd dübörögve dördült fel a tapsvihar, amely percekig Anaepelte a kisérlet döntő sikerét Az előadás sikere megérlelte azt a meggyőződést, hogy a szegedi Dóm-téren éppen ugy állandósítani kellene Az ember tragédiája megismétlődő előadását, mint ahogyan a salzburgi Dómtér előtt megelevenedik Hugó von Hofmanstahl misztériumra, a Jedermann. "A Magyar Hírlap hasábokat szentel Szegednek. A Dóm-tér eseményeiről többek között ezeket jelenti: Az idő gyönyör*, a felhőtlen ég csillagai kárpitszerüen borítják be az elsötétült Templom-teret és misztikus félhomályban hirtelen kivilágosodik a szabadtéri szinpadikonstrikció két toronyszlnpnda, a menyország és fölzendül az égi kar szózata. A téren ünnepélyes csönd Az arcok áhítatosan figyelik a színpadon kifejlődő impozáns játékot, amely az első pillanattól kezdve lenyűgözte a hatalmas tömeget. A rendezői elgondolás hatása ezen a tökéletes előadáson mutatkozott meg teljes nagyságában. Különösen a tömegjelenetek hatottak impozáns módon. A különböző magasságban elhelyezett hatalmas méretű színpadokon közel ezerfőnyi statisztéria mozgott csodálatos precizitással és harmóniával. A tér kifogástalan akusztikája tisztán adtia viszsza a szereplő színészek mondanivalóit és Madách gondolatai hatványozott módon érvényesültek ebben az nj miliőben. Az előadás mindvégig zökkenésmentes volt. a technikai apparátusok kifogástalanul működtek és a rendkívül nagyjelentőségű kísérlet száz százalékig síkerült A Magyarság-ban Thur y Lajos irt beszámolót, többek közt ezeket a sorokát: A négy oldalról körülépitett hatalmas tér közepét széksorok foglalják el, roppant tribün négyezer néző számára. Este hét óra tájban megkezdődik a közönség bevonulása. Mind sűrűbb csoportok kelnek át az uccák torkolatában megvont kőtél akadályokon, uj és uj tömegek özönlenek a sötétből a térre, a reflektorok fényáradatába. A délután érkezett két filléres vonat kétezer főnyi közönsége és a város népe gyülekezik. A végtelen széksorok megtelnek és köröskörül még beláthatatlan tömeg az állóhelyen Hatalmas tömött sorokban katonák, mögöttük pedig polgárok ezrei. Az óriási tömeg zúgása szinte elvész a téren, olyan nagyok az arányok körülöttünk. A Népszava olvasóinak K é t h 1 y Anna számolt be a következőképen: A sziegedi ünnepi hétnek kétségtelenül legérdekesebb eseménye „Az ember tragédiájáénak szabadtéri előadása. Madách színmüvének nemzetiszinhází előadása Paulay Ede pesszimista elgondolásán épült fel. A szegedi játék ezzel szemben optimista meglátásra építi a darabot. Eszerint a Lucifer választotta tragikus és reménytelen históriai jelenetek csak mint víziók vonulnak ffl az alvó A dám előtt aki azután a végső jelenetben az Ur küzdelemre hivó és bátorító szavaiban nyer vigasztalást. Az egyes jeleneteket közjátékok töltik ki. A táncképek előkészítik a következő jelenetet. Az előadás legnagyobb érdeme mindenesetre Hont Ferencé, a rendezőé, aki bátor kézzel nvult a tradíciók mohához, napvilágra hozta a darabnak olyan értékeit amelyek mellett eddig figyelem néflkül haladtnak el. Különösen a tömegjelenetek kollektív hatása volt rendkívüli. A Pesti Hírlap-ban Tj á n v i Viktor igv emlékezik meg A'z ember tragédiája első szabadtéri előadásáról: Hont Ferenc rendezői elképzelése Madách müvének azt az értelmezését követi, amelyben Alexander Bernátnak sikerült a mü eszmemenetében látszólag fennálló belső ellentétet kiegyenlítenie Eszerint az egyes tőténeti képek pesszimisztikus kihangzása nem egyéb, mint Lucifer ármánva, amellyel Istennel szemben a maga hamis tételének akar igazolást szerezni De az ördög müve összeomlik az isteni igazság világosságában. Hont Ferenc a tragédia rendezőjeként állítja be Lucifert, ilyen módon sikerül néki a szabadtéri játék technikai Iáiétőségéit a mü föl fokozott hatása érdekében teljes mértékben kiaknázni. Hatalmas tömegeket bocsátott rendelkezésére a szegedi közönség. valamint a katonaság, úgyhogy a tömegjelenetek a felvonulások, majd az ókori és a párisi képekben döbbenetes erővel hatottak. A Pesti Naplóban Pásztor Árpád irt beszámolót, amelyben többek között ezeket mondja: Éjjel negved'izenkét órakor, amikor ezeket a sorokat telefonálom, már végetért a Kepp ler-jelenet, a francia forradalom. Óriási siker A tér roskadásig zsúfolva. Már ez Ls feleithe-