Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-27 / 194. szám

8: DPI M 1933 27« Br. Jósfka u. ZO. Tel -18 81. I-a TŰZIFA, SZÉN, KOKSZ, FASZÉN LEGOLCSOBB ARON kodók nagyobb küldöttsége kereste fel dr. Pdlfy József poígármesterhelyettest és kérte, intézzen feliratot a földművelési miniszterhez, hogy a vetőmagkölcsönöket a gazdák természetben törleszthessék vissza. A helyzet ugyanis az, hogy a mostani gabonaárak mellett háromszor annyi gabonát kellene adni a két év előtti tartozásért. Ha viszont természetben törleszthetnék a gazdák a vetőmaghitelüket, akkor nem érné őket semmiféle károsodás. Azt is kérték ¡1 ' • .1 i a gazdák, hogy a vetőmagtőrlesztést két részletben fogadja el a minisztérium Az első részletet ez év novemberig kifizetnék, a második részletet pedig 1934 novemberében. A vetőmaghitelben részesült gazdák kérelmét a polgármesterhelyettes az augusztusi kisgyűlés elé terjeszti azzal a javaslattal, hogy a kisgyűlés intézze a szóbanforgó feliratot a földművelési miniszternek. A déli végek revízióiénak Szeged lesz a természetes támpontja Bárányt Tibor levele dn Pálfy József polgármesferhelyefíeshez (A Délmagyarország munkatársától.) Megirfa a Délma^ynrország, hogy Bárányi Tibor főispánt Baján napszúrás érte, betegen fokszik a megyeházán és igy nem vehetett részt a szegedi ünnepek megnyitásán. Dr. Pálfy József polgármosterhelyettes szombaton a következő levelet kapta a főispántól: Kedves barátom! Végtelenül sajnálom, hogv váratlanul közbejött betegségem megakadályozott abban, hogy a »Szegedt HéU-te\ kapcsolatosan reám háruló feladatainak eleget tudjak tenni. Kérlek méltóztassál engem helyettesíteni és távolmaradásomat kimenteni. Én a »Szegedi Hélt-tői nagyon sokat »árok! A »Szegedi Hét« alkalmas lesz dokumentálni azt a magas kulturális szinvonalat és gazdasági fejlettséget, melyen ez a város annak ellenére áll, hogy a trianoni határ elvágta erőforrásaitól. Lehetetlen lesz a *Szegedt Hét« ntán észre nem venni, hogy Szeged városában a magyar élniakarásnak olyan hatalmas ere'e l/lktet mrh/ dacára annak, hogy a 16 Istenbe és a szebb magyar jövendőbe vetett hitén hivM egyébb nem táplálta, — képes volt nemcsak fentnrtanl, hanem alkotni és teremteni Is. Hiszem, hogy Szeged városának itt, a trianoni hármas határon történelmi hivatása van, mert aml'íor az »Isteni örök Igazság« meghozza a »Magyar feltámadást«, a déli végek revíziójának Szeged lesz a természetes támponttá. Tudom, hogy a magyar kormány felismerte Szeged történelmi elhivatot:ságát s meg<ryözödésem, hopy a »Szegedi Hét« után nemcsak fokozott mértékben fog segítségünkre sietni a kormány abban, hogy a gazdasági életi hetősiVoinVet előteremthessük, hanem sértetlenül fogja meghagyni — sőt fejleszteni a magyar kultura céljait szolgáló m ndazon intézményeinket, melyek születésüket néhai Klehelsberg Kimó gróf alkotó géniuszának köszönhetik. Fájdalmasan esik, hogy ezekben a napokban — amikor Szeged városa méltán az egész orsrág érdeklődésének központjában áll — nekem távol kell lennem Szegedtől! — De Ve'e'ek érző lelPAPLANIfDOM&N tó ia->7 óta Mihály és Fia cégnAI, Szenei Kárász ucca 14. Van szerencsém értesíteni a nagyérdemű közönséget, hogv szeptember elselével a makói Korona szálloda és étterem bérletét átveszem, Jankó János vendéglős kem ott van köztetek s együtt örül és ünnepel a város minden polgárával! Kérlek fogadd legmelegebb baráti üdvözletem őszinte kifejezését, készséges hived Bárányi Tibor. Jégszekrények háztartást é* méuAros, kedvezS flseté«! feltételek mellett legolcsóbban beszerezhetők 18 Fekete N6ndor Kosenlh '.. angtrnl 1»- Tel. 20—72. Liszt Ferenc és a „Szent Erzsébet legendája" Liszt Ferenc 1811-ben Doborjánban. Sopronmegyében született. Zenei nevelésével először atyja, majd Haydn rábeszélésére a bécsi Cserny Károly foglalkozott. A zeneszerzést Bécsben Salieri udvari karnagytól sajátította el. 1823-ban Bécstől bucsut vett. Nevezetes bucsuhangversenyén megjelenik Beethoven is, kit annyira elragad Liszt játéka, hogy fellép a pódiumra és megcsókolja Liszt Ferencet. Páris következik ezután, Liszt itt 16 éves korában Paer és Reicha tanárok vezetése mellett be is fejezi tanulmányait. (Cherubini, általában idegenkedve a csodagyerekektől, nem vette fel a Conservatoriumba.) Liszt Ferenc több izben indult európai hangversenykörutra, melyek mindenkor elképzelhetetlen láncolatai á sikereknek, ünnepleseknek, diadaloknak. Legszívesebben azonban a művészetek hazájában, Olaszországban pihent meg. Itt is irta meg három legm-jnumentálisabb müvét, a Szent Erzsébet legendáját, a Krisztus oratóriumot és a Koronázási misét. Istentől nyert géniuszát mindenkor ar emberiség szolgálatába állította, annak közkincsévé tette. Jótékonv hangversenyei sorából kiemelkedik az a két hangverseny körútja, melyek tiszta jövedelmét a pesti és a szegedi árvízkárosultak segélyezésére adomái vozta. A király 4000 forintnyi évjáradékot ad Lisztnek azzal a feltétellel, hogy évenként néhány hónapig Budapesten éljen és személves varázsával hatást gyakoroljon a magyar zenei életre, majd 1875-ben királyi tanácsossá nevezi ki és az akkor szervezett zeneakadémia elnökévé teszi. 1886-ban tölti Liszt legutoljára a telet Budapesten, mely után hangversenyköru'ra megy még Francia- és Angolországba. Ez fv juliusában Bayreuth-be megy a Wagner előadásokra és ott iulius 31-én visszaadta nagy, nemes, alkotó lelkét Teremtőjének. A Szent Erzsébet legendája, mely a Szegedi Szabadtéri Játékok során hétfőn este kt-rül bemutatásra, két részből áll. Az első rész zenekari bevezetése u'án az első számban a nép és Hermann őrgróf köszöntik Wartburg várába érkező Erzsebetet. Erzsébet itt találkozik jegyesével, a kis Lajossal. Erzsébet uj hazája szépségétől elragadtatva énekli „Szép vagy napfényes uj hazám..." (Erzsébet rootivum, mely végigvonul az egész oratóriumon.'1 Az első számot a játszótársa1 bájos dala és a nép hódoló éneke fejezi be. A második szám a férfiúvá serdült Lajos vadászdalával kezdődik. Lajos, az erdő sürüjeben megpillantja Erzsébetet, ki kérése dacára továbbra is támogatja betegeit, szegényeit és most is oda igyekszik. Lajo^s&l találkozva Erzsébet el akarja hallgatni cétiát: „Rózsaillat csábított .... szemem az útra nem figyelt ...", azonban Lajos kérdésére mégis bevallja, hogy gyámoltjai látogatására indult. A kötényéből! mélyben élelmet vitt, rózsák hullanak ki. Erzsébet és Lajos a Mindenható magasztos fönsége előtt leborulva hálaimát mondanak. A harmadik számban Lajos keresztes vitézei élén a Szentföldre indul. Erzsébet kéri, maradna még, ám Lajos, kinek szivében a hit. magasztos lángját Erzsébet gyújtotta fel, nem teljesíti kérését és elindul. A harmadak számot és ezzel az első részt a keresztes lovagok nagyszerű indulója zárja be. A második rész negyedik szamában megérkezik Lajos halálhíre. Anyja, Zsófia őrgrófnő kegyetlen szívvel kiűzi Erzsébetit Wartburg várából. Erzsébet csak egy éjszakára kér még hajlékot, hogy ne kelljen neki q szörnyű viharban utrakelni, de a keményszívű Zsófia hajthatatlan, Erzsébetnek el kell hagynia a várat gyermekeivel együtt a szörnyű viharban. Zsófia nem marad büntetlen, mert alig hogy Erzsébet elhagyja Wartburg várát, a vártoronvba villám csap és a büszke Wartburg vára porrá ég. Az ötödik szám Erzsébet szivbemarkcló imájával kezdődik, majd a régi, magyar otthon emléke éled szivében. Imájában arra kéri a Mindenhatót, hogy soha bánat, csak ádás érje szép magyar hazáját. Erzsébet szegényei, gyámoltjai keresik fel, kikkel utolsó darab kenyerét osztja meg, majd felszálló lelkét az Ur kegyeibe ajánlja, megtalálja végső otthonát. (Erzsébet halála. Angyalok kara.) A befejező Erzsébet ünnepi temetése. Frigyes császár a szent sírjához vezeti népét. Majd a szegények és a keresztes vitézek kara következik. A magyar és német püspökök himnusza után a teljes egvházi kar fejezi be a müvet. Róth János. Hétfőn rendkívüli közgyűlést tan Makó város a költségvetés ügyében (A Délmaauarország makói tudósítójától Makó város képviselőtestülete hétfőn rendkívüli közgyűlést tart s ezen az ülésen tárgyalja a jövő évi költségvetést. A főszámvevő altal elkészített s a bizottság által már letárgyalt költségvetési tervezetet az állandó választmány azzal a javaslattal viszi a közgyűlés elé, hogy annak kapcsán részletes memorandumot készítsenek és terjesszenek a kormány elé. A memorandum a város kétségbeejtő anyagi helyzetéi tárná fel, kifejtené azt, h<>gy amig egyrészről a költségvetés nem biztosiba a város szempontjából feltétlenül szükséges beruházási költségeket, ugyanakkor a bevételi oldalon előirányzott 133 százalékos pótadó jórészben behajthatatlan és elviselhete'len. Az így teljesen illuzórius költségvetést a város közgyűlése csak kényszerből fogadhatja el, már most reámutat azonban egyes konkrét intézkedésekre, amelyekkel a város háztartási helyzetén segíteni lehet így a különböző állami teherátháritások. rendőrségi, tanügyi terhekhez való hozzájárulás enyhítését, azután pedig a villanyvilágitási áramdíjak megállapításának, illetve leszállításának uj srabályozását követelik a memorandumban. A hétfői rendkívüli közgyűlés dönt a városi téglagyár üzemének folytatása, vasy abbahagyása tárgyában is. Az állandó választmány javasolni fogja, hogy a lövő évben 18 ezer pengő költséggel egymillió darab téglát égessenek ki. Így jutányosabb áron tudja biztosítani a város a járdaépítésekhez szükséges 300 ezer darab vastéglát, mintha azt a magántéglagyáraktól vásárolná be, amelyek 45 pengős ezrenkénti ár mellett tettek annak szállítására ajánlatot. Ez alkalommal dönt a város a községi szeszfőzde üzembehelyezéséről is. A polgármester e kérdésben javasolni fogja, hogy a város tulajdonát képező főzőkészülékeket, amelyek eddig bérelt helyiségben voltak felállítva, a városi központi szeszfózd? épületébe helyezzék át, a szükséges egyéb fölszerelést Hajdú János nyugalmazott váro«n főszámvevőtől 800 pengőert, amely összeg azután adóba lesz elszámolandó, vásárolják meg. A szeszfőzdeáthelyezés a 800 pengős vételár mellett mintegy 1500 pengő költséget igényel.