Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-27 / 194. szám

27. Rff MAfi7A(?OR<iZSG 9b A Szegedi Hét nem hívságos és tétlen ünnepnapok sorozata — mondotta Pálfy József a megnyitó ünnepségen (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délben portosan fél 12 órakor volt a Szef

edi Hét ünnepélyes megnyitása a városháza özgvülési termében, amelvét erre az alkalomra Ízlésesen feldíszítették. Tél 12 óra előtt érkeztek az előkelőségek, akik az első sorokban foglaltak helyet. A középen ült vitéz dr. S n v o y Kálmán altábornagy, vegyesdandárparancsnok, tőle balra dr. Horváth Jenő miniszteri osztálytanácsos a földmüvelésügyi miniszter képviseletében, a felsőházat begavari Back Bernát és dr. Berecz János egyetemi tanár képviselte, a belvárosi plébánia képviseletében ar. B a s k ó Sándor főesperes jelent meg, az államrendőrség szegedi kapitányságát dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes és dr. J u g o v i 18 István rendőrfőtanácsos képviselték Megjelent az ünnepélyes megnyitón K é t h 1 y Anna országgyűlési képviselő, továbbá d'r. Gesztel yi faagy László, az Alföldi Mezőgazdasági kamara igazgatója, dr. S z a 1 a v József nv. kerületi főkapitánv, G y enes Kálmán Máv. üzletigazgató, Becker Vendel pápái kamarás, Wímmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, a Kereskedők Szövetsége, a szegedi Kiskereskedők Egyesülete, a társadalmi egyesületek, a nőegyesületek kénviselői és a törvénvhatósági bizottsági tagok nagyszámban. A tanyai gazdasági egyesületek is nagy küldöttséggel képviselték magukat a Szegedi Hét megnvitó ünnepségén, amelyet a rádió is közvetített. A közgyűlési terem erkélyein is nagy közönség foglalt helyet, itt helvezték el a Polgári Da lárda tagjait, akik a Hiszekegy eléneklésével vezették oe az ünnepélyes megnyitót A dalárdát Antos Kálmán vezénvelte. A dalárda éneke után dr. Pá lf y József polgármesterhelyettes a város hatósága nevében tartott megnyitó beszédet. Többek között ezeket mondotta: — őszinte köszönetet mondok a város nevében mindazoknak az egyházi, katonai és polgári hatóságoknak, intézményeknek, testületeknek és egyeseknek, amelyek a Szegedi Hét és Szabadtéri Játékok, valamint ezek keretében megtartandó előadások, kiállítások és sportesemények rendezése körül tisztán hazafias érzéstől és városszeretettől indíttatva, önzetlenül fáradoztak és ezzel Szeged kulturhetének bemutatását lehetővé tették. Külön és kiemelten köszönetet mondok ugy a helyi, mint az országos sajtónak és a Bádionak. amiért önzetlenül, megértéssel és meleg rokonszenvvel támogatták a szegedi kulturhét sikerét — Szeged kulturhete nem hívságos és tétlen ünnepnapok sorozata, hanem a kultura és termelő munka glorifikálása; a hazaszeretet és városhüség fogadalmas megnyilatkozása; nemes verseny, buzdítás és példaadás nemzetgazdasági értékeink megismerésére és minél tökéletesebb kihasználására; az ezeréves nemzeti kulturában gyökerező magyar őserő, törhetlen hit és önbizalom eg\ mást buzdító, egymást erősítő forrása: a világháború véres hadszíntereiről a gazdasági frontokra terelődött és ma is változatlanulfolyó kemény harcok egy értékes fegyverténye: a vidék gazdasági és szellemi kultúrájának mérték alá állása; a nemzeti erő számbavételének és nyilvántartásának fontos tényezője. — Azon a monumentális téren, ahol ma este kezdődő "ibadtéri előadások élvezetére díszes közönség gyülekezik, alig néhány év előtt még az árviz előtti Szeged utolsó maradványai, düLUSZTIG IMRE tiarfenua, fteztufl, hMtttMn*, KfilOnlegess&gl 011 c I e «CCHENYI fER 2. TISZA SZALlö HSLlfcT, Szegefii Héten rendkívül olcsón árusit. ledező, szegényes viskói állottak, mint rossz álom emlékei. Ennek a honfoglalással egykorú városnak ősi, halász lakói, védszentjük, Szent Demeter tiszteletére fatemplomot építettek. Szeged reneszánsza a régi Szeged pusztulásával kezdődik. Mintha a megsemmisülés veszedelme felrázta volna a várost évszázados álmából, tettekre serkent uj élet éledt a romok felett és el sem ült, amig á régi város helyén, de egészen uj alapokon fel nem épült a mai város, szebben, nagyobban és erősebben, mint a régi volt. A város gyönyörűen indult természetes fejlődésének útját állta a világháború és reménységeink szépen lombosodó fájának koroná ja letört. Azt hittük, hogy a ránkzudult árvízkatasztrófa volt a 130 éves török iga, osztrák katonai uralom, tűzvész, vizáradás, epidémiák pusztulás^ után a legnagyobb csapás, ami városunkat érheti. Azt hittük, hogy a Tisza hullámai ellen emelt hatalmas gátakkal örökre elhárítottuk a veszélvt városunktól és nem gondoltunk, nem is gondolhattunk a gyűlölet tengerére, amely a trianoni határok gátszaki'ásaival ránkzuditotta a gazdasági megsemmisülés áradnlát. — Amikor Szeded, itt a trianoni hármas határszélen, erejének végső megfeszítésével templomot emelt Isten dicsőségére: amikor minden vagyonát pénzét, vereitékét áldozva a tudomány és kultura bástyáját felépitette; akkor Szeged nem kicsinyes helyi érdekek, hanem az ország védelmére szólította fegyverbe polgárait és mását a nemzetnek ajánlotta fel. — Erre gondolunk most is, amikor a Szegedi Hét keretében Szeged új jászületésének félszázados évfordulóján bemutatiuk a televény magyar föld, valamint a nehéz homoki kultura terményeit, mint a szegedvidéki derék, földműves nép kitartó, szorgalmas, verejtékes munkájának gvümölcseit; bemutatjuk a magyar aranyvalutát, a magyar buza változatait; az ipar és kereskedelem értékeit; a város muzeális kincseit, történelmi és etnográfiai érdekességeit: megcsillogtatjuk a kultura fegyvereit, mindezt, mint a nemzeti erő számottevő ténvezőit és egy jobb magyar jövő biztató ígéreteit. — Ennek a városnak felejthetetlen emlékű, nagv jótevője, Klebelsberg Kuno gróf volt az alföldi gondolat és decentralizációs elmélet megalanitóia. Ennek lénvege abban áll, hogy céltudatos, tervszerű munkával, elő kell bányászni, ki kell munkálni és a nemzeti erők egyetemességének szolgálatába állítani a magyar vidék gazdasági és kulturális erőit. Nagyobb vidéki emporiumok kisugárzása alatt meg kell szervezni a magyar vidéket, — nem csak az Alföldet, hanem az egész magyar vidéket és decentralizálni kell a gazdasági és kulturális erőforrásokat Abban a gondolatban kell találkozni, hogy Szegednek, Debrecennek, Pécsnek, Miskolcnak épp ugy, mint a Székesfővárosnak és a legkisebb magyar falunak a nemzeti egvség tekintetében nincs elhatározása, nincs külön vagyona, kincse, minden értéke, minden kulturáia. mind-mind osztatlanul és egységesen az országé, a magyar nemzeté. Nemzeti erőknek ez a szervezése adia meg az impulzust a vidék fejlesztésére. És ha ezt így fogúik fel, nem lehet féltékenység, nem lehet irigység úrrá felettünk, mert mindannyian találkozunk a hazaszeretet hétköznapiságokból messze kiemelkedő magaslatán. Ez a város elsőnek ériette meg ezt H gondolatot, elsőnek ismerte fel annak jelentősségét talán azért, mert legközelebb állott a gondolat apostolához, Klebeleberg Kuno grófhoz. Ez a város a magyar sors szimbóluma, melv történelmi múltjával mutatja a magyar jövőt: a romjaiból feltámadó szebb, boldogabb és dicsőbb Nagy-Magyarországot! — Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg Szeged kulturhetét és azt az ország figyelmébe és szeretetteljes érdeklődésébe ajánlom. Lelkes taps fogadta a polgármesterhelyettes beszédét, ami után dr K o g u t o w i t z KáJ rolv egvetemi tanár, a Szegedi Hét intézőbizottságának vezetője emelkedett szólásra és a következőket mondta: — A Szegedi Hét intézőbizottsága nevében hálás köszönet a kormánynak és a város hatóságának a megértő támogatásért. Külön köszönet és hála dr. vitéz Shvov Kálmán vegyesdandárparancsnok altábornagy urnák, aki három bizottság elnökségét vállalta és a rendezésből egyéni munkájával is az oroszlánrészt vette ki. A városháza harangjának zúgására feltárulnak a Tanvakiállitás kapui, hogy félszemmel mosolyogva, büszkélkedjünk azzal, amit a magvar szorgalom a sívó homokból elővarázsolni tudott, de egyben elsírjuk ennek a derék, iobb sorsra érdemes tanyai népnek sok panaszát is. — Az agrár Szeged mellett felsorakozott az iparosság magasszmvonalu lakberendezési vásárán, a kereskedők ötletes kírakatversenyükön, de nem maradtak el művészeink, akiknek vásznán megelevenedik Petőfy alföldjének minden szépsége, a tanyavilág sokrétű kedves bája. A Dóm-tér szeptember 3-ig országraszóló művészi eseménvekhez ad méltó keretet. A város társadalmi egyesületei versenyeznek abban, hogy vendégeink jól érezzék magukat körünkben. A szórakozások, sportesemények változatos programját nyu.jt.juk. — Aki a Szegedi Hét alatt a város kapuiát átlépi, az előtt kitárul a város szive. Elsősorban magyar testvéreinket várjuk ide határtalan bizalommal. Bizunk abban, hogy minden igaz magyar lélek megértéssel fogadja Szeged törekvéseit. — Nincs olyan magyar város, melyre a háború következményei hasonlóan súlyos csapást mértek, mint a legnagyobb vidéki városra. Szeged elvesztette csaknem egész gazdasági tápláló területét, kulturális kisugárzó határát. ! MUSKÁTLI KÉZIMUNKÁBÓL! Kárásza. 3. sz. alá átköltözött Ul QzVIQnkben is ez le-', leutőob törekié •»l'nk, hogy vevőinket 161 és olcsón szolgáltuk kí Kérjük a HölgyltrU5n<ég szíves támogatásé'