Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-01 / 171. szám

nei MAr,yAROPS7&n 1933 augusztus T A kamaratársulat 74 pengő segélyt kapott a várostél, mert a szinészek nem tudtak Szegedről elutazni Utazási segélyül visszafizették a vigalmiadé felét (A Délamgyarcrszág munkatársától.) Vasárnap este tartotta utolsó előadását Szegeden Bársony Aladár színigazgató társulata: a Magyar Jatékszin Kamaratársulat, de a szinészek még hétfőn is Szegeden voltak, mert nem tudtak elutazni. Két héten át iátszott a társulat és ínnak ellenére, hogv kitűnő előadásokat produkáltak, nem tudták megkeresni a legszükségesebb összeget. A szinhaz napi bevétele átlagosan 100 pengő körül mozgott, ebből azonban a 10 százalékos vigalmiadót is meg kellett fizetni a városnak. Máról-mára éltek a szinészek és a társulat még annyit sem tudott megtakarítani, amelyből az elutazásra tellett volna. Nem volt más kiút, a szinészek a város hatóságához fordultak támogatásért. Bársony igazgató vezetésével hétfőn délelőtt négytagú deputáció jelent meg dr. Pálfy József polgármesterheíyettesnél és azt kérték, hogy a város térítse vissza a társulatnak az esténkint befizetett vigalmiadó összegét. Két hét alatt 148 pengőt fizetett be vigalmiadó cimén a Magyar játékszín Kamaratársulat és azzal kérték vissza most ezt az összeget hogy ez éppen elegendő volna az elutazáshoz és a díszletek elszállításához A polgármesterhelyetter mérlegelve a szinészek súlyos helyzetét, a befizetett vigalmadió felét. 74 pengőt, mint a város segélyét, kiutaltatta a színészeknek, akik kedden reggel utaznak el Szegedről. 1 millió 200 ezer pengős hiány a város lövő évi költségvetésében A kiadások és a bevételek esése — A legutolsó békeévvel szemben háromszázezer pengővel emelkedtek a város kiadásai — A tisztviselők száma és fizetése — Skuitéty főszámvevő részletes Jelentése a polgármesterhez (A Délmagyarország munkatársától.) Többhetes munka után a város számvevősége elkészült a város jövő évi költségvetésének összeállításával. A háztartási költségvetésben az 1934. évre a kiadások 7,503.405 pengőben, a bevételek pedig 6,307.150 pengőben vannak előirányozva, eszerint a hiány 1.276.255 pengő. Ezt az összeget a számvevőség az állami földadó, a házadó, társulati és tantiémadó után kirovandó 80 százalékos pótadóból kívánja fedezni. A költségelőirányzat jelenlegi végösszef

ei szerint az ezévi 80 százalékos pótadót nem ell felemelni. Érdekes összehasonlítani a jövő évi költségvetést az 1933 évi költségvetés főbb adataival. Kitűnik ennek során, hogy jövőre a kiadások 1,840.526 pengővel, a bevételek pedig 1,197.182 pengővel estek. Még érdekesebb az összehasonlítás az utolsó békeév és a jövő évi költségelőirányzat között. Az 1914. évi költségvetés bevétele 7.926.468 nen gő. a kiadás 7.288.067 pengő volt; a bevé'ej tehát 1,618 318 nensrővel esett vissza, a kiadós ellenben 294 468 nen"ővei emelkedett az 1914 évi költségvetéshez viszonvifvn. A város háztartása tehát, a husz év előtti helvzettel szem ben évi 1.912 000 pengővel kedvezőtlenebb. Skultétv Sándor főszámvevő az összeállított költségelőirányzatokat teriedelmes jelentés kíséretében terjesztette be hétfőn dr. P a 1 f y József nolgármesterhelyettoshez. A jelentés a következőket mondia: — A költségvetési tervezet egybeállításánál igyekeztem a realitás szigorú betartásával olv eredményt elérni, amelvnek ahiián a pótndó ezévi 80 százalékos kulcsának felemelése mellőzhető legyen. A város jövedelmei nemcsak a sulvos gazdasági helvzet következtében romlottak le, — mondia tovább a jelentés, hanem a különféle rendeletek alapián a jövedelmek erősen korlátozottak és korábban az állam által viselt kiadásokból sulvos terheket raktak a város háztartására. Harsak a mult évre tekintünk vissza, amikor rendelettel minden ellenszolgáltatás nélkül a borfogyasztási adót felére szállította le a kormányzat és ezáltal évi 365.000 pengő jövedelem elvesztésé vei pótolhatatlan veszteség hárul a város háztartására, mely jövedelemnek el nem vesztese esetén ma nem 80 százalék, hanem csak 56 százalékos pótadóval kellene számolni. — A részletekre itt kiterjeszkedni nem ki vánok — mondja a főszámvevő jelentése —, de sainos, hogy ily formán a város háztartása a korábban élvezett, de megszüntetett bevételek címén eddig évi 1,080.000 pengőt vesztett el, amely veszteséghez hozzászámítandó a felsőbbhatósági utasítás és törvényes rendeletekkel, korábban az állam háztartasa által viselt s a város háztartására rakott ujabb terhek révén 820.000 pengővel, vagyis összesen évi 1,900.000 pengővel kedvezőtlenebb helyzetbe került a város háztartása. Ezzel szemben a kormányzat bizonyos jövedelmi forrásokat, minő a forgalmiadó, kereseti adó és fogyasztási adók, a város háztartásának átengedett ugyan, de ezek a jövedelmi források hozadéka állandó viszszaeséssel, — évi 1,413.000 pengőben számolhatók, — így már évi 500.000 pengővel kedvezőtlenebb a városi háztartás jövedelme a most érintett vonatkozásban. Ezenfelül az államháztartás javára a városi adóhivatal hajtja be az összes adókat, már pedig a városi adóhivatal által 1932-ben behajtott 7,587.859 pengőből 65 százalék az államkincstárt illeti, igy az adóhivatal 320.000 penffős kiadásából 208.000 pengő aránvlag az államkincstárt terhelné, mégsem kap a város az adóbeha fásért esv fillér költségtérítést sem. De nemcsak az adóbehaitást, hanem az egyéb más. az állam helyett teljesített feladatok képezték az alapját annak, hogy az állam bizonyos jövedelmi forrásokat a városnak étengedett. A változott helyzet azonban ma az, hogy különösen az állam által viselt terheknek áthárításával. az átengedett jövedelmi források kellő fedezetet nem nvujtanak. — A városi jövedelmek másik katasztrófális tétele a földhériövedolens s az azzal kapcsolalos közterhek viselése. Mig 1914-ben a városi földek bruttó haszna 2,945.129 pengő volt s ezt a földbér jövedelmet 167.000 pengős közteher terhelte, vagyis a földek akkor évi 1,878.000 pengős tiszta hasznot hajtottak, addig az 1934. évi költségvetésben a földek bruttó jövedelme rímén 1,187 166 pengő van előirányozva, amely jövedelmeket az 1934. évi költségvetés szerint évi 281.000 pengő közteher terheli, vagyis a földek tiszta jövedelem cimén EI6Jecgyzett MOZI IDÉNYJEGYEK átvehetek a Széchenyi Mozi irodájában 10—12 és 4 6 óráiET. az 1934. évi költségvetésben 906.000 pengő jö vedelem szerepel, így a földek jövedelme az 1914. évi jövedelemmel szemben 972.000 pengővel esett vissza. — A város által felvett kölcsönök tőke- és kamattörlesztő részlete az 1933. évi költségvetésben még 2.098.845 pengő teherrel irányoztatott elő, addig a jövő évi költségvetésben a vonatkozó kormányrendeletek figyelembevételével a dollárkölcsönök után tőketörlesztést nem irányoztam elő, a kamatokat pedig 5 százalékban a dollár napi árfolyama alapján vettem számításba. így a hitelügynél a mult évi terheléssel szemben 1,213.876 pengő fedezetéről gondoskodtam, vagyis 805.269 pengővel kevesebb fedezetről. Habár az előirányzatom alapját képező kormányrendelet hatálya 1933 decemberben lejár, véleményem szerint gondolni sem lehet arra, hogy akár egy végleges megoldással, akár ideiglenes megoldással a város háztartása, a külföldi kölcsönernél. az ezidő szerint érvényes kötelezettségnél, terhesebb helyzet elé állíttatnék. — Minthogy a személyi kiadások tétele — mond ja a főszámvevő —, a költségvetés tárgyalásánál leginkább vita tárgyát képezi, erre vonatkozólag a következőket jelentem: — Szeged város fizetett alkalmazottainak' létszáma (beleértve a nyugdijasokat is) összesen 1504. Ebből a létszámból tisztviselő 269 gyakornok 24 kezelő 38 altiszt 199 tanszemélyzet 165 forgalmi adóhivatali alkalmazott 28 nem szervezett ideiglenes álláson alkalmazottak 226 szervezett módosítással megszűntetett létszámfeletti alkalmazottak és kisegitő dijnokok nyugdijasok összesen: 110 445 1504 — A személyi kiadás végösszege az 1034. évi költségelőirányzatban összesen 2,901.272 pengőt tesz ki, egy alkalmazott átlagos jövedelme évi 1855 pengő. A költségvetés kiadásaihoz arányítva a személyi kiadás 38.2 százaléknak felel meg. A fizetés és a lakbérek leszállítása előtt 1932-ben, az ősszilletmény 3,705.413.29 pengőt tett ki, mig az 1934. évi költségvetésben előirányzott személyi kiadás 2,901.272.60, vagyis ezen a cimen elért megtakarítás 804.140.69 penSö. — Az 1934. évi költségvetésben elsőizben szerepel a hősi sirok gondozási alapja, mivel a hősi sírokat jövőben a városnak kell gondozni. Ezen a címen évi 3000 pengőt kellett a költségvetésbe beállítani. Végül jelenti a főszámvevő, hogy az 1934. évi üzemi költségvetésben elsőizben szerepel a fehértói halgazdaság. Az üzem előirányzatába üzletéi Kárász ucca 3. sz. alá (Brauswátler helyiség) miskatii hümmmtu áthelyezi. Átköltözés előtt régi helyiségében Kölcsey fucca 5. sz.) rendkívül o*csó vásárt rendez.