Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-24 / 191. szám

T933 augusztus 24. DÉ f. MAGYARORSZÁG 3: 28-AN SáfliQ Anno, Elek Szldl és Haleczkij Oszkár szereplésével llszl orotorium 30-AN a Budapesti Filharmonikus Zenekar szereplésével Dohnányi ét Kodály dirigálásával monstre szabadtéri hangverseny Az ember tragédiájának második ét harmadik előadására árusítanak ¡egyet a I jegyár uf l-l I lő helyek Hat márkáról harmincra emelték a németek a szilva beviteli vámját: a szegedi gazdák sem értékesíthetik hatalmas termésüket (A Délmagyarország munkatársátél.) A szegedi Gyümölcskiviteli Szakbizottság szer­dán délben értekezletet tartott a városházán Wagner Adolf kormányfőtanácsos elnöklésé­vel. Az értekezlet foglalkozott a szegedi szil­ya idei exportálásának kérdésével és meg­döbbenve allapitotta meg, hogy a német vámemelés következtében a rekordmennyiségben termett szegedi szilvát nem lehet Németországba ex­portálni. A németek ugyanis a szilva eddigi 6 márkás vámját most egyszerre 30 márkára emelték fel. A szegedi gyümölcstermelők már jóelőre felkészültek a szilva exportálására és nagy­mennyiségű gyümölcs szállításra készei, várja az export megindulását. A magas német vá­mok azonban elzárják a szegedi szilva elől az utat Németország felé és féló, hogy a nagy gyümölcsmennyiség itt pusztul el. Többek felszólalása után végül is elhatározta a Gyümölcskiviteli Szakbizottság, hogy felter­jesztést intéz a Külkereskedelmi Hivatalhoz és sürgős intézkedést kér, hogy a külügymi­nisztérium igyekezzék Németországot a ma­gyar szilva beviteli vámjának mérséklésére bírni. agyonsújtott a villám egy gazdálkodót Htokházán (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délelőtt a szegedi tanyák között heves vi­har vonult át. A viharnak, illetve a viharral járó sürü villámlásnak halálos áldozata is van. Csipak György gazdálkodót, aki Átokháza 774. számú tanyár ián lakott, a villám halálra súj­totta. A gazdálkodó a vihar kitörése előtt a tanya közelében a földjén dolgozgatott és a heves eső elől bemenekült a tanyájába, ahol rajta kivül felesége és gyermeke tartózkodott. Csipakék a konyhában várták a vihar elvonu­lását. Egvszer csak hatalmas mennydörgés reszkettette meg a levegőt és a villám lecsa­pott. még pedig Csipakék zsupfedeles házába. A gazdálkodó felesége csak azt vette észre, hogy a hatalmas dörgés után valami becsap a tetőn át a konyhába és férje, aki közvetlenül mellette áll, szó nélkül összerogy. Mire felocsúdott rémületéből, azt látta hogy férje félig elszenesedett testtel, holtan fekszik a konyha földjén, feje felett pedig lobogó lánggal ég a ház. Az asszony sikoltozva segítségért szaladt, de már a segítség későn érkezett, mert a kis tanyaház az erős szélben szinte percek alatt elégett. A rendőrség megindította a nyomozást és megállapította, hogy a villám gyújtotta fel a házat. Csipaknénalc és gyermekének, kik ott ' állottak a szerencsétlenül járt gazda mellett, csodálatosképen semmi bajuk sem esett. A v'har pusztításai Szegeden Keddről szerdára virradó éjszakán hatalmas vihar tombolt Szegeden is. Már korán este zu­hogni kezdett az eső, tizenegy óra felé azon­ban kiderült. Egy óra tájban ismét sürü fel­legek tornyosulták az égbolton és nemsokkal később kitört a vihar. Sürü égzengés és vil­lámlás kíséretében óriási cseppekben zuhogott az eső, majd szél kerekedett. Valósággal isten­itéletidő volt. A nagy szélvihar jelentős káro­kat okozott a gyümölcsösökben. A fákról le­verte a gyümölcsöt, a kisebb fák közű1 pedig többet kitört. A városban is több fát kidöntött az erős szélroham, például a Kass-szálló előtt is. A házak tetőcserepeit is összetördelt•» a szél és számtalan ablakot betört. Reggel négy óráig tartott a zeső és a szék Reggelre megtépázva jredt a város. A nagy esőzésből jutott a külte­I rületi pincelakásokba is. A békebeli esztendőkre emüékezfeí a Tiszán az idei gabonaforgalom Szegedtől Tiszafüredig 120 uszály rakodik (A Délmagyarország munkatársától.) Most, amikor a tiszai hajóforgalom fellendítéséről olyan sok szó esik es éppen ennek érdekében rendezi a földművelési miniszter a tiszai em­lékhajózást, a legforgalmasabb évekre emlé­keztető gabonarakodási munka folyik a Tiszán, Szegedtől felfelé egészen Tiszafüredig. Ezidő­szerint ezen a vonalon a rakodó uszályok szá­ma meghaladja a százhúszat, egyídőben eny­nyi uszály meg a legnagyobb forgalom idején som rakodott a Tiszán. Az uszályokba gabonát rakodnak, főképen búzát és a Futura szegedi kirendeltségétől nyert információnk szerint 600.000 métermázsának felel meg az a gabo­namennyiség. amelyet most a tiszai uszályokba befuvaroznak. Jellemző a rekord jellegű gabonaforgalomra, hogy a hatszázezer mázsa gabonából harminc százalék éppen Szeged vidékére esik, mert hoz­závetőlegesen 180.000 métermázscu-a becsüli a Futura kirendeltsége azt a gabonamennyisé­get. amelyet ezidőszerint Szegeden és c kör­nyéken raknak be a tiszai uszályokba. Egy uszály berakodási időtartama átlagosan két hét és a rakodásnál uszályonkínt 25—30 ember talál munkaalkalmat. A berakodás te­hát ebből a szempontból is figyelemreméltó, mert számos munkás számára biztosit időleges megélhetést. Jelenleg a szegedi rakparton fél­ezernél több napszámos él gabonarakodásból. A Szegedre küldött uszályok a legnagyobb be­togadoképességüek, mert egy-egy uszályba 50 —60 vagon gabonát lehet behajózni. Ezideig a Tiszán 20 uszálv gabonát szállítottak el s így 1100 vagonra tehető az eddig elindítóit gabo­namennyiség, amelynek egynegyedrészét Sze­ged vidékéről szállították. A Tiszán behajózott búzát az uszályok Brai­láig szállítják, ott tengeri hajókra rakják át és tovább viszik a nyugati államok kikötőibe. A viziszállilás rendkívül hosszadalmas, de ez­zel szemben igen olcsó, mert például Szeged­től Brailáig egy mázsa szállítási költsége átlag 1 pengő. Ha elgondoljuk azt, hogy sok helyen, igy például Kiskunhalason is, 80 fillért es 1 pengőt fizetnek azért, hogv a gabonát a ta­nyákról a hajóhoz szállítsák, akkor egyáltalán nem sokaiható a viziszállitás fuvardija. Az exportálásra kerülő buza igen kitűnő minőségű, 80 kg-os fajsulynál kevesebb nem ts kerülhet elszállításra. Szeged környékén az idén 81—82 kilósak a búzák, de nem ritka a 84 kilós buzafajsuly sem. A nagyméretű rakodás ellenére, Szegeden igen vigasztalan a gabonaüzlet. A kinálat igen tartózkodó, mert a gazdák körében árjavulást várnak, de vevő nincs. A forgalom ezért igen gabonapiacon a búzát 8 pengő nálták, később volt is némi kereslet és a buza ára mázsánkint 20 fillérrel emelkedett. A rozs ára 5 pengő körül alakult ki szerdán Szege­den^^edd^jjengjő^OJ^ Gabonafajsulymérőt állit fel a város a Szent István téren (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt Deák János, Bartha Mihály és Hódi Ferenc törvényhatósági bizottsági tagok a gazdák deputációját vezették dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyettes elé. Azt kérte a gazdaküldöttség, hogy a város gabonafajsuly­mérőt állíttasson fel a Szent István-téri pia­con, ahol a gabonaeladást bonyolitják le. A fajsulymérőre azért volna szükség, hogv a gazdák ott a vásárlásnál nyomban megá 11a­pithassák az eladásra kinált s»abona minősé­gét. Ezidőszerint a vásárolt gabonát előbb va­lamelyik malomba kell elvinni és ott tájéko­zódhatnak csak a minőség felől. Tekintettel arra, hogy a gabonafajsulymérő beszerzése kerül többe 150—200 pengőnél, a várofl nem azt rövidesen felállítja, minden bizonnyal a mostani mázsáló mellett. -MOZI­Ma játszik Belvárosi Paramount újdonság: Asszonyok a börtönben Sylvia Sidney és Winn« Oíbon Bimbó száraxdatfa Paramount híradó

Next

/
Thumbnails
Contents