Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)
1933-08-20 / 188. szám
10 DECMAG7ARORSZÁG T95 3acreuszfus 50. legolcsóbban Poüák Taclviraknil Síéchennyl térés ICMVCrCnnCI Csekonlcs úrra Gyermek fehérnemüek, harisnyák H^parvá&űt gft,«tsraras SZOBAFESTÉST, OSÜM& tem hozzá: — Ember, vagy élettelen tárgy fekszik a koporsóban? A médium újra nem válaszolt. Pihenőt tartottunk. Aztán megint feltettem a kérdést. Most megszólalt: — Senki sem látta, ki fekszik abban a koporsóban, amelyre Kreuger Ivar nevét irták... „Kreuger álnéven él Délamerikáhan..." — Milyen ember volt az, akiről én most kérdezek? — Erős szuggesztív erejű. Maga Is elhitte a saját hazugságait. Abnormális. Perverz, de nem a szerelmi életében. — Hol van most? — Messze, nagyon messze. Tengerek vannak kőzte és köztünk. — Látja? — Nem látom, csak érzem őt. Délamerikában. Fák között. Ül. Nagy szakálla van. Egyik lába hosszabb, mint a másik. — Melyik? — A bal láb rövidebb. De nem régóta. — Baleset értet — Nem. Egy orvos rövidítette meg a lábát. Téglát tettek alája és kiforgatták a csontját. Nagyon fájt neki. — Voltak cinkosai? — Sokan. Nagyon sokan. Igen sok ember... — Hol érzi most őt? — Buenos Ayres mellett. — És tudnak mások is a létezéséről? — Igen. Sok levél iön tőle. — Hova? — Párisba. — Kihez? — Egy nőhöz. Magas szőke nő. Látom.., — A neve? — Odette. — Hol lakik? — Rue Granville... Emeleten. Balkőn van a szobájában. Kicsiny balkón. Hervadó virágok az asztalon. Ha levelet kap, mindjárt leül és ir. Sok, igen sok levelet a világ minden részébe Utasítást ad azoknak, akik itt maradtak. — Mi az Odette másik neve? A médium nem felelt. — Hogy hivják azt a szakállas férfiút Buenes Ayres mellett. A médium ú jra hallgatott. — Odetténél vannak papirosok? — Igen. A szakállas ember sok papirost elégetett, de Odettenél, rézfonállal átkötve még sok papiros maradt. Ezeket is el akarták égetni. De aztán elvitték Odette lakására. — Mit érez még Odetteről? A médium hallgat. Újra felteszem a kérdést Gyöngyöző homlokkal válaszol: — Felesége a szúrós szemű embernek. Franciául beszel, de nem francia! A médiumot felkeltettünk. A jelentlévők megkérdezték tőle, mire emlékszik. A médium nem emlékezett semmire, ami vele történt... Az ember lelkének titkos sugarai... Mi adja a túlvilági hatalmat ennek a csodálatos embernek? Maga sem tudja. Sokan azt hiszik: az ember lelkének éppen ugy vannak hosszabb és rövidebb sugarai, miként a rádió leadójának. És vannak emberek, akik felvételre is be vannak állítva. Minden ember lelke: leadó állomás, de felvenni csak a kivételes erejű emberek képesek. És ezek az emberek meg tudják érezni a sugarakat, bárhol is legyenek azok. A Winterry és a többi Wínterryek «— csak kevesen vannak — megérzik ezeket a sugarakat. És olvasni tudnak bennük. Előttük nincsenek titkaink. Kéxdezem tőle a trencsénteplici sétányon, alkonyat idején: — És a maga titkát meg tudja fejteni? Csodálkozva néz rám. Nem felel a kérdésekre. Csak jóval későbben mondja: — Én nem titkokat fejtek meg, én csak az érzéseimet mondom el azoknak, akik kíváncsiak erre. Ezek az érzések maguktól jönnek... Paál Jób. I paprikaügy háttere Évekre kellene visszanyúlni, ha az ember azt akarná elmondani, hogy mik voltak azok az okok, amelyek a Szegeti gazdanépére oly nagy jelentőségű paprikakerdést felszínre hozták és sok küzdelemmel eljuttatták oda, ahol ma van, tudniillik a paprikán és ezen keresztül az érdekeltségen való segítésnek határozott akarása annak a részéről, ki e kérdésben a legeslegílletékesebb s aki nem más, mint maga a földművelésügyi miniszter. Sok küzdelemmel járt, míg sikerült egy oly tervezet megalkotása, amely a paprikakérdést az egyenesbe hozni, az érdekeltek anyagi állapotát a boldogulás útjára vinni lesz hivatva. És amikor az ügy a megvalósuláshoz jutott, megdöbbenve látjuk, hogy ismeretlen kezek iparkodnak a már lehiggadt és kristályosodásnak induló folyamatot ismét felkavarni. Éppen azért alkalmasnak látjuk az időt arra, nogy a gazdákat vagyis a paprikatermelőket és kikészitőke» — mert hiszen elsősorban azoknak az érdekéről van szó — a való tényállásról tájékoztassuk. A/ árhullámzás, amely a paprikakérdést tulajdonképen felszínre hozta, a termelőket és a kicsiny tőkével rendelkező kikészitőket oly nehéz helyzet elé állította, amellyel megküzdeni nem tudtak. Ez természetesen elégedetlenséget és zugolódást keltett az érdekeltek körében. mit a gyógynövényforgalmi iroda vezetőigazgatója, dr. Ráday Gyula miniszteri tanácsos több ízben iparkodott lecsillapítani, mert a segiteni akarás látszatával többször megjelent közöttük s tárgyalt velük, de olyan eredményt, amely akár a termelőnek, akár a kikészitőnek csak némi javulást hozott volna, nem tudott produkálni soha. Amikor azonban azt látta, hogy a százalékos alapon kivetett vegyvizsgálati díjból befolyó összeg nagvsága az árak folytonos esése miatt veszélyben van, iparkodott az iroda bevételét minden eshetőségre biztosítani. És mi történt? Az, hogy a vegyvizsgálati dijat mázsánkint 4.20 pengőben rögzítette. Ezt a termelőnek és kikészitőnek kellett elszenvednie. Amikor ez is megtörtént és az árak egy elképzelhetetlen mélypontra estek, az exportálásnak nagy lehetőségei nyíltak. A figyelem Amerika felé irányult Azonban nehogy az exportálók ott egymás ellen versenyt támasszanak, néhány tőkeerősebb kereskedőből megalakult az exportszindikátus. Ennek lett volna aztán az a feladata, hogy ugy az amerikai, mint a helybeli piacot dominálja. Hogy ez a termelőre és kikészitőre mit jelenthet, fölösleges magyarázni, mert azt úgyis tudja mindenki. Az érdekeltek mindezt jól látták és nem győzték ennek a viszás állapotnak a rendezését sürgetni. Végre junius végén erre is sor került, mikoris a minisztériumba összehívták a paprikaszaktanácsot Ezen az értekezleten, amelyen maga a földmivelésügyi miniszter elnökölt, kimondották, hogy a termelőn és a kikészitőn segiteni kell. Ezután került volna a sor arra a tervezetre, amely a megsegítésnek a módját forszírozza, de mert az értekezlet tulnépes volt, a szaktanács egy szűkebb bizottságot nevezett ki saját kebeléből és ennek a feladatául szabta meg a tervezet kidolgozását. Ez a szükebbkörü értekezlet össze is ült julius hóban Szegeden. Az elnöklő dr. Rádai Gyula miniszteri tanácsos ismertette a tervezetet és akkor derült ki, hogy sem a termelők, sem a kikészitők érdekvédelme nincs oly mértékben biztosítva, mint ahogyan azt a helyzet adottsága megkívánja. A tervezet szerint ugy Szeged, mint Kalocsa egy igen jelentéktelen valamivé válna, hol nem volna más, mint egyegy nagy raktár, néhány átvevő emberrel. Az egész adminisztrációt a gyógynövényforgalmi iroda látná el és mindennek az irányítását Budapestre központosítanák s az exportálást a már fent említett szindikátus látná el. Végeredményben tehát Szegeden és Kalocsán nem maradna más, mint a verejtékező termelők és kikészitők tömege. A tervezetnek ilyetén való megvalósítása ellen ugy a szegedi, mint a kalocsai érdekeltek nyomban állást foglaltak és nagyon helyesen azt kérték, hogy a paprika Szegedről és Kalocsáról irányiltassék a gyóaynövényiroda kikapcsolásával. a legteljesebb állami ellenőrzéssel, az összes érdekeltek részarányos bevonásával. Nem lehet tehát az érdekvédelemben küz-i dők ténykedését megitélni s nem lehet csodálkozni azon, ha a termelők és kikészitők bizalma megcsappant. Av igazság az ő oldalukon van és teljesen jogos az az elhatározásuk, hogy most már végre-valahára maguk veszik saját ügyüket a kezükbe és maguk fognak a saját dolguknak a végére járni. Mert tagadhatatlan, hogy egészen más látszata volna az egésznek, ha annak idején a paprika forgalmi árának a rögzítésén keresztül iparkodtak volna a vegyvizsgálati díjból befolyó összeg nagyságát biztosítani és ha a szegedi értekezlet lezajlása előtt, nem az exportszindikátus tagjaival keresik az érintkezést, hanem a verejtékkel dolgozó kisexisztenciákkal, hogy azokon keresztül olyan megoldási mód valósuljon meg, amely általános megnyugvást és megelégedést kelt minden érdekeltben. (V • ff) Hölgyek figyelmébe i Tartós- éa nlsondoldld] Igas&n aiápan caak hölgyfodráMssalonjibaB Kölcsey ucca 12, melyet hndapontl el«6 fodráasflaletekban mtlködStt kledlé nitt fodrdsz vtgei. Ai araH változatlanul a régi olcsók / Hajleetéa, manikűr. Kedreimínye« hérlatrendaser. Könyvele Childers: A rejtélyes könyv. Számtatan 3e-! tektivregényt, kalandorhistóriát olvastunk már, melynek középpontjában véres gyilkossá«, meg-i döbbentő szélhámosság, vagy más sötét bűntett áll, — ennek az uj Kalandorregénynek hőse azonban egyszerűen egy könyv. Igaz, hogy nem közönséges könyv, egy elhunyt diplomata könyve, amelynek lapjai közé egy országok életcDe vágó diplomáciai okmány van fűzve. A külön-i böző hatalmak kémszervezetei igy érthetően életre-halálra szóló hajszát indítanak a birto« káért s ebben a titkos, földalatti harcban semilyen eszköztől sem riadnak vissza. A rejtélyes könyv az Athenaeum uj detektiv- és kalandor-! regény sorozatában jelent meg. Filléres Mozgalom Miért kell üvegárut iivegkereskedéshenvásároln! ? vaiaszolnah az alanti drahü! Befőzéshezi BABOS ÜVEG: 6 drb háromtized It duplaerő« fehér —.16 5 drb fél lt. duplaerős fehér —M 4 drb háromnegyed W. dupla erős lehér —.96 3 drb 1 lt duplaerős fehér —J® BEFŐTTES ÜVEG: 6 drb egynegyed literes fehér -.96 4 drb fél literes fehér A ->»6 3 drb háromnegyed literes fehér —96 PATENT BEFŐTTES ÜVEG, elsőrendű gyártmány: 1 drb háromtized literes —%78 1 drb fél literes —.88 1 drb háromnegyed literes i —.98 1 drb 1 literes - 1.08 ScQtlltnaer Kálmánnál a FékeléMH seedban éa Hay Mlksdndl a Sséctjenyl téren