Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-20 / 188. szám

B: D t r M A G 7 A R O tf S Z A G i95 3au*usztus 20. nak a megtekintésére» Ugy látszik, nem igaz és csak a Babona az az állítás, hogy a magya­rok nem szeretnek Magyarországon nyaralni: nyaralnak itt is, ha látják, hogy kapnak vala­mit a pénzükért. Kékestetőnek, amelynek sze­gedi vonatkozása is van annyiban, hogy a sze­gedi Csonka László volt a megteremtője és az építője, a magaslati levegőn és a tá jképi szép­ségen kivül ez a titka. Pedig a munka nem volt könnyű: külön utat kellett épiteni és alul­ról kellett ezer méter magasságra a kövön ki­vül minden épitési anyagot és berendezési tár­gyat {elszállítani s meg kellett küzdeni a Mátra legnagyobb problémájával, a vízhiánnyal. Hogy a szállodát es medencét vízzel el tudják látni, hétszáz méter magasságban nyolc forrás vizét kellett összegyűjteni és ezer méterre felszivaty­tyuzni. De ma ez a kék csempével kirakott ma­gaslati strandfürdő és stilszerü kékségben tar­tott szálloda egyik látványossága az országnak. Építészeti nagystilüség és berendezés dolgá­ban Kékestető Lillafüreddel nem vetekedhetik. Függőkertjei és várbástyái Kékestetőnek nin­csenek és a pillanatnyi kép sem olyan meg­kapó, mint mikor a hámori völgyben egyszerre feltárul az érkező elölt Lillafüred panorámája. Csakhogy ennek a panorámának vannak nagy hátrányai: be van szorítva egy szűk völgybe és nincs fürdésre alkalmas vize. Ezért nem hi­szem én, hogy Lillafüredből valaha is lehessen önmagáért való luxus-szállodát vagy klimati­kus gyógyhelyet teremteni. Lillafüred predesz­tinálva van árra, hogy ráfizessenek. Azaz, hogy nem. Ha félretesszük az álszemérmet és játclíhankot engedélyezünk Lillafüredre, aminthogy ezt már suttogva sokan emlegetik, Lillafürednek is van jövője. Az ilyesmi nem való nagyvárosba és nem való a Margitsziget­re. de Lillafüred erre van predesztinálva, fis egy kis pénzmag koncesszió ellenében, ma bő­ségesen elkelne az állam kasszájában. Végezetfii még néhány szó Egerről, illetőleg az egri várról. Évtizedeken át senki sem sejtet­te, hogy ez a vár, amelyet a császárik a Rá­kóczi-felkelés idején felrobbantottak, minő ér­dekességeket rejt magában. Néhány esztendő óta ásatások folynak a vár területén, amelyek egymásután hozzák napvilágra a meglepetése­ket. Előkerült az Imre király által épitett ár­pádkori templom alapzata, sikerült rekon­struálni Dobó István tizenhatodik századbeli várának védőmüveit és a későbbi hozzáépíté­seket. megkezdték a kazamaták kiásását, ame­lyek az egyes védőmfiveket kötötték össze egy­mással. Rábukkantak a vár vörösfenyóből ké­szült vízvezetékének nyomaira, megvannak a kutak és a vízszűrő készülékek. Már az ása­tások mai állapotában is meg lehet állapítani, hogy a magyar .várépítők milyen páratlan ötle­tesseggel dolgoztak, a továbbiak folyamán azonban kétségtelenül helyre lehet állítani a magyar hadtörténelemnek egy olyan egyedül­álló emlékét, amelyet érdemes lesz mindenki­nek megtekinteni. Az ásatások, amelyeket He­ves vármegye és Eger város költségén Pálosi Ervin jogakadémiai tanár vezetése alatt foly­tatnak, nem kidobott pénz, hanem olyan befek­tetés, amely az orszagnak egyik legnagvobb idegenforgalmi attrakcióját fogja feltárni. Nem az „Egri csillagok" romantikája fog benne megelevenedni, hanem a törökvilág magyar katonájának élete a maga igazi valóságában. Most pedig, hogy a zőldelő hegyek, a kanyar­gó utat. megnyíló és elvesző távlatok csak­ugyan eltűntek előlem a szobának négy fala között, az írógép és a szedőgép betűin keresztül kell köszönetet mondanom Sárkány Ernő kép­viselőnek, a Mátra és Bükk lelkes propagáto­rának, aki ezt a kis kirándulást, amelynek halvánv vázát tudtam csak papirra vetni, létre­hozta és nekem is alkalmat nyújtott, hogy az országnak ezt a részét igazán kedves és szak­szerű vezetés mellett megismerhessem. I BALATONI RIVIÉRÁN, C»opafc-Al«<Wr» k»>t, rtsrínye*. klimattk-ní lelrrénben, •MO néfjyiztHr»!«« parcellák potom olcaón, * p«n|fitei, ríniVHr«. StínwiTa« (alkálikon, *»»»»> (fydgyforrtUok, »trafldftlrdSk. Lofoloüdbti neg*lh#Mi. Kedvezmény«» ^itkoz«* tnt-rérvAUalatook, a „CENTRUM* HAzépitA­Víllalat ntján. <Tí1«n-«y»ron lakható maMrtr b*s minden mpTWkhelylaéffg»! mir 2500 p«0(fflért.) KlTAnatra prenpek­m*. Ilolek lgaz(ialó parcellázó válla­lnia, Budapest, Horthy Mikidé ut 15. (693-01). Helymrini lclTjlágonlM* Csopak vAautállomAsnál. B 13 Br. Jóslka u. 2Q.Tet.t8 81. f-a TŰZIFA, SZÉN, KOKSZ, FASZÉN LEGOLCSÓBB ÁRON .•••IMWMUWIMIMIMBBa^ Vakmerő tofvafok 1500 pengőt loptak el t/Kiss Ferenfc egyetemi tanár lakásából segítségével könnyebb a betörők nyomálra. akadni. (A Délmagyarorstág munkatársától) Szom­baton reggel megjelent a rendőrségen dr. Kiss Ferenc egyetemi tanár, aki a Párisi-körűt 4. szám alatti házban lakik és előadta, hogv pén­tekről szombatra virradó éjszakán vakmerő módon elloptak tőle 1500 pengőt és egy órát. A lopás hasonló módon történt, mint nemrégi­ben Kis Balázs törvényszéki birónál, akinek feje mellől, az éjjeli szekrényről vitték el a tol­vajok a pénzét. Az egvetemi tanár előadása szerint a lopás a következőképen történt: Valószínűleg ál­kulccsal hatoltak be az ismeretlen tettesek a lakásba és olyan nesztelenül jártak-keltek, hogy a lakásban senki sem ébredt fel. A tolva­jok végigjárták a lakást és bementek s» háló­szobába is, ahol a professzor aludt. A hálószo­bában is pénz után kutattak és itt sikerült is az íróasztalon ráakadniuk 1500 pengőre, amely egy borítékban volt elhelyezve. A tolvajok ezt magukhoz vették, de ezzel nem elégedtek meg. Tovább kutatva az éjjeli szekrényen megtalál­ták a professzor értékes zsebóráját, melyet szin­tén magukhoz vettek és elvittek. A vakmerő betörőknek sikerült észrevétlenül kijutniok a lakásból. A betörést csak reggelre kel ve fedezte fel Kiss Ferenc professzor. A rend­őrség keresi a tetteseket és reméli, hogy rövi­desen el is foghatja őket. Sikerült ugyanis a lakásban ujjlenyomatokat találni, mélyeknek Kifosztották a Polgári Serfőző irodáfál (A Délmagyarország munkatársától) Pénte­ken éjszaka kasszafurók jártak a Polgári Ser­főző Rt. Polgár-ucca 23. szám alatt levő iroda­helyiségében. A kasszafurók megfúrták a bél­ső írodaszobában elhelyezett acélkasszát és ab­ból tekintélyei zsákmányt vittek el. A kasszá­ban 664 pengő készpénzt, egy 615 pengővvl szóló takarékbetét könyvet, 5 darab egész sors­jegyet és egy sereg bónt találtak. Ezeket az értékeket mind elvitték. Az irodából semmi más nem hiánvzik. A kasszafurást reggelre kelve fedezték fel az iroda |jsztviselői, akik az iroda kinyitása után megdöbbenve látták, hogy a kassza ajtaja tárva-nyitva áll és az irodában szé jjel vannak szórva áz iratok. A betörők hosz­szabb ideig tartózkodhattak az irodában és ezalatt felforgatták az egész irodát. A rendőr­ség megállapította, hogy a kasszafurók rózsa ­nyitással dolgoztak. Acélruddal feszitették ki a zárat és igy nyitották fel a sulvos acélszek­rényt. A kasszafurás ügyében megindult a nyomo­zás. A rendőrség azt hiszi, hogy pesti kassza­furók követték el a bűncselekményt. vívjL Értesítés I Hölgyfodrászszalonomat Kossuth Lafos »agArnt 23. *m mlA helyeztem 61. HEH£DI GIZELLA Francia jlemars Bukarestben a transzfermoratórium miatt Bukarest, augusztus 19. Dormesson, a buka­resti francia követ megbízható forrásból ka­pott értesülés szerint demarsot intézett a párisi kormány megbízásából a román kormányhoz a transzfermoratórium ügyében. Franciaország meglehetősen erélyes formában felvilágosítást kér Romániától arra vonatkozólag, hogy milyen helyzetbe kerülhetnek a francia hitelezők? Félhivatalos jelentések szerint a demarshoz Anglia is csatlakozni óhajt, ami megdöbbe­nést keltett Rukarestben. Minisztertanácsot tar­tottak az esettel kapcsolatosan, amelyen elha­tározták hogy a francia követnek kézbesitik Madgearu pénzügyminiszternek a transzfermo­ratóriumot megokoló emlékiratát. Fokozza a zavart, hogy a népszövetségi főtitkár a napok­ban rendkívül nyomatékosan figyelmeztette a román kormányt, hogy a francia hitelezők komolyan elégedetlenkednek a transzfermora­tórium következtében beállott helyzet miatt. Vásárhelyi lisztcsemuészek véresre vertek eyy szegedi maiomellenftrt (A Délmagyarország munkatársától) Né­hány nappal ezelőtt jelentés érkezett a szegedi pénzü gy 1 ga>-,gat ósághoz, hogy Hódmezővásár­helyen nagymértékben csempészik a lisztet. A pénzügyigazgatóság megbízta Oláh János ma­lomellenőrt, hogy akadályozza meg a liszt­csempészést és leplezze le a csempészlársasá­got. A malomellenőr napokig nyomozott Vásárhe­lyen és sikerült is felfedeznie a csempészek összejövetelének helyét egy kiskocsmában. Alig lépett be Oláh á csempészek kőzé, a tár­saság vezetője, Tompái Imre mindszenti föld­műves egy pohárral a malomellenőr fejére ütött. Ez ügyláfszik jel volt a többiek beavat­kozására, mert ebben a pillanatban a csempé­szek rárohantak az ellenőrre és véresre verték. A verekedés után a mindszenti csempészek el­menekültek, de mivel a vezetőjüket ismeri a rendőrség, bizonyosra vehető, hogy a társasá­got rövidesen eífogják. Oláh malomellenőrt súlyos állapotban á vásárhelyi kórházban he­lyezték el. Ingatlanforgalom Szeged város területén augusztus 14-től 20-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Hegedűs Sándor eladta kisteleki pántlika dű­lőben 838 négyszögöl szántóföldjét Tóth Józsefnek 350 pengőért. Csányi Sándor eladta Sze^ialam dfilflben levő 1 hold 786 négyszögéi szántóföldjét Leie József­nek 1280 pengőért Horváth János eladta R&i János-necal 7a «zá­rni 301 négyszögöl üres telkét Dobó Mihálynak 1450 pengőért Dobó Mihály eladta Hajnail-ucca 44. szánni házit Simon Ferencnek 2575 pengőért Szeged-Csongrádi Takarékpénztár eladta Erdö­ncca 2b szánni házát Knapp Pálnak 3200 pengőért. özv. Magyar Sándorné eladta Vajda-ncea 14b szánra házát Elekes Vilmosnak 1800 pengőért Lévay Imre eladta Francia-hegy dűlőben levő 1561 négyszögöl szántóföldjét Temesvári József­nek 1248 pengő 80 fillérért Virágüzletemet aofTOMtu» 1-t/i Tisía T^jon kürtit 51. Mim al«l Atholyeítem a Városi Bérház Károlyi nccal oldalára (HAy flvejrflzlet wieTlé). Kérőm 1. t. Terfflra <tn é, kSzSnsóg torábbl pwivoa párt-1 fog&sM. v 851 Heqedds Mária. I I SZAHAK AVANESIAN szőnyegkereskedő, szőnyegjavitó és mosó­in tézeie BUDAPEST, ISK0 UT «. SZ. Szegeden Pulci tábornok wcca 7. nám alatt vállal megbízásokat garantált művé­szies szőnyegjavitásra és mosásra, valamint szőnyegmegvételre és eladásra- 287

Next

/
Thumbnails
Contents