Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-19 / 187. szám

Ö ß C M Ä G 7 Ä R O R S Z Ä G 5aujjuszíus 19: upcrdcnf Igen gazdaságos, M.6 egy heg 3 hónapra Is elegeaM. Kapható: Mannhsim Blraon, Rényi .Tóiaef, S«g««v*rr Osis«, Traobormann Krnfl, Vajda Imre és Társa drogériákban. „Ünnepeljük Sze9ed példáját" A „Temesvári Hírlap" vezércikke kul­íurkapcsokról és az értékekről A Szegedi Hét jelentősége túlnőtt a város fa­lain és felkeltette a külföld érdeklődését is. Sorra érkeznek érdeklődések az egyes utazási irodáktól. Ezek kőzött tegnap az österreichi­sches Bildungshaus utazási irodája közölte, hogy társasutazást kiván a Szegedi Hétre irá­nyítani Bécsből. Jugoszláviából is nagy az ér­deklődés, Romániában pedig egész Bukarestig kérnek tájékoztatásokat az egyes városokból. Az arad—temesvári különvonat inditása befe­jezettnek tekinthető, annál is inkább, mert an­nak érdekében a Szegedi Hét intézősége hatha­tós pártfogót nyert dr. S e r b á n Mihály ki­sebbségi miniszterben. Serbán Mihály édesapja szegedi törvényszéki biró volt és abban az idő­ben sokat fáradozott a rekonstrukció érdekében. Ezt a kapcsolatot felhasználta a Szegedi Hét intézősége arra, hogy Serbán minisztert meg­hívja a szegedi ünnepségekre. A román minisz­ter egy szegedi barátjához intézett levelében kö­zölte, hogy készséggel tesz eleget a meghívás­nak és családjával együtt érkezik Szegedre a rekonstrukció jubileumára. Ez a megnyilatkozás nagy visszhangot keltett a Romániában élő magyar kisebbségek köré­ben és erről irt vezércikket a Temesvári Hirlap: Meghívó érkezett a Szegedi Hétre Serbán Mihály kisebbségi miniszterhez... Mi ezt a meghívót lényegében többnek tartjuk, mint nsupán érdekesnek, mi kortörténeti dokumen­tumnak tartjuk a meghívást, nemzetek közötti béke olajágának tartjuk, iskolakönyvbe való példának tartjük ugy a meghívást, mint az al­kalmat, melyből a meghiváis fakad. Románia kisebbségi alminisztere azért ka­pott érdekes meghivást, mert apja, néhai Ser­bán Mihály egyike volt Szeged legtöretlenebb, legfáradhatatlanabb, leglelkesebb ujjáépitőinek. A hagyományként emlegetett szegedi nagy ár­víz után Serbán Mihály apja, ki Szegeden tör­vényszéki biró volt, a régi Magyarország nagyjaival karöltve fáradozott azon, hogy Sze­ged „szebb legyen, mint volt" és azoknak sorá­ban, kik ezt a színtiszta magyar várost, a nagy magyar Alföldnek ezt a ragyogó metropolisát tényleg szebbé tették, mint volt, olyannyira ott volt szivével, lelkével és tetteivel Románia kisebbségi miniszterének apja, hogy a román miniszter apjának nevét ma is őrzi a nagy magyar város lakosságának szive és lelke E hónap 26-án kezdődik a város újjáépítése emlékének ünnepségsorozata és ez alkalommal a szegediek nem felejtették el azt, akinek lelke bele van építve a váró« falaiba, késő utódok előtt is pompázva. ...Mert elmúlnak az acsarkodások és el­söpri a szél, még a legenyhébb nyári zivatar is a gyülölségnek bántalmait, de örökkön él és éltet a szeretet, mely nem csupán etikai forrá­sokból táplálkozik, hanem az emberiesség végtelen tengeréből... Eltakarítják a romo­kat. de megbecsülik mindenha az építést és késő korok fiainak ajkán is himnusz zendül a szeretet és építés apostolai felé, amilyen Ser­bán Mihály néhai szegedi törvényszéki biró is volt Mindnyájunknak nagy szolgálatot tett Szeged városa, mikor a román ki­sebbségi minisztert Illő és kijáró ke­gyelettel hivta apja müvéhez, román apa mü­véhez, ki magyar városnak lett egyik épitője. Bizonyára megőrizte és megőrizhette román­ságát román fajiságát, román származásának tisztes emlékét a magyar várost épitő Serbán Mihály, mert hiszen máskülönben nem kapott volna gyermeke román nevelést román okta­tást meJy alkalmassá telte arra, hogy Romá­•da miniszteri székében üliöa. N&iai Serbán Mihájy törvényszéki biró ur­nák senki sem rótta fel, hogy román akart maradni, senki sem is foglalkozott ezzel, mél­tatták benne a nagy jogtudóst elhitték neki, hogy épiteni és nem rombolni akarja a várost dacára annak, hogy az ujabbfajta névelemzés alapján őrökké gyanús maradhatott volna. Sze­ged ezesetben egyik ujjáépitőjét vesztette volna el, a magyar bírói élet nagy és tiszta birót ve­szített volna, de senkinek nem jutott eszébe nevét elemezni, jóindulatában kételkedni. 4 szabadféri játékok és a Szegedi Hét alkalmából Szegedre érkező filléres és kulturvonalok Jelentette már a Délmagyarország, hogv a szabadtéri játékok és a Szegedi Hét alkalmából számos filléres és kulturvonat érkezik Szeged­re. Augusztus 26-án Miskolcról érkezik filléres vonat Gyöngyös és Eger bekap­csolásával. A miskolci filléres szombaton dél­után 18 óra 21 perckor érkezik Szegedre és in­nen vasárnap este 21 óra 7 perckor indul vísz­sza. Szintén augusztus 26-án Győrből Komárom és Tatatóváros bekapcsolásával 16 óra 55 perckor érkezik filléres vonat és másnap este 20 óra 37 perckor indul vissza. Augusztus 27-én, vasárnap 9 óra 59 perckor Budapestről jön Szegedre filléres vonat és visszaindul ugyanaznap 23 óra 14 perckor. Ugyancsak sáfnap filléres gyors érkezik va­ra, Nyíregyházáról Debrecen bevonásával. Kulturvonatok a kövekező beosztással jön­nek Szegedre az ünnepi alkalomra: augusztus 28-án Bajáról és Kalocsáról érkezik 10 óra 18 perckor és visszaindul 23 óra 14 perckor. Augusztus 29-én Csongrád, Szentes és Hódmezővásár­helyről érkezik kulturvonat 17 óra 46 perckor, vissza­indul ugyanaznap 23 óra 30 perckor. Augusz­tus 29-én Békéscsaba, Orosháza és Vásárhelyről érkezik kulturvonat 17 óra 16 perckor, vissza­szaindul 23 óra 14 perckor. Harmincadikán Budapestről jön kulturvonat, mely 16 óra 55 perckor érke­zik Szegedre és visszaindul ugyanaznap 23 óra 14 perckor. Ugyancsak 30-án Szolnok, Cegléd és Kecskemétről érkezik 9 óra 59 perckor kulturvonat Szegedre és visszaindul ugyanaznap 23 óra 24 perckor. A vendégek fogadtatásáról, vezetéséről, vala­mint elszállásolásáról a város idegenforgalmi hivatala gondoskodik. Sem országos-, sem hetivásár nem lesz vasárnap ás ünnepnapokon — mondja az uf munkaszüneti rendeletferv Budapest, augusztus 18. A kereskedelemügyi miniszter elkészítette a vasárnapi munkaszünet­re vonatkozó uj rendelettervezetet s megküldte a kereskedelmi és iparkamarának véleményadás végett. A tervezet érdekes újításokat tartalmaz. Ilyen újítások például, hogy amig eddig csak a vasár­napokon és Szent István napián kellett az ipa­rosmunkát szüneteltetni, ezentúl karácsony el­ső napján is. Kérdést intéz a minisztérium a kamarához, hogy nem volna-e kívánatos a többi pirosbetüs ünnepekre (Pünkösd, Űrnapja stb.) is a munkaszünet elrendelése. A vidéki városokban a munkaszüneti napokon a nyílt árusitásu üzletek, az árusított cikkekre valő tekintet nélkül, legfeljebb két órán át tart­hatók nyitva, eltérően az eddigi 7—10-ig való nyitvatartástól. A munkaszüneti napokon égetett szeszesitalok árusítása tilos. Kivételt csak azok az üzletek képeznek, amelyek ezt a cikket gyógycikk gya­nánt árusítják. Kizárólagos pálinkaméréseket egész napon át zárva kell tartani. A kocsmákat délelőtt 10—11 óráig zárva kell tartani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kávéházakra, vendéglőkre, cukrászdákra. A 10.000-nél kisebb lakosú helyeken a ven­déglők és kocsmák zárórája este 11. Országos, vagy hetivásárok a jövőben munka­szüneti napokon nem tarthatók. A tervezet szerint a munkaadó annak az al­kalmazottnak, akit, nyilt árusitási üzletben, vagy a hozzátartozó irodahelyiségben vasárnap három óránál hosszabb időn át foglalkoztat, minden második vasárnap, vagy ehelyett min­den második héten a vasárnapot követő hétnek valamelyik köznapján legalább 24 órai, vagy két hétköznaoon legalább 6—6 órai pihenőt kö­teles adni Súlyosan elítélte a törvényszék a kisteleki betörőbanda tagjait és orgazdáit (A Délmagyarország munkatársától.) Nem­régiben elfogta a kisteleki csendőrség Juhász Antal kisteleki napszámost, Kriván János bé­rest, akik az utóbbi időkben számtalan betörést követtek el Kisteleken és környékén. Juhász Antal valósággal réme volt Kisteleknek, de a csendőrség hosszú ideig nem tudta elfogni, vég­re egyik betörésénél tettenérték társával, Kri­ván Jánossal együtt. A csendőrök elfogták az orgazdákat is Békéssy József, Kriuán József és Kónya Lajos személyében. Juhász Antalt és társait pénteken vonta fe­lelősségre a szegedi törvényszék Vild-tanácsa. A főtárgyaláson kiderült, hogy Juhász már több ízben büntetve volt betöréses-lopásért a múlt évben szabadult legutolsó büntetéseiből Juhász beismerte a betöréseket és azzal védekezett, h°gy nyomora vitte rá a lopásokra. Beismerő vallomást tett Kriván János is, mig az orgazdasággal vádoltak tagadtak. A bí­róság valamennyi vádlottat bűnösnek mondot­ta ki és ezért Juhász Antalt háromesztendei szigorított dologházra, Kriván Jánost hathóna­pi börtönre, Békéssy Józsefet és Kónya Lajost 14—14 napi fogházra, végül Kriván Józsefet nyolcnapi fogházra ítélte. Tiz hold leégett a szabadkai „Deszkás erdőből" A tűzoltóság lokalizálta a veszedelmes erdőtüzet Szabadka, augusztus 18. Kedden délután ki­r lladt a határmenti úgynevezett Deszkás er­amely Szabadka város tulajdona és Kele­biánál magyar területre is átnyomul. A tüz a nagy szárazság miatt veszedelmes gyorsaság­gal terjedt a nyolc éves ültetésü fenyő- és akác­erdőben és fenyegető volt a veszély, hogy az egész nagykiterjedésű erdőséget elhamvasztja. A szabadkai tűzoltóságnak a környékbeli gaz­dák segítségével fáradságos munka árán sike­rült lokalizálnia a tüzet, amely mintegy tiz hold területen pusztította el az erdőt, magyar területre azonban nem terjedt át A szerdán megtartott tüzvizsgálat megálla­itotta, hogy a tüzet valószínűleg mozdonyból ipattanó szikra okozta. E Lisztet, fllazerl 6a terményt legolcsóbban vAiArolhat Figyelem ! BCertéSZ liszt és füszerSzletében Lafikisebbrínde 1 éatU há*hoz saálíitoni FÍflVClÍCII 3CÖflf8! Beföftsét. lekvárját, agorkáját, paprikáját, paradi­l/llinil II •• lal tetrye T1. A k k ar less osoniSt |(W ll^Ullffi» tartós. Évok óta kitönSon be­vált gyflmölcs konzervAló por. Kapható a készítőnél: GERGELY gyógyszerésznél, Kossuth Lajos.so^árut fa nagfkörit »arak 44

Next

/
Thumbnails
Contents