Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-19 / 187. szám

SZEGED. SzerketzUMg: Somogyi OCCB 12. L. em. Telefon t 23-33. - KladAhlTatal, kOlMdnkOnyrMr é* logylrodn • Aradi ueca S. Telefoni 13—OO. Nyomda t Ldw Linót ncca 19. Telefon t 13*oO. TArlrafl «« levélcím • DélmnnynrorazAq Szeqert Buzagondok FélHívatalos közlések szerint szombaton jelenik meg az adógabonáról szóló rendelet' K minisztertanács határozata szerint, amely már napok óta ismeretes, a gazdák engedélyt kapnak arra, hogy előző évi adóhátralékaikat gabonában is fizethetik. A rendelet igy csak részben honorálta a független kisgazdapárt vezérének elgondolását, alá a pénztelenségben szenvedő gazdák megsegitése érdekében vetette fel a gabonában való adófizetés eszméjét. A folyó adókra megmarad a pénzben való adófizetés kötelezettsége, nyilvánvalóan annál az egyszerű oknál fogva,, mert a kormánynak elsősorban pénzre van szüksége es mert maga sincsen vele tisztában, hogy az adóban kapott gabonát miként fogja pénzre átváltani: Az ilyen mesterkélt intézkedéseknek ugyanis, amelyeket csak kényszerűség diktál s amelyek többé-kevésbé sötétbe ugrást jelentenek, megvan az a hátrányuk, hogy senki sem tudja előre megmondani, hogy a gyakorlatban miként fognak funkcionálni. A gabona ára ugyanis állandóan ingadozik, — tegnap például kétheti lemorzsolódás után hirtelen áremelkedés volt a csikágói gabonatőzsdén, — ezzel szemben az adóértéket állandónak' kell elképzelnünk, ha azt akarjuk, hogy a költségelőirányzat a reális számoknak megfelelően alakuljon. Már most, ha a kormány magasan állapítja meg az adóban befizetendő gabona átvételi értékét, nemcsak önmagát rövidíti meg, hanem lehetetlenné teszi a beszolgáltatott gabonának szabad piacon való értékesítését. Ha ellenben az ár alacsony, elvész az a rugó, amely a gazdákat az adóhátraléknak gabonában való fizetésére ösztökélné, vagy pedig, ha a kényszerhelyzetben levő gazdák mégis igy tennének eleget közszolgáltatási kötelezettségüknek, a hivatalos átvételi ár nyomná a gabonának amúgy is alacsony belső piaci árszínvonalát. Ez azonban a problémának csak egyik, mondhatnánk pénzügyi oldala: Még azon esetben is, ha ezt a kérdést sikerül oly csodálatos tökéletességgel megoldani, hogy az állam nem fizet rá a gabona átvételére, a gazda pedig gabonáját hajszálnyi pontossággal olyan áron tudja átadni, mint az a piaci viszonyoknak megfelel, fennmarad még a megoldásra váró kérdéseknek egész sorozata. Milyen minőségű legyen a gabona, amelyet beszolgáltatnak? Hogy fognak az átvevő hatóságok különbséget tenni az elsőrendű tiszavidéki buza és a gyengébb minőségű dimántuli és dombvidéki gabonák között? Hol és hogyan fogja az átveendő nagy gabonamenyiségeket a kormány raktározni és miként tervezi a felgyülemlett készletek értékesítését? Mert a középkori maturálgazdálkodás mellett el lehetett képzelni, hogy a király ispánjai vitézeikkel együtt felették a természetben beszolgáltatott tizedet, de most nyilvánvalóan nem ilyen célok lebegnek a kormány előtt, hanem végeredményben pénzt akar látni az adógabonából is. Bármily súlyosak legyenek is azonban ezek a belső jellegű adókérdések, bizonyos vonatkozásban eltörpülnek a hétfőn megnyiló második londoni konferencia előtt, amely a gabona világgazdasági kérdésének rendezésének jegyében fog összeülni. A konferenciát a nagy tengerentúli gabonatermelő államok, Szombat, 1933 aug. 19. Ara 12 fillér IX. évfolyam, 187. sz. Amerika, Kanada, Argentína és Ausztrália kezdeményezték s kívánságukra a konferenciára meghívást nyertek a fogyasztó államok és a keleteurópai gabonatermelő országok is. Ennek a konferenciának lenne a hivatása, hogy valami bölcs dolgot okoskodjék ki a gabonatermelés világválságának megoldására. A gabonaprobléma ugyanis nemcsak bennünket érint, hanem abszolút méreteiben sokkalta inkább érdekli azokat az országokat, amelyek az egész Magyarország területének sokszorosán termelnek gabonát s ahol a farmerek éppenugy el vannak adósodva és nem tudják adóikat fizetni, mint nálunk. Mi, akik a világ gabonatermésének legfeljebb másfél százalékát szolgáltatjuk, bármennyire nagy is reánk nézve a gabonatermelés relativ jelentősége, a döntésnél nem nagyon jövünk számításba, mert termelésünkkel az áralakulást se jobbra, se balra nem tudjuk befolyásolni: Furcsa ellenben, bár az amerikai elnökök praxisában már megszokhattuk, hogy Roosevelt elnök valóságos ultimátumszerű üzenettel harangozza be az amerikai gabonadelegátusok Iondoni működését. Amerika hajlandó abonaterületeit jelentékeny mérvben csökenteni, hogy ezáltal az árak emelését elérje, ha a többi gabonafelesleggel biró országok ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken é» Budapesten 3.ÖO, KUIlöldön Ö.40 peng«. - Egyes *zAm Ara hétkdznap 12, va*Ar- 6» Ünnepnap zo 1111. Hlr«leléíek felvétele tarlla szerint. Megleleni k héllfl Kivételével naponta regqel' is követik példáját es Ka a gabonaimportra' szoruló országok az önellátás elvéből kiindulva, ezt a kezdeményezést nem használják fel a jövőben rentábilisnak ígérkező gabonatermelés növelésére. Ellenkező esetben Amerika minden felelősséget elhárít magáról és cselekszik teljesen a saját belátása szerint: Ez a fenyegetésszerü kijelentés pedig nem kevesebbet jelent, minthogy ez esetben Amerika kíméletlenül lekonkurrálja az egész világ gabonatermelését. Ezek szerint, akár sikerrel végződik a londoni konferencia, akár nem, következményeiben jelentős változások vetítik előre árnyékukat egész termelési politikánkban. Mert ha létrejön a megegyezés, hogy a gabona termelését csökkenteni kell, akkor vége van nálunk a boletta-rendszernek, amely a felár biztosításával egyenesen a szemes termények előállítását favorizálta. Ha viszont nem jön létre megegyezés, ugy olyan gabonaháborura kell elkészülnünk, aminőre még nem volt eset. Ha bizhatnánk erre az esetre az európai szolidaritásban, akkor talán remélhetnénk, hogy a fogyasztó országok elzárkóznak az amerikai buzadumping elől és bennünket favorizálnak. Ha bízhatunk::: De hát szabad-e ilyen reménységeket táplálnunk és van-e jogunk, hogy bizakodjunk ? Az iraki kormány száműzte a keresztény asszírok patriarcháiát London, augusztus 18. Az iraki kormány minisztertanácsán elhatározta, hogy száműzi a keresztény asszírok patriarcháiát feleségével és atyjával együtt, mert ők az okai az iraki határban kitört zavargásoknak. Az iraki kormány menedékjogot fog adni a patriarchának és közelebb álló családtagjainak, akik még ma délután elindultak Ciprus szigetére száműzetésük: helyére. Bagdadból érkezett ujabb jelentések szerint az iraki határ közelében 615 asszir-keresztény holttestét találták meg, köztük néhány kurg hullát is. A „Rutura kapott megbízást az adóbuza kezelésére Milyen gabonával törleszthetik adótartozásaikat a gazdák Budapest, augusztus 18. A Budapesti Közlöny augusztus 19-i száma közli az adóhátralékoknak terményben való lerovása tárgyában kiadott kormányrendeletet. Abból a célból, hogy az adóhátralékok apasztására fordítandó termények árát nem csökkenti, a kiadott rendelet a mezőgazdáknak és azoknak a kereskedőknek és iparosoknak, akik a mezőgazdákkal vannak közvetlen összeköttetésben, lehetővé teszi azt, hogy az 1932. év végén terhükre nyilvántartott adóhátralékukat búzában és rozsban leróhassák. Az erre a célra szolgáló búzának' és és rozsnak a budapesti áru- és értéktőzsde szabályainak kell megfelelnie. Az átvételezett, illetőleg beszolgáltatott buza és rozs elszámolása napi áron és a bolettát is a gazda javára számol ják el. Az 1933 évre előirt adókat nem lehet terményekben kiegyenlíteni, hanem azt készpénzben kell kifizetni. A rendelet annak az adózónak, aki a hátralék törlesztésére beszolgáltatott terményeken felül a folyó évi előirányzatnak megfelelő összeget készpénzben is befizet, a terményben lerótt adóösszeg után 10—'15, illetve 20 százalékos térítést biztosit, ha 1932 évről áthozott adóhátralékának 50—75 százalékát, vagy azt teljesen kiegyenlíti. A termények beszolgáltatásának módját és az elszámolással kapcsolatos eljárást a pénzügyminiszter által egyidejűleg kiadott végrehajtási utasítás szabályozza. E szerint azok a hátralékosok, akik adóhátralékukat terményben óhajtják leróni, ebbeli szándékukat legkésőbb szeptember 5-íg kötelesek írásban, vagy szóval a községi elöljáróságnál, vagy a vármegyei adóhivatalban bejelenteni és a felajánlott terményeket a termények átvételével és egybegyű jtésével megbízott Futura által megállapított időben és kijelölt helyre beszállítani és ott a vasúti kocsiba, hajóba, vagy raktárba beraktározni. A beszállítás vagy berakás költségei fejében az adózó semmiféle térítést nem igényelhet. A községi elöljáróság, városi adóhivatal azokkal ag adózókkal szemben, akik az elvállalt szállítási kötelezettségeiknek eleget nem tesznek, a végrehajtási eljárást azonnal a legerélyesebben lefolytatni köteles. Az adóhátralék törlesztésére általában véve csak ezévi termésű, egészséges, legalább 79 kg-os fajsúlyú, száraz, rostált, legfeljebb 2 százalék idegen keveréket tartalmazó üszök- és dohmentes búzát.