Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-18 / 186. szám

T935 augusztus TS: DÉLMAGYAPORSZAG 5 Egy „¡Acsaládhól való szegedi ffiatalenibert köröznek Orosházáról, mert furfangos módon lopta el két gazda pénzét (A Délmagyarország munkatársától.) edi rendőrsegre csütörtökön körözés _ ^ .) A szegedi rendőrsegre csütörtökön körözés érkezett Orosházáról egy ismert szegedi jócsaládból való fiatalember ellen, aki körmönfont módon kifosztott, két csabai gazdálkodót. A csabai gazdálkodók kedden az orosházai piacon 50 mázsa gabonát adtak el 564 pengőért. Amint hazafelé tartottak, felkéredzkedett a kocsijukra egy fiatalember, aki pesti lakosnak mondotta magát és azt állította, hogy földvásárlás miatt utazik Csabára. Útközben többször megállította a kocsit, hogy áldomást fizessen a gazdáknak, amit azok szívesen vettek. A két gazda lassan elázott és elaludt a kocsiban. A gyeplőket ezután a fiatalember vette át, aki visszafordította a lovakat Orosháza felé. Orosháza határában megállította a kocsit, elvette az alvó gazdák pénzéths megszökött. A nyomozás megindult és ennek során megállapították, hogy a lopást egy szegedi, jócsaládból való fiatalember követte el. Jelentkezett ugyanis a rendőrségen egy Keresztes LaÍ

'os nevü környéki tisztviselő, aki elmondotta, íogy a lopást követő éjszaka találkozott egy szegedi fiatalemberrel áz egyik kávéházban, ahol a fiatalember — akit egyébként régebbről ismer — nagy mulatozást Csapott, holott előző nap még tőle kért kölcsön néhány pengőt. A fiatalember a mulatozás után Gádorosra, majd Vásárhelyre vitette magát autón és mind a két helyen mulatozott. A szegedi rendőrség megindította a nyomozást a fiatalember után. Elítélték asz lopott étesszerete orgaszdáit SárJcözi István cigánylegény 8 ßönapl börtönt kapott (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség nemrégiben elfogta Sárközi István csongrádi cigánylegényt, aki ellen az volt a vád, hogy az egyik alsóvárosi családtól nagyértékü briüiánsékszereket lopott el. A cigánylegény elfogatásakor azzal védekezett, hogy a lopást nem ő követte el, hanem egy Mihályfi Mária nevü cigányleány, aki valamikor vadházasságban élt veié. ő — amint vallotta — apját jött meglátogatni a Csillagbörtönben. Eközben véletlenül találkozott Mihályfi Máriával, aki átadott neki néhány darab ékszert azzal a kéréssel, hogy azokat adja el. Az ékszereket tovább adta Petrovics Józsefnének és Mayer József borbélysegédnek, akik azután négy szegedi üzletben túladtak azokon. A rendőrség elfogta ezek után Petrovics Józsefnét és Mayer Józsefet is, de eljárást indított a négy szegedi iparos, illetve kereskedő ellen is. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a szegedi törvényszéken dr. Apczy Ernő egyesbiro. Sárközi István tagadta, hogy résztvett volna a lof

iásban, szerinte a lopást egyedül a szökésben évő Mihályfi Mária követte el. A többi vádlott is tagadott. A bíróság bűnösnek mondotta ki Sárközi Istvánt orgazdaság bűntettében és ezért nyolchónapi bortönre ítélte, a lopás vádja alól azonban bizonyítékok hiányában felmentette. Mayer József orgazdaság vétsége miatt kéthónapi, Petrovics Józsefné ugyanezért kétheti fogházat kapott. A négy másik vádlottal a bíróság felmentette az ellenük emelt vád alól. A szegedi szabadtéri játékok a kUlföldi sajtóban A szegedi szabadtéri játékok programja igen élénk visszhangot keltett. A legelterjedtebb külföldi és hazai lapok közölnek részletes tudósításokat a tervekről és az előkészületekről. Legutóbb — egyidőben több külföldi nagy újság hasábjain — a kővetkező cikk jelent meg: Az „EMBER TRAGÉDIÁJA" — a szabadban. A magyar színjátszás legnagyobb eseménye lesz Madách remekmüvének szegedi előadása. — Egy hét múlva kezdődnek a szegedi ünnepi játékok. Két évvel ezelőtt megkérdeztem Salzburgban a világ legnagyobb rendezőjét, Reinhardt Miksát: „Mit szólna ahhoz, ha a Jedermennt Magyarországon a szabadban előadnák? Azt felelte erre Reinhardt: — Bűnnek tartanám! Van nekünk egy hatalmas alkotásunk, Madách remekmüve, az Ember tragédiája. Ez a misztérium egvenesen «zabadtéri előadásra készült. Ezt tessék előadni. És a szegedi sajtó megfogadta a tanácsot. Augusztus 27-én. vasárnap a szegedi Dóm-téren, — egyedül ennek megtekintésére érdemes elutazni a Tiszaparti metropolisba — olyan előadásban kerül szinre Madách alkotása, ahogyan eddig még sehol sem adták elő. A fogadalmi templom terraszán, a tornyok tövében, azután az előtéren épült szinpadokon, különböző magasságokban megszakítás nélkül peregnek le az egyes jelenetek. A középkori misztériumok tradícióinak megfelelően a menyországban lejátszódó jeleneteket az emeletes szinpad felső részén játszák, a többit a legjobban megfelelő helyen. Százhat szereplő vesz részt az előadásban, a magyar színjátszás legkitűnőbb erői. A világhírű Szentpály-csoport, R. Szentpály Olga vezetésével működik közre, háromszáz statiszta és hatvan tagu zenekar szerepel! Páratlan művészi élmény lesz a szegedi ünnepi hét, amelynek programjában egymást érik a legkimagaslóbb művészi események. A szabadteri hangversenyeket Dohnányi és Kodály vezénylik, világviszonylatban is csillogó két név, amely egy hangverseny műsorán együtt még sohasem szerepelt. Bemutatják Liszt Szent Erzsébet legendáját, amely szintén zenei eseménnyé emeli a szegedi ünnepi hét napjait. Az ünnepi előadások augusztus huszonhatodikán, szombaton kezdődnek Az ember tragédiája élőadásával. Mindenhonnan filléres vonatok indulnak Szegedre, amely egy hétig az érdeklődés központja lesz. A teljes rendezés a sajtó kezében van, tehát: gondoskodás történt arról, hogy minden látogató vagyoni viszonyának megfelelően jusson elszállásoláshoz. A Dóm-téren, amely a maga architektonikus nagyszerűségével a legalkalmasabb a szabadtéri előadások megrendezésére, ötezer látogató számára készítettek nézőhelyet. A leggondosabban ügyeltek arra, hogy az összes szinpadokon lejátszódó jeleneteket a nézőtér minden pontjáról kitűnően lehessen látni és hallani. 1883-ban, kereken ötven esztendővel ezelőtt adták elő első ízben Madách remekmüvét. A drámai költemény, amely azóta kikerült a külföldre is, csak a határok közé szorított színpadon kerülhetett szinre. A szegedi előadás a nagy álmodó alkotását uj, méltó keretek közé viszi és azok, akik tisztában vannak a színpadi hatásokkal, tudják, hogy esztendő múlva Madách Ádámja és Lucifere a nagy metropolisok szabadtéri színpadjain mondják el örök igazságaikat az emberi élet meddő és mégis örökké tartó küzdelmeiről ... ...A szegedi ünnepi hétre érdemes elmenni ... p. j. Az adóhátralékok fizetése — gabonában Budapest, augusztus 17. A kormány tagjai Gömbös Gyula miniszterelnök élnőkletével ma reggel 8 órakor minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanácson Imrédy Béla, a kereskedelmi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott pénzügyminiszter ismertette Fabinyi Tihamér Kereskedelmi miniszteT római tár* gyalásaínak állását. Ezután Imrédy Béla pénzügyminiszter elő-f adásában a minisztertanács letárgyalta és elfogadta az adóhátralékoknak gabonában leendő fizefhetésére vonatkozó rendelettervezetét. Végül Kállay Miklós földművelésügyi miniszter ismertette az általa Bécsben az osztrák kormánnyal lefolytatott tárgyalások eredményét. A minisztertanács folyó ügyek letárgyalása Után délután 3 órakor ért véget. Kánya külügyminiszter látogatása Dollfuss kancellárnál Bécs, augusztus 17. Kánya Kálmán külügyminiszter a napokban visszaérkezik Budapestre. Bécsben nenány órára megszakitotta útját és ez alkalmat felhasználta arra, hogv Dollfuss szövetségi kancellárnál látogatást tegyen. PAPLANIpOMÁN tó 1857 ót» Mihály és Fia cégnél, Szeged Kárász occa 14. ••••«••MMMM^^MMaiMHBMMMMai Egy ismeretlen karmester ^ felakasztotta magát a Stefánián Reggel találták meg holttestét (A Déhnagyarország munkatársától.) Csütörtök reggel a Stefánia sétány egyik alacsony fáján az őrszemes rendőr akasztott emberre bukkant. A középkorúnak látszó, kopottas u* benyomását keltő férfiú már halott volt, ami kot a rendőr ráakadt és levágta a kőtélről Rövided sen rendőri bizottság szállott k ia helyszínre^ melynek sikerült megállapítania, hogy az ismeretlen férfi valószínűleg Misltolczy Ki Sándor karmesterrel azonos. Az öngyilkos zse-« bében találtak ugyanis egy írást, amelyen ez ai név állott és a név után ér a szó: Sárvár. Le-i hetséges. hogy Miskolczy K. Sándor, aki Szegeden teljesen ismeretlen, Sárvárról került Sze-i gedre, de hogy mikor és miért, azt mindeddig nem sikerült kideríteni. Áz öngyilkos zsebét átkutatták és egy csendőrséghez címzett búcsúlevelet találtak. A levél meglehetősen titokzatos. Az öngyilkos ezt írja benne: — Ennek itt kellett megtörténnie, így rendelte a sors. Arra kérem a rendőrséget, hogy halálomról ne értesítse a hozzámtartozókat... A zsebében volt még egy aranynak látszó gyűrű is és egy üres pénztárca. Á halóit mellett egy ütött-kopott katonaláda feküdt, amelybén néhány saiátkezüleg írott kottalap vol}. Az utolsó kottalapon egészen friss írást találták. Néhány taktus volt odafirkantva, föléje pedig ezt írta: „Karmester: Op. 175." Ez volt a 175-ik müve. de ezt már nem fejezhette be. Az Orvos megállapította, hogy Miskolrzy K. Sándor már órákkal előbb elkövette az öngyilkosságot, valószínűleg még az esti órákban felakasztotta magát, de a sötétségben, az eldugott helyen senki sem fedezte fel. A rendőrség a holttestét beszállította a törvényszék orvostani intézetbe és megindította a nyomozást a tragédia részleteinek felderítésére. Azt már kétségkívül riiegállapitofta a rendőrség, hogy n öngyilkos karmestert senki sem ismeri Szegeden, a városban hozzátartozói nem voltak. Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben LUSZTIG IMRE SZÉCHÉNYI TER 2. TISZA SZÁLLÓ MELLETT