Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-01 / 146. szám

I 8 DÉLMAGYARORSZÁG 1933 iulius I. es Müvé&szef A népjóléti ügyosztály hangversenye. Péter-Pál ünnepére Szeged népjóléti ügyosztálya foglalta le a színházat jótékonyságot gyakorolni ugy, hogy abból művészi élvezet és öröm is származzék az adakozóra. A város népjóléti ügyosztályának ez az akciója, gondolata, meleg elismerésre talált volna a város egész közönségénél, ha ... Legelsösorban nívós műsort kellett volna összeállítani, másod­sorban nagyobb és erőteljesebb reklámmal kellett volna a sikert biztosítani. Az akciót olyan mére­tekre lehetett volna fokozni, hogy nagyszabású tár­sadalmi eseménnyé nőjje ki magát Ezzel szemben a színház csak félig telt meg. A közönség legna­gyobb része nyári számítással nyolc óra után in­dult a színházba, amikor is a végkép összecsapó­dó függöny előtt értesült róla, hogy — vége az elő­adásnak. Városi népjóléti hangverseny a városi színházban, amely egy óra leforgása alatt befe­jezte valamennyi műsorszámát! És milyen műsor­számokat! A szereplők: Szabó Lujza, Elek Szidi, Laurisln Lajos, Friss Antal cselista. A k o m Lajos orgonaművész, ezúttal zongorakísé­rő, tőlük telhetően kedvvel, de a „gyengébbek ked­véért" jelszóval választották össze műsorukat, amely nem vált a nívó és az akció hasznára. A hangversenyt vitéz dr. Szabó Géza tanácsnok meleg szavakkal nyitotta meg. A közönség jó ar­cot vágott a szomorú játókhoz és tapsolt, ahol le­hetett. Régi orfenm, Rökk Marikával. A közönség vol­taképen már nem is vágyódik színház után, már egyenesen kívánná azt a kis negyven fokos me­leget, amely egyben jó kifogás is lenne a színház­pártolás elhanyagolására. De a negyven fokos me­leg csak nem akar jönni, ellenben szezonbeli hév­vel folynak a munkálatok, a vendégszereplések a színháznál. Péntek este Rökk Marika pördült­fordult vidám piruettekkel a Régi orfeum ütemeire és lázba hozta a diáksziveket, nem saj­nált cirógatást, jő szavakat a nézőtértől. Rökk Ma­rika tehát megcsúfolta a mostoha természetet és kánikulai hangulatot hozott a színházba. Mi sem természetesebb, mint a hála és köszönet, ami ki­jár a kis szubrettfejedelemnőnek, akinek incselke­dése, bája, toalettjei ismét elbódították rajongóit. Az operett Rökk Marika nélkül rég el lenne már felejtve, még igy is csak nehezen tudott rajta a Rökk-injekció segíteni. Még sem szabadna azon­ban mindent a vendégmüvésznőre hárítani és egyébként igy összekovácsolatlanul szabadjára hagyni a szereplöket. Mi eltudjuk képzelni a szín­házat „Régi orfeum" nélkül — a „Régi orfeumot" is eltudjuk képzelni a megjelent szereplők nélkül, Rökk Marikát is eltudjuk képzelni ezen szerep nél­kül, — csak az este sikerét nem lehetett volna el­képzelni Rökk Marika nélküL Budapest szülészeti ösztöndíjai. Budapestről jelentik. Budapest szinmüvészeiti ösztöndíjait az illetékes bizottság pénteken ítélte oda. ösztöndíja­kat kaptak: Péry Piri, Raffay Erzsébet, Kó­réh Endre, Forgách Antal. Az ösztöndíjjal ki­tüntetett színészek egyenként 800—800 pengőt kap­nak. Péry Piri néhány év előtt a szegedi színház tagja volt. A kardalosok jntalom.Mtéka. A színház név­telen katonái, a kardalosok julius 5-én, szerdán este rendezik meg juitalomjátékukat Szinrékerül „A csúnya lány" cimü operett, amelynek annak­idején Szegeden is nagy sikere volt. Neményi Lili játsza a főszerepet A rendezők sorsjátékot is rendeznek, amelyre a szegedi kereskedők 600 ér­tékesebbnél-értékesebb nyereménytárgyakat aján­dékoztak a kardalosoknak. Mindem színházi jegy egyúttal sorsjegy is és tekintettel a nyeremények nngy számára, majdnem minden sorsjegy nyer. A színházt iroda hirei Ma este: Régi orfeum. Rökk Marika vendégfel­léptevel. Vasárnap délután Horváth Böske betegsége m'att a Kis kadét helyett a Naplemente előtt kerül szinre. Hauptmann remekmüvében lépett fel bu­csuzóul az elmúlt héten Deréky János olyan si­kerrel, hogy közkívánatra műsorra tűzte a színház vezetősége a darabot. 'A Naplemente előtt filléres helyárakkal kerül színre. »Vasárnap este: Régi orfeum Rö^k Mirlka ven­dégfolléptével. A Régi orfeum mindkét előadása a rendes esti helyáiakkal kerül szinre. Az esti előadások fél 9-kor kezdődnek. VIGYAZAT! KEREKPAROSOK! Mielőtt vásárol, okvetlen érdeklődjön áraim iránt, mert már u| kerékpárt adok P 120.-érf. UJ ALKATRÉSZEKET CS NEM RÉOIT. ITi kormány .»...*,. P 3.60 II Uj csomagtartó p ijm üj láncot , , P 3.50 Uj külső gununl P TTj pár pedált ...... P 3.601| Küllő , . . s . . * * . p.^ stb. olcsó árak. Waffenrad kerékpár egyedüli képviselet Rádiók, Irieépek rak'ára Újdonság! Gumlslttel mindenki maga Javíthat kOlsö gumiján bármilyen szakadást I KELEMEN MARTON, KELEMEN UCCA 11. A Délmagyarorsasdg regény T egya mifak arsz oenedeh Marcell 41 Sarkonfordult és kilépett a folyosóra. Egy pillanatra gondolkozva állt meg, aztán gyors lépésekkel odament Stormék ajtajához és be­csöngetett. — Lejött már a mester? — kérdezte a szo­balánytól. — A mester mostanában nem jön egyene­sen haza a műteremből, — felelte a leány. — De ha a nagyságos asszonnyal tetszik be­szélni :.. Kálmán még soha életében nem beszélt négyszem közt Alíce-szal, akit egész Tégy­amitakarsz a szeretőjének tartott. Talán ez a leány volt az egyetlen, aki bizonyosan tud­ta, hogy nincs köztük semmi. Most olyan zavarban volt, mint egy rossz uton járó gimnazista. — Kérdezze meg a nagyságos asszonyt, hogy fogadhat-e. Majd a kis szalonban vá­rok. Leült a színes párnákkal tultömött kis sza­lonban s a leány elsietett Alice belső termei felé. Körülnézett. Ezt a szobát sem látta azóta, hogy Alice büszkén bemutatta a berendezé­sét. Rendesen náluk vagy a közös helyisé­gekben szoktak együtt lenni. Meglepetten fedezett fel valamit, ami az első napokban nem volt még itt: a maga és Olga nagyított fényképét a falon. A ragaszkodásnak ez a kispolgári megnyilatkozása a maga szürke­ségében valósággal kibömbölt a szoba tarka, müvészkedő berendezéséből. — Ugy látszik, Frédi sohasem fordul meg ebben a szobában, — gondolta. De lelke mé­lyén jól esett neki, hogy Alice ilyen naiv kultuszt szentel kettejük képmásának. A leány visszajött. — A nagyságos asszony éppen fürdött, de rögtön készen lesz. Tessék átmenni a bu­doárba. Egy sohasem használt, nehézbutorzatu férfi szobán át Kálmán belépett a budoárba. A szobaleány kiment. A budoárt egy üvegcsillár és néhány rava­szul elhelyezett kis karoslámpa világította meg enyhe rózsaszínű fénnyel. Rokokó be­rendezése első alkalommal bosszantotta Kál­mánt. Végtelenül stilszerütlennek találta Storm Frédi feleségéhez, még ha nem gon­dolt is arra, hogy Alice nem éppen rokoko kastélyból került a zord forradalmár-szobrász műtermébe. Ma, a sok benzinszag után, jól érezte magát ebben a tizennyocadik század­beli világban. Csak egy-két percig nézegethette a falakra aggatott sikamlóstárgyu metszeteket és ak­varelleket: kinyílt a fürdőszoba tapéta-ajtaja és piros-fekete köpenyben, meztelen lábszár­ral, belépett Alice. A fürdő nedvessége, illata érzett még rajta. Kálmán első érzék'ése, mi­közben egymás felé siettek és kezet fogtak, az volt. hogy a köpeny kissé félrecsúszott s Alice jobbvállát és erős Keblét majdnem fö­detlenü hagyta. Százszor is látta már Alice egész testét, a müteremlátogató nyugodt, kö­zömbös szemével — most szemérmetlennek érezte ezt a néhány centiméternyi meztelen­séget. Szemérmetlennek és... — No, ez aztán a ritka vendégi — mondta háziasszonyos hangon Alice. — A házban már azt beszélik, hogy világkörüli utazásra indultl — Igen, ma délután, — mondta keserűen Kálmán, de — amint látja, már vissza is jöt­tem. Hol van Frédi? — A bárban. Ez a legújabb szokása, ugy körülbelül karácsony óta. Sohase látom. Most nem kellek neki, mint modell — egyéb­re eddig se nagyon kellettem — a műter­mébe be sem ereszt, munka után meg le­megy a bárba. Ha némelykor én is benézek oda a gyerekekkel, ott látom egy csomó fia­tal kócos közt.:. azt hiszem, mulatnak raj­ta. De hát mit csináljak? Kálmán szórakozottan hallgatta az utolsó mondatokat. — Mit mondott? Hogy egyébre eddig sem. Alice csak lassan értette meg, hogy hová kanyarodott vissza Kálmán. Vállat vont — Eltűrte, hogy a nyakába varrjam maga­mat. De sohasem kellettem neki. Nem tudta ezt? Olga előtt nem titkoltam. — Olga .:. Olga sohasem beszélt velemT^ ilyesmiről. Alice kurtán felkacagott, aztán, mintha csak most nézte volna meg jól Kálmán ar­cát — Az Istenért, mi baja magának? Olyan sápadt, mint a halál. Rosszul van? — Én? Dehogy. Semmi bajom. Csak!.! nagyon egyedül éreztem magam :: Kellett valaki.:. és Olga, hiszen tudja::! — Szegény gyerek, — mondta mély Hang­ján Alice A díványon, ahol tisztes távolság­ban ültek, közelebb húzódott hozzá és meg­simogatta az arcát. (Folyt kőv.) cserélhet havi egy pengőért IDÉLMAGYARORSZAG köl r sönköny Vtárában

Next

/
Thumbnails
Contents