Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-07 / 150. szám

T933 iulius 7. 0£(. MAG7AR0RSZAG 3: Küzdelem az álláshalmozáiok ellen Indítvány a városi Iskolák többjövedelmü tanerőinek elbocsátására (A Délmagyarorsz g munkatársától.) Szegeden rendszeres küzdelem indult az állás- és iövedelemhalmozások megszüntetése érdekében. Megszervezkedtek az állástalan diplomás fiatalok, a frontharcosok, követeli a többjövedelmü városi alkalmazottak elbocsájtását a szociáldemokrata párt is, de részt vesznek magánosok is a harcban. Legutóbb Fenyő Mátyás törvényhatósági bizottsági tag terjesztett a közgyűlés elé érdekes indítványt, amelyben az iskolák többjövedelmü tanerőinek kicserélését követeli. Fenyő indítványában — amely a szombati közgyűlés napirendjére kerül — a kultuszminiszter egyik mult évi rendeletére hivatkozik, a rendelet szerin' a mult év végéig el kellett volna bocsájtani a városi tanintézetektől is azokat a tanerőket, akik tisztviselői nyugdijat kapnak, vagy pedig valami más fizetéssel, tiszteletdíjjal, vagy óradíjjal dotált állást is betöltenek. Ez a rendelet a város tanintézeteire is vonatkozik, a város azonban — az indítványozó megállapítása szerint — nem hajtotta vegre a rendelkezést sem a kereskedőtanonciskolában, sem az iparostanonciskolában. Utal arra Fenyő, hogy a kereskedőtnonciskolában az igazgatói állást egy nyugalmazott főigazgató tölti be évi 1500—2000 pengő javadalmazással, pedig eredeti állása után VI. fizetési osztályú nyugdijat élvez. A tanonciskolák óraadói között is igen sok van olyan, aki másutt is tanil és így többszörös jövedelmet huz. Fenyő Mátyás azt indítványozza, hogy a többjövedelmü tanerőket a város azonnal bocsássa el a szolgálatból és nelyüket már most töltse be olyan fiatal tanerőkkel, akiknek nincsen állásuk. A tanács az indítványt azzal terjeszti a szombati közgyűlés elé, hogy a törvényhatósági bizottság térjen felette napirendre. Igaz ugyan — állapítja meg a tanács —, hogy a kereskedőtanonciskoia igazgatói tisztségét Hauser R. Sándor nyugalmazott kereskedelmi iskolai főigazgató tölti be. aki hatodik fizetési osztályú nyugdijat kap, de kölön miniszteri engedélye van arra, hogy ezt az állást az év végéig betöltheti. Az igazgatói teendők ellátásáért nem kap 2000 pengőt, hanem évente 197 pengő tiszteletdijat, ezen felül óraadásért 280 pengőt kap, összes mellékjövedelme tehát 477 pen^ő. Az iparostanonciskblában csupa föhivatasu tanerők tanítanak, a 18 óraadó közül 12-nek ez az egyedali állása, a többi hatnak van ugyan más állása is. de ezek olyan szaktárgyakat, rajzot, könyvelést adnak elő, amelyre másnak megfelelő képesítése nincs. A tanács ezért javasolja, hogy a közgyűlés térjen Fenyő Mátyás inditványa felett napirendre. A munkanélküliség, a földbérháíralékok és a gázgyári pénzek felhasználása a szociáldemokrata városatyák indítványaiban és interpellációiban (A Délmagyarország munkatársától.) A város tanácsa csütörtökön készítette elő a nyolcadikára összehívott közgyűlés napirendjét, amelynek különösen az indítvány és interpelláció rovata lesz gazdag. Miután a közgyűlés több, mint három hónapja nem ült össze, a letárgyalni való alaposan fölszaporodott és igy valószínű, hogy egy ülésnap alatt nem tárgyalhatják le az egész anyagot. Igen sok indítvánnyal és interpellációval szerepelnek a napirenden a szociáldemokrata bizottsági tagok. Lájer Dezső interpellációjában a városi zálogház dolgára kívánja a hatóság figyelmét felhívni. Kifogásolja, hogy a zálogház túlságosan gyorsan árverezteti él azokat a zálogtárgyakat, amelyeket tulajdonosaik nem váltottak ki kellő időre, pedig a mai viszonyok között méltányosságból hosszabb terminusokkal kellene a zálogháznak dolgoznia. Kifogásolja azt is, hogy az elárverezett zálogtárgyak értéktöbbletét nem fizetik ki haladéktalanul a tulajdonosoknak. Lájer több indilványt nyújtott be a munkanélküliség enyhítése céljából. Indítványában többek között azt kéri, hogy a közgyűlés határozatilag rendelje el a városi üzemekben és a városi munkálatoknál a nyolcórai munkaidő betartását Hivatkozik erre, hogy a munkásokat egyre he szabb ideig foglalkoztatják, ami a munkanélküliség növekedésére vezet. A közgyűlés egyszer már állást foglalt a negyvenórás heti munkahét mellett és ebben az ügyben a kormányhoz is felterjesztést intézett, tehát nem kerül ellenkezésbe önmagával, ha most kimondja, hogy a városi üzemeknél nem lehet több a napi munkaidő nyolc óránál és a várossal szerződéses viszonyban lévő vállalkozók sem foglalkoztathatják napi nyolc óránál tovább a munkásokat Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy ezt a feltételt a vállalati szerződésekben külön biztosítsa, ha csak a munka természete nem kívánja meg a hosszabb munkaidőt. A polgármester ezt az indítványt pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Lájer Dezső külön indítványt nyújtott be a Somogyi-telep telekbéreinek leszállításáért, a telekhátralékok átértékeléséért és a munkanélküli telekbérlök hátralékának törléséért. Az indítvány tárgyalása alkalmával dr. S i m k ó Elemér főügyész bejelentette, hogy az ügyészségnek is voltiijasonló tartalmú előterjesztése mar az ügyberfí'Az indítvány azzal a javaslattal került napirendre, hogy a közgyűlés adja ki véleményezés végett a nyolcas-bizottságnak, amely a földbérleti ügyek tárgyalására kapott annakidején megbízást. Lájer Dezső következő indítványában a föld bérbátraiékok átértékelésének elrendelését kéri azzal, hogy az átértékelt földbéreket 10 félév alatt törleszthessék a bérlők. A tanács ezt az indítványt a szakbizottságnak szánja. Igen érdekesnek Ígérkezik Lájer Dezsőnek a gázgyári pénzekről bejegyzett interpellációja. Az interpelláció a következőket tartalmazza: „Köztudomásu, hogy a Szegedi Gáz- és Villamossági rt. a koncesszió meghosszabbítása fejében a városnak 1,400.000 pengőt fizetett és 3,000.000 pengő kölcsönt nyújtott. A város gazdasági életében még csak nyomát sem látjuk ezen hatalmas összeg felhasználásának. Ezzel magyarázható az a sokféle hir, mely a város lakossága körében erről az összegről kering. De még maga a közgyűlés sincs tájékoztatva máig sem a város pénztárába befolyt összeg hovafordításáról. Kérdezem ezért polgármester urat, hajlandó-e tájékoztatni a közgyűlést teljes részletességgel arról, hogy a felhasznált összeg milyen célokra használtatott fel és a megmaradt összeget milyen célokra szándékozik fordítani?" O 1 e j n y i k József első indítványában ródli-pálya építésének elrendelését javasolja. A tanács azzal a javaslattal terjeszti be az indítványt, hogy a közgyűlés a mérnöki hivatalt utasítsa alkalmas hely felkutatására. A tanácsülésen felmerült az a gondolat, hogy a holt-Maros magas partján lehetne jó ródli-pályát épiteni, vagy pedig öthalomnál, ahová télen autóbuszokkal szállíthatná a város a ródlizókat. Irigykedve emlegették a tanácsban, hogy Debrecen si-pálya építésének tervével foglalkozik. Másik indítva nyában azt kéri Olejnyik, hogy telepítse ki a város a belterületről a Szukóvátliv-téri és a Hunyadi-téri sportpályákat és a tereket szabadítsa fel a gyermekek számára. A tanács az indítvány elutasítását javasolja, mivel a sportpályák kitelepítése sok pénzbe kerülne és azoknak a pályáknak a fenntartását fontos sportérdekek teszik szükségessé. Harmadik indítványában Olejnyik azt kéri. hogy az OFB örökföídek birtokosainak hátraléka után se szedjen a város késedelmi kamatot. Az inditvány bizottság elé kerül. Negyedik indilvánj'ában lámpát kér a Körtöltés-sor és a Puskás-ucca sarkára. Ezt az indítványt is szakbizottság elé utalják, ötödik indítványában az Aigner-telepi vezető ut salakoztatását kéri. Ezzel kapcsolatban Berz e n c z e y Domokos műszaki főtanácsos felvetette azt a gondolatot, hogy be kellene vezetni itt is a külföldön már régen bevezetett rendszert. amelv szerint a közmüvek létesítési költségeit azokra hárítják, akik használják a közmüveket. Ebben az esetben a telepek útépítési költségei nem a város lakosságát terhelnék, hanem az érdekelt telepét. Olejnyiknek két interpellációja van. Az egyikben a Szent István-téren levő bádogházikó 'eltakarítását, vagy rendbehozását szorgalmazza, a másikban aziránt érdeklődik, hogy miért nem javíttatja ki a város a hídfeljáró és a rakpart közötti szakasz terméskőépítményét. A terméskövek erősen megrongálódtak. széthullanak és így a kár évről-évre fokozódik. V a 1 e n t i n y Ágoston egyik indítványában a Rákóczi-tér átjárő útjainak salakoztatását a másikban a Veresács-ucca burkolatának rendbehozását kéri. Szélvihar és felhőszakadás Romániában Bukarest, julius 6. Egész Románia területéről hatalmas esőzéseket jelentenek. A régi királyság területén nagv viharok vonultak végig. amelyek főleg vetésekben tettek kárt. Jassy és Braila kerületekben emberáldozatot is követelt az ítéletidő, a villám több embert agyonsújtott. Az egész országban szokatlanul hidegre fordult az időjárás. Brassót és a barcasági rónát a viz egészen elöntötte. A brassó^bukaresli vasúti forgalmat be kellett szüntetni, mert a Tömös folyó teljesen alámosta a töltést. A kerület több községe szintén viz alá került. Gyergyóban és Putna megyében, valamint a Grahova völgyében orkánszerü szélviharok pusztítottak. Szúcsava város egyharmada hatalmas felhőszakadás következtében viz alá került. Falticeniben a vihar az egész termést elpusztította, a villámcsapás két gyermeket agyonsújtott. KBSS-K0NYHI1 Pengő házhoz szállitva MMMMMMMMMMMMUMHHMMMMyMMJMMMMMMMM DÉLI MENÜ 1 MAI ÉTLAP: LEVES i Eper levél Hal ikra FőZELEKi Saláta főzelék Bab főzelék SÜLTEK l Rác ponty Rakott burgonya Főtt marhahús Borjú pörkölt Francia sertés szelet Borjú vesés r Rizses borjú ragu TÉSZTA I Túrós rsusza Figyelje mindennan e helyen magié en^ H'rde'ésünket I