Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-07 / 150. szám

DEM AQYARORSZÄö SZEGED. Szerke*xtO*eg: Somogyi uccu t2.1. em. Telefon: 23-33. - Kiadóhivatal, kfll«HnUttnvrlAr «• tegylrada Aradi ncca S. Telefon: 1VOA. - Nyomd« r Lllw LlnOf ncca 19. Telefon » t3^oA. ÍAvIrnf: é* íRVélrtm Pélm«nv»i"»r«*Aq érőért Péntek, 1933 Julius 7 Ara 12 fillér IX. évfolyam, 150. ELÖFIZETCS: Havonta helyben 3.20. Vidéken é« Budapesten 3.eo, kUlfOldOn 0.40 pengd. - Egye* izAm Ara hétkUz­nap 12, vatAr- *« Ünnepnap 201111. Hlr­pelísek felvétele larlta szerint. Megje­leni«« h*t[« kivételével nnmnla reoqel A buza Ez az az időjárás, aminőre azok a bizo­nyos legöregebb emberek sem emlékeznek. Más esztendőkben erre mifelénk már legna­gyobbrészt le van aratva a rozs, a buza ara­tása is megkezdődött, mindenfelé sorakoz­nak a keresztek és a termést a lapok vezér­cikkükben és közgazdasági rovatukban már régen elintézték. Az idén javában haladunk julhis közepe felé, kora tavaszi, vagy késő őszi időjárásban didergünk, de a termés tel­jes betakarításától még oly messze vagyunk, hogy a földmivelésügyi minisztérium sem tudta kiadni a szokásos évi termésjelentését Magánbecslések 24—25 millió métermázsá­ra teszik azt a búzamennyiséget, amelyet a magyar föld az idén produkált. Azt is mond­ják ezek a szakértői jelentések, hogy a ter­més abnormis módon megkésett ugyan, de minőségében és mennyiségében mostanáig még kielégitőnek mutatkozik. Ami a legfon­tosabb, némi ára is van a búzának. A tőzs­dék, Európában és Amerikában egyaránt, emelkedő tendenciát mutatnak. Ahogy mon­dani szokták, az irányzat szilárd. Nehéz volna azonban félig-meddig is meg­bízható képet rajzolni a világ búzapiacának jövendő alakulásáról. Különösképpen nehéz pedig megjósolni, hogy a kialakuló piaci helyzetben milyen szerepe lesz a mi kis or­szágunknak. Azzal mindenesetre tisztában kell lenni bárkinek is, hogy ez a szerep csak járulékos természetű lehet. Az az egy, vagy legjobb esetben másfél százalék, amellyel mi a világ búzatermésében szerepelünk, túlságo­san kevés ahhoz, hogy a keresletet és kínála­tot és az árak alakulását érezhetően befolyá­solja. Termés és értékesítés dolgában mi csak függvényei vagyunk annak, ami az igazán nagy gabonatermelő országokban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentí­nában és Ausztráliában történik. Ha ott jók az árak, a magyar gazda is számithat arra, hogy megtalálja számítását, ha nincs ára az amerikai búzának, nincs az a mesterséges támogatási rendszer és nincs az a boletta, amely a magyar gazdát meg tudná menteni az értékesítés katasztrófájától. Ezúttal kétségtelen, hogy Amerikában emelkednek az árak. Az inflációs bölcseség hivei akár hozsannát zenghetnének Roose­velt elnöknek, aki rájött arra az igazságra, hogyha sok a papírpénz, akkor kevesebb bú­zát és általában kevesebb portékát kell adni érte. A farmer tehát örülhet, mert jó áron ér­tékesítheti a búzáját, viszont könnyen szaba­dulhat a nyomasztó jelzálogi adósságoktól. Mégis attól tartunk, hogy az amerikai farmer örömébe ürömcseppek is fognak vegyülni. A gabona áremelkedése az amerikai tőzsdé­ken ugyanis legalább felerészben már az el­nök hires üzenete előtt lejátszódott, amelyben bejelentette a dollár elválasztását az arany­alaptól. Lejátszódott pedig azért, mert mig nálunk depressziós felhőzet borította heteken át az eget, a Missisippi-Missouri mrdencéje a nagy tavaktól lefelé a gyapottermelő Texa­sig olyan gyönyörűséges szárazságnak volt a színhelye, hopy lelki öröme telhetett benne mindenkinek, aki hossz-spekulációra szánta el magát. Ha nem is egészen, de mindenesetre nagy részben ez a gabona áremelkedésének ma­gyarázata. Ez a* »»emelkedés érthető, termé­szetes es reális. Nagy kérdés ellenben, Kogy el lehet-e ugyanezt mondani az áremelke­désnek a másik részére, amelyet az elnök dollár-felhigító politikája idézett elő. A far­mer ugyanis nemcsak elad, hanem vásárol is. Addig bizonyára örülni fog, amig azt lát­ja, hogy többet adnak a búzájáért, mint a mult esztendőben. Kétségessé kezd azonban válni az öröme, ha majd a vásárlásainál is azt tapasztalja, hogy az árak szintén emel­kedtek és megdrágult a traktor, az olaj, a benzin, a műtrágya, a ruha és minden egyéb, amire gazdaságban és háztartásában szük­sége van, különösen pedig, ha mindezeknél a cikkeknél nagyobb lesz a drágulás aránya, mint volt a búzánál és egyéb gabonánál. Minden inflációnak törvénye ugyanis, hogy ahova később jut el a hulláma, ott nagyobb áremelkedést idéz elő. A francia pénzügymi­niszter nagyon okosan és nagyon plasztiku­san magyarázta meg az amerikai elnök gaz­dasági politikájának lényegét: egy viszonyla­gosan állandó dolog, az arany helyett a gummit akarja megtenni értékmérőnek. Ezen az alapvető tévedésen pedig nem se­gítenek azok a különböző javaslatok, amelyek szintén Roosevelt környezetéből röppennek világgá. Azt mondják, állapodjanak meg a nagy búzatermelő országok, hogy vetésterü­letüket nem fogják növelni. Szép, de mi lesz ennek az elhatározásnak a szankciója ? Azt is mondják, hogy kössenek vámfegyverszü­netet a következő esztendőkre. Helyes, de miként hajtsák végre ezt a fegyverszü­netet, ha ingadoznak azok a mértékek, ame­lyek számszerűleg szerepelnek a vámtarifák­ban? A jövőt illetőleg nincs egyéb, csak kö­dös bizonytalanság. Ennek a bizonytalanság­nak pedig a közepében áll a magyar gazda, aki most takarítja be a termését. Nézi a sza­porodó kereszteket és aggódással tekint fel az égre, hogy ujabb eső ne rontsa meg a ter­méskilátásokat. És mig villog a kasza és búgva zakatol a cséplőgép, várja, hogy ke­nyér legyen, élet legyen a nehezen beért bú­zából. Együtt marad a londoni konferencia, de pénzügyi és valutapolitikai kérdésekkel nem foglalkozik Az aranybloklhoz tartozó államok szombaton értekeznek Párisban — Roosevelt megblzottfa elhagyta Londont elnöki tanácsnak beterjeszteni. Az aranyblokkhoz tartozó államok közben elhatározták, hogy szombaton értekezletet tar­tanak Párisban, "amelyen megvitatják, hogy milyen fonnák között lehetne európai valuta­kiegyenlítő alapot teremteni, amely lehetővé tenné az aranyblokkhoz tartozó államok jegy­bankjainak egvüttmüködését a valuta ingado­zás megakadálvozása érdekében. Ugyanakkor, amikor az elnöki tanács meghozta határozatát a konferencia munkájának ügyében, Molev tanár, Roosevelt elnök megbízottja, elhagyta Londont Pimontba utazott, ahol pénteken reg­gel hajóra száll, hogy visszatérjen Newyorkba. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Lon­donból jelentik: A világgazdasági konferencia csütörtök estére várt elnapolása nem követke­zett be. Az értekezlet elnöki tanácsa minden várakozás ellenére ugy határozott, hogy a kon­ferencia tovább folytatja munkáját de most már csak a gazdasági kérdéseket tárgyalja, a E enzügvi és valutapolitikai kérdéseket ellen­en teljesen kikapcsolja. Az elnöki tanács egy bizottságot küldött ki, amelynek az a megbí­zása, hogy a valutarögzités kérdésétől függet­lenül, gazdasági problémák összeállításaival dolgozzon ki munkaprogramot. Ezt a munka­programot a bizottság hétfőn délelőtt fogja az flz osztrák horogkeresztesek veszélyes tüntetést rendeztek Grazban Dollfuss kancellár ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Graz­ban csütörtökön este viharos tüntetést rendez­tek a nemzeti szocialisták Dollfuss kancel­lár ellen, aki repülőgépen érkezett a városba, hogy ott egy gyűlésen résztvegyen. Az útvona­lon, amely a repülőteret köti össze a várossal, minden fát falat horogkeresztes plakátokkal ragasztottak tele, az uton szögeket szórtak szét ugy, hogy minden autó, amely végighaladt az uton, defektet kapott Dollfuss kancellár autó­ját más útvonalon vezették be a városba, aho­vá baj nélkül érkezett meg. Amig a gyűlésen Dollfuss beszélt és erősen támadta a hitlerizmust kinn az uccán a nem­zeti szocialisták nagyarányú tüntetést rendez­tek a kormány ellen. A tüntetés veszélyessé fa­jult. mivel — valószínűleg nem véletlenül —, a villanyvilágítás kialudt és az egész városra sötétség borult. Az Opera-téren robbantottak is a tüntetők, ami nagy riadalmat keltett a város­ban. A rendőrség a tüntető csoportokat gumibo­tokkal oszlatta szét Több sebesülés történt és a rend este 10 óra után helyreállott Isméi bomba robbant Bécsújhelyen Bécs, julius 6. Tegnap éjszaka ismét bomba robbant Bécsújhelyen. A főtéren a rendőrségi épület közvetlen közelében az árkádok alatt he­lyezték el a bombát. Szerencsére a zuhogó zá­poreső miatt senki sem járt az uccán és ember ­eletben nem esett kár. A nyomozás során le­tartóztattak egy Herzig nevű órássegédet, aki megnevezte azokat, akik a merényleteket min­den valószínűség szerint elkövették. Minden remény megvan arra, hogy a tettesek hamaro­san kézrekerülnek. Schuschnigg igazságügyminiszter Kla­genfurtban elmondta, hogy egy házkutatás al­kalmával iratokat foglaltak le, amelyekből megtudták, hogy a nemzeti szocialisták vezetői milyen tervet állapítottak meg, még december­ben. A terv szerint — többek között — harcot kell indítani a sajtó terén az állam és a kor­mányhatalom ellen, röpiratokat keit Verjesz-

Next

/
Thumbnails
Contents