Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-27 / 167. szám

1933 július 27. DÉLMAGyARORSZAG A csonkalorony freskói Előkészületek a íreskók újrafestéséhez (A Délmagyarország munkatársától.) A Templom-téri öreg-torony felsó freskói, Aba­Nóvák Vilmos pályadíjnyertes művészi al­kotásai, mint ismeretes, a hétszáz éves ialak helytelen szigetelése következtében teljesen tönkrementek. A falak belsó nedvessége le­hámlasztotta a vékony festékréteget olyan mértékben, hogy a freskók restaurálására sem volt lehetőség. Aba-Novák Vilmos, amikor értesült alkotásának pusztulásáról, közölte a város hatóságával, hogy hajlandó a torony belsejében lévő haptisztérium falfelületét be­borito freskókat teljesen díjtalanul újra meg­festeni, ha a város előbb gondoskodik a falak kellő szigeteléséről. A városnak erre a költsé­ges munkára fedezete természetesen nem volt, akadt azonban egy mecénás, begavári Back Bernát felsőházi tag személyében, aki magára vállalta ezeket a költségeket és így néhány héttel ezelőtt megkezdődött a csonka-torony­ban a munka. Aba-Novák Vilmos megbízásából Szegedre jött Fonó Lajos festőművész, hogy irányítsa a munkálatokat és előkészítse a freskók újra­festését, amelyhez Aba-Novák szeptemberben kezd hozzá. Fonó Lajos a hatalmas freskók kontúrjait vékony hártyapapirra kopirozta le és Klem Ottó egyetemi műszerész közreműkö­désével megkiserelte, hogy a falfestmények néhány épségben maradt' részletét lehetőleg egy darabban levésse a falról * • 4 ­A kísérlet sikerült Tíz-tizenkét freskórfe*­letet mentettek meg hihetetlen türelmet, gon­dosságot igénylő hosszadalmas eljárással és ezeket a muzeális értékű freskórészleteket Fonó Lajos most restaurálja, ami sramten rendkívül kényes, hosszadalmas munka. Fonó a Horthy-kollégium egyik szobá jában kapott műtermet, ahol hetek ota dolgozik a megmentett freskórészletek kiseb-nagyobb hi­báinak, sérüléseinek kijavításán. A templom­falról lefűrészelt két-három milliméteres réte­geket vastag gipszrétegekkel erősítette meg, egyes fieskodarabokat kénytelen volt minució­zus pontossággal összeilleszteni. Az igy meg­szilárdított képek apró repedéseit, folytonossá­gi hiányait azután finom műszerek segítségé­vel tünteti el. A megmentett részletek közül néhány már elkészült és teljes mértékben rep­rezentálja Aba-Novák Vilmos eredeti alkotá­sát, amelynek első színvázlata annakidején elnyerte az egyik legértékesebb nemzetközi jutalmat. A freskói: elpusztult részleteit most a fed belső rétegével együtt levésik az öreg-torony falfelületéről, megkezdték már a falak tökéle­tes szigetelését szolgáló munkálatokat is, hogy A ha-Nóvák Vilmos szeptemberben akadályta­lanul megkezdhesse a pontos kontuxkópiak alapján a freskók újrafestését. Nagy Izgalmak a papr'kamonopóllum körűi CaWöríökőn: döntő tárgyalás — Nem engedélyezték a termelők gyűlését — Ötszáz aláiráses beadványban kérik a főispántól és a főMmlrelésOgyl minisztertől, begy a dönlée előtt hallgassák meg az érdekeltségei (A Délmagyarország munkatársától.) Leg­jobban méhkashoz lehetne hasonlítani azt a nyüzsgő képet, amelyet a szerdai papnkapiac mutatott A paprkások ugy tudták, hogy szer­mutatott A paprikások ugy tudták, hogy szer­és iparkamarában és ezért sokan jöttek be a piacra olyanok is, akiknek ott más dolguk nem is volt mint az, hogy a gyűlés előtt szót értse­nek egymással és hogy — stílszerűen szólva — egyöntetű megállapodásra jussanak Szép számban iöttek a piacra kalocsai és fajszi pap­rikatermelók is, akik ugyancsak a gyűlés al­kalmából érkeztek Szegedre, hogy buzdítsák az ittenieket és végighallgassák nagygyűlésüket. Bombaként hatott tehát ebben az atmoszfé­rában az a hír, hogy a rendőrség a szerdára ké­relmezett gyűlést sem engedélyezte. „Nem kí­vánatos" a gyűlés megtartása, mond ja a rend­őrség indokolása, ami ellen természetesen fel­lebbezésnek van helye, ámde mire a fellebbe­zés elintézést nyer... A hangulat szokatlanul elkeseredett volt és a paprikások élesen bírál­ták a város hatóságát, amely szerintük úgy­szólván összetett kézzel nézte és nézi, miként akarják olyan alakulatba kényszeríteni a pap­rikaérdekel tségeket, amely előtte a legnagyobb mértékben ellenszenves. Sok tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy Bárányi Tibor főispánhoz fordulnak és öt kérik meg, hogy „ne engedjen keresztülgá­zolni sokezer szegedi ember es család egziszten­ciáján". De végül azonban azt'határozták, hogy összejövetelt tartanak a teendők megbeszé­lése céljából. Ezen a megbeszélésen együtt vol­tak a termelők, kikészitők és kereskedők kép­viselői, sót eljöttek többen a kalocsaiak közül is s most már olyan tervet akartak kidolgozni, amelynek segítségével megakadályozhatnák a paprikaközpont megalakítását Elsősorban Hegedűs P. József kalocsai paprikatermelö elmondotta, hogy náluk meg­engedték ugyan a gyűlést, de szavazni nem en­gedték őket. Arról azonban igy is meggyőző­dött a hatóság, hogy a paprikamonopóliumot a termelók és kikészitők egyhangúan elutasítják. Fajszon ugyanilyen eredménnyel végződött a gyűlés és végül táviratoztak a földmüvelésügyi miniszternek és miniszteri biztos kiküldését kérték, hogy a paprikaérdekeltség hangulatá­ról ielentést tegyen a wininrtn ncfc. mielőtt az döntene. Kapovics Mihály törvényhatósági bizott­sági tag a legnagyobb mértékben ellenezte a monopóliumot. A szabadforgalom mellett akár rossz termés, akár alacsony árak miatt veszte­séges is a paprikatermelés, egy következő jó év kárpótolhat ja bőven a termelőt A kötött forga­lom, illetőleg a központosított forgalom mel­lett nincsen rá mód. hogy egy-két mostoha év veszteségeit behozzák. Nem érti a hatóság tét­lenségét amely most tel jesen magára hagy ja a paprikaérdekeltséget Jellemző arra a szellem­re, amely a paprrk amonopólium mögött meg­húzódik, hogy az érdekeltséget semnriképem sem ják szóhoz engedni. Elmondotta, hogy a budapesti szaktanácskona­ról Ráday Gyula miniszteri tanácsos őt kire­kesztette és raak Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő közben járása után vehetett részt azon, de felszólalni még dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester közbelépésére sem engedték. — A forgalomban levő hírek szerint — mon­dotta tovább Kapovics — egy pengő 20 fil­lérért veszik majd át a paprikát és két pengő ötvenért adják tovább. Azt mondják, hogy a különbözetből fedezik az exportköltségeket A szegedi kereskedők eddig is elhe­lyezték a paprikát külföldön export­költségraegtérités nélkül, bízzák rá juk a jövőben is és ne akarjanak min­ket a mi akaratunk ellenére megvédem. — Mi nem vagyunk olyan megátalkodottak — fejezte be szavait —, hogy valami helyes, vagy üdvös javaslatot elutasítsunk, de ehhez a monopóliumtervhez, amelyet nem ismerönk, amelyhez nem engednek berniünket bozzá­-MOZI­Ma látszik Enl! iMM'Rti H MaHem Dfefch leslobb tilnls Belvárosi ^ AN6YAL Plozl idéiSQieggetnk meg el6|e$neztief0k ? érlásl kedvezméng! Országszerte lettfln&t Keltenek. Példánkat a ftbM nagy mozik is Mveflk! szóim, senmnesetre sem jánilunk hozzá. Előbb ismertessék velünk a végrehajtási utasítást és különösen a létesítendő kényszerszövetkezet alapszabályait és akkor lehet velünk a dolog­ról beszélni. Egyelőre nem tud juk, hogy a terv nem azt a célt szolgálja-e, hogy egyes embere­ket jövedelmező állásokba helyezzenek eL Vér Jánosné a kikészitők szempont jából fog­lalkozott a tervezettel. Szerinte Szegeden a termeiért és kikészítés: nem szétválasztani. lehet mert minden kikészítő termelő is egyszersmind. Szerinte az állam már is túlsókat avatkozik a paprikába. semmi szükség rá, hogy államosít­sák a kikészitőket. Arvay Józsefné szerint a monopólium le fogja rontani a szegedi paprika minőségét mert serari sem fog arra törekedni, hogy szebb pap­rikát készítsen, mint a másik, ha a beváltási ár egyforma lesz. Azután hogy képzelik el a paprikakikészités szabályozását, — kérdezte —, ha ők akarják megszabni, hogy mennyit sza­bad kikészíteni és megőrölni. Mit csináljon a kikészítő araal a paprikával, amit a termelőtől megvásárolt, ha a malomnak azt nem szabad esetleg megőrölni- A tervezet készítői csak az íróasztal mellől dol górtak eddig paprikával. Ha ez a terv megvalósul, széfnek ereszthetjük a sokezer klkészi­fi6 munkást akf ebből keres? családja részére is kenyeret Szeredav József szerint. tisztázásra szó­rni az ügyben a szegedi kamara szerepe. Az bi­zonyos, hogy nem volt az érdekeltek segitsé­géré. Ezután közöltéit a jefenlevőkVef. hogy RSdav Gvuh» esütörtökön érkezik Szegedre és az ö el­nöklése alatt tárgyalják le a rendeletterveze­tet. MnrtSn az érdekeltségnek eddig minden kí­sérlete hiábavaló volt, most már csak egy ut áll rendelkezésűkre — hangoztatták —, hogy megakadályozzák: róluk nélkülök döntsenek. A megoldás csak Baranvi főispánon keresztül lehetséges. Azt javasolták, hogy csütörtökön reggel jelenjenek meg küldöttségileg a főispán előtt és adják át az 500 alárrásos beadványt, kérjél? meg. hogy ne engefTje tönkre tenni a szegedi paprikával foglalkozókat és akadályoz­za meg, hogy nélkülök tárgyalják le az ő éle­tűkbe vágó terveket Hivatkozni fognak a fő­ispán előtt arra, a földművelésügyi mlnifTter kijelen­tette. hogy ő egyáltalán nem erőlteti a parikamonopóliuiTMt és Ka az érdekelteknek csak tíz százaléka effen­zí, ugy ő nem engedi azt életbeléptetni. Arra kérik a főispánt tegye lehetővé, hogv fogadja őket a miniszter, mert egy rövid kihallgatás is elég arra, hogy meggyőzzék a szegedi paprika­érdekeltség hangulatáról. 134 angol képviselő London, julius 26. Sir Róbert Gootver kép­viselő és társai által a trianoni békeszerződés módosítása ügyében az angol alsóház elé ter­jesztett javaslatát ujabb 12 képviselő irta alá. Az aláírók száma ezel 134-re emelkedett

Next

/
Thumbnails
Contents