Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-26 / 166. szám

Dél, MAGYARORSZAG 1933 iuHus 26. ÍSSStéS Pollák Testvéreknél, szabott árakon csekonics ticra és Síéihenyi fér i« Csongrádmegye tiszai rakodót és közraktárat kér Szentesre (A Délmagyarország munkatársától.) Csongrád vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén elhatározta, hogy felirattal fordul a kormányhoz a liszai rakodó és közraktár felépítése érdekében. A felterjesztés arra hivatkozik, hogy a szolnok—szegedi Tiszaszakaszon. a csongrád—szegedi szakasz a legforgalmasabb. ezért a tiszai rakodó és gabonaközraktár felépítése Szolnok helyett, Szentesen volna végrehajtandó. A felirat ezután arról beszél, hogyha az átrakóállomást Szolnokon építenék fel, akkor azt az alsó Tisza-vidék, Csongrád, Békés, Csanád, Hódmezővásárhely és Szeged vidéke talán nem vehetné igénybe. Hivatkozik a bizottság arra a körülményre is, hogy a-r MFTR 1931. évben a szeged—szolnoki szakaszon 1.687.400 q. gabonát szállított, vagyis közel 17.000 vagont, ami legjobban mutatja, hogy a vizi szállításnak már most is igen komoly jelentősége van. A jelzett 1,687.400 q-ból a szeged—csongrádi szakaszra 1,100.800, Szolnokra 442.800 és a Szolnok feletti szakaszra 233.800 q. esik. Ezen adat is azt mutatja, hogy Szolnoknak ma is sokkal kisebb a forgalma és jelentősége. Ugyanis ez a vidék, Békés és Csanád a főtermőhelye a tiszavidéki búzának és hajóuton a gabona jelentősen nagyobb része a szeged—csongrádi szakaszon rakódik. E szakaszon főrakodóbelyek Szeged, Szentes és Csongrád. Ha az állam a szolnok— szegedi tiszai hajózás előmozdítására egy centrális és nagyobb teljesítményű kikötőt tervez, azt nem szabad a hajózható Tisza felső végpontjára, Szolnokra helyezni, hanem ezen szakasz központjába, Szentes környékére és a Körös torkolatához, ahol a gabonaszállító igákról közvetlen rakodás történhetik és ahol a körösi kisebb uszályok a rakodót a folyón lefelé úszva (nem pedig felfelé), a legkönnyeben megközelíthetik. A bizottság azt kéri a kormánytól, hogy a tiszai hajózás és a Szeged—Szolnok közötti vizi ut fejlesztése céljából vegyék fel a programba a szolnok—szegedi Tisza-szakaszon a tiszai rakodók és a hozzájáró utak kiépítését, illetőleg a meglevők jókarba és üzemképes állapotba helyezését. Tűzzék napirendre olyan rakod óállomások építését, melyek a berakást az év minden szakában, tehát az áradások idején is biztositják és ilyen modern és centrális rakodóállomás és ezzel kapcsolatos közraktár helyéül a Körös torkolata melletti Tisza-szakaszt, vagyis Szentest jelöljék ki. Hivatkozik végül a felterjesztés arra, hogy Csongrád vármegyében van a kubikusvídék központja és a kubikusosztály ma már teljesen a lerongyolódottság állapotában él. A tiszai rakodó es gabonaközraktár épitése folytán a Szentes és Szeged-környéki kubikusmunkásság jelentős munkaalkalmakhoz jutna. trlc*Ué*. Uri szabóságomat MimurnMta. 1-én Tltza Latot kttrul 3S az. al6, (GoldmchmIdt-hM I emeletre helyezem ál. WIMKLER MÓR PARTI PICÉK, HORGOK ÉS VARSÁK A SZEGEDI TISZAPARTON Végig a tiszai horgászok között (A Délmagyarország munkatársától.) Szegeden már hosszú idő óta űzik a horgászást, amely számos embernek nem csupán sport, hanem foglalkozás is. Korán reggelenkint, amikor éppen hogy előbújik a nap, egész rajokat, öreget-fiatalt, lehet látni, amint a Tiszapart felé sietnek, hónuk alatt valami hosszú bottal, vagy bambusznáddal. Szegeden sok a szenvedélyes horgász és az alkalmi halász. Egy statisztikából láttuk, hogy kettőszázhatvan picéző van Szegeden. Hogy hivatásosak, az onnan sejthető, mert jelentős anyagi áldozatokat hoznak a picézésért és naphosszat, sőt hétszámra el-eljárnak a Tiszapartra, halra lesni. A picczés nem olcsó szórakozás. Valamikor az volt, nem nagyon ellenőrizték, hogy a Fehértónál, vagy valahol távol a Tiszán halászjeggyel picézik-e valaki. A Fehértóban most érdemesebb volna halászni, de nem szabad, fegyveres halőrök védik ahalakat az orvhalászoktól. A Tiszán pedig maguk a halászok vigyáznak, hogy illetéktelen ne foghasson halat. Mert csak az illetékes, akinek halászjegye van, 7 pengő 50 fillér ennek az ára egy-egy szezonra, márciustól—októberig. De a halászjegy még senkit sem jogosít fel arra, hogy a Tiszán hatásszon. Legfeljebb otthon az udvarában, vagy a lakásában, ha van egy házi-halastava. A Tiszán csak az halászhat, aki a bérlő-halászmesternek is megfizette a dijat. A Tiszát ugyanis felfelé is, lefelé is, haszonbérbe szokta kiadni a város. Évek óta ketten bérlik a Tiszát; Tápétól felfelé mintegy 100 kilométernyire az Antalffy-testvérek a bérlők, lefelé a trianoni határig, 8 kilóméter hosszan, a Bittó-testvérek. A városi halászjegy itt mit sem ér, csak azok halászhatnak a folyóban, akiknek ők külön adnak engedélyt. Ezeknek az engedélyeknek nagyon különféle áruk van, csak törzsökös halász tud eligazodni rajtuk. A legolcsóbb halászengedély 8 pengő egy szezonra, a legdrágábbért 80 pengőt kellett fizetni. Minden attól függ, hogy ki milyen halászszerszámmal dolgozik a Tiszán. Egy parti pice után 8 pengő az árenda, két parti pice után 12 pengőt Keli fizetni. Aki egyszerű véghoroggal dolgozik, az 20 pengőt fizet, két véghorog után 30 pengő az engedély dija. A varsáért kell a legtöbbet adózni, 60—80 pengő egy szezonra, de ebbe akad béle a legtöbb hal is. Van olyan halász is a Tiszán, aki 8—10 varsával dolgozik és segédszemélyzete is van. A Tiszán mindamellett a parti picésekböl van a legtöbb. Hosszú pálcára kötik rá a horgot, ezt dobják bele a vizbe. Némelyiküknek 6—8 picerudja is van, egymás mellett sorakoznak a parton, várják az áldozatot. Az élelmesebbíke nyugodtan végigheverészik a parton és ugy várja az eredményt. — Aztán honnan tudja meg, hogyha hal akad a horogra? — kérdeztük az egyik heverésző picemestert. — Majd meghallom a csöngetést —, mondta. — Csöngetést? — Hát nem látja a nicerud végén a csöngettyüt. Csöng ez irgalmatlan, ha hal akad fel a horogra! Kis csöngettyü van a bot végén. Mindegyik rúdon más és máshangu, kisebbek, nagyobbak. Ezek jelzik a halat. Van már női-halász is. A Tiszaparton találkoztunk vele. Csinos parasztmenyecske volt, csónakról rakta a horgokat a folyóba. A férje is, az apja is halász, ő meg segít nekik. Az első tiszai halászasszony. Hogy kik horgásznak: mindenrangu és rendű emberek. Azt is mondták azelőtt, hogy passzióból csak idős nyugdijasok horgásznak. Mostanában mindenfajta loglalkozás képviselve van a passzionátus horgászok között. Vegyük csak elo a statisztikát a szegedi horgá'kokról. Van köztük pilóta, aki mindennap délután pontosan megjelenik a Tiszán és türelmesen horgászik órákon át. Van a picézők között rendőrkapitány, őrnagy, százados is, magasrangu vasúti hivatalnok, több bíró, városi főmérnök, tiszteletbeli főorvos, bankigazgató, pap is. Van a Tiszán egy vidám négytagú horgász-társaság: egy ügyvéd, egy vállalati igazgató, egy bártulajdonos sé egy nyugalmazott hajóskapitány; mindennap délután lemennek a Tiszára es vadásznak a halra. Ha zsákmány akad a horogra, akkor ott lenn, a parton tüstént megfőzik a halpaprikás-vacsorát. A bort azok fizetik, akiknek nem volt szerencséjük. A Boszorkánysziget mellett, közel a Tisza partiához takaros kunyhó van. Egy szegedi trafikos, százszázalékos rokkant lakik benne egész nyáron. Térdből van elmetszve mindkét iába, a gránát csonkitotta meg valahol az Isonzónál. Azt mondja: 13 esztendeje halászgat már itt a Tiszán és jobban megel a halakból, mint a trafikból. Hetvenhárom horoggal szokott dolgozni. Most nagy a viz, sok a hal, mégis kevés akad horogra. M; az oka ennelt igy magyarázta egy tiszai halász: — Jól vannak lakva a halak. A viz sok mindenfélét lehozott az ártérről, akad ennivaló a halaknak, nem kapkodnak a horog után. Majd ha kicsi lesz uiból a viz, megjön a halszüret. Mondjuk a halásznak: nemsokára jön a fehértói hal. Lenézően mustrál végig bennünket, látszik azt gondolja, nemigen ertünk a dologhoz. Csak jósokára szólal meg ismét: — Deiszen, kinek tiszai halra van gusztusa, nem kell annak a fehértói hal... A Tisza, meg a Fehértó, az kettő ... Halálos gyermekszerencséflenség (A Délmagyarország munkatársától.) Tragikus baleset történt kedden délelőtt a Királyhalom 680. számú tanyán. A tanya gazdájának, Hevesi Jánosnak 17 hónapos gyermeke a tanyaudvar vizállásos területén vizbefulladt. A szerencsétlenséget azonnal észrevették, de a gyermeken nem lehetett segíteni. A nyomozás megállapította, hogy Hevesi János és felesége a reggeli órákban kiment a mezőre dolgozni és öt gyermekét, akik közül a legidősebb 12 éves, otthon hagyta. A 12 éves fiúnak kellett volna vigyáznia á kisebbekre. A négy nagyobb gyermek azonban annyira belemerült a játéka ba, hogy észre sem vették, amikor a legkisebb eltűnt közülük. A kisgyermek besétált az udvarnak viz alatt álló részére, ahol belefulladt az egyik gödörbe. Az eljárás megindult. Kéthónapi fogházra ítélték a tanyai szélhámost (A Délmagyarország munkatársától.) Katona Mihály domaszéki, 26 éves földműves ellen az utóbbi hetekben rengeteg feljelentés érkezett csalás miatt. A földműves, aki ügynököléssel is foglalkozott, mindenkit becsapott, akit csak lehetett. Egyik kedvenc trükkje volt a következő. Vásárólt félliter bort. Háromdecit megivott belőle, ha ízlett, a megmaradt kétdecit elvitte egy borkereskedőnek, akinek azzal a megjegyzéssel nyújtotta át, hogy ebből a jó borból van neki 15—20 hektó eladó. A borra megegyeztek, 15—20 pengői előlegképpen felvett a kereskedőtől, azután eltűnt. De különböző trükkökkel eladott búzát, lovat, tehenet. Nemrég azután elfogták és kedden a járásbíróság elé állították. Dr. Szűcs járásbiró tárgyalta a szélhámos gazdálkodó ügyét. Katona mindent beismert és azzal védekezett, hogy kellett hozzápótolni szűkös jövedelméhez. A bíróság 13 rendbeli csalás vétsége és egyrendbeli csalás vétségének kísérlete miatt 2 hónapi fogházra ítélte. Halá'ra gázolt egy négyéves kisfiút a tehén {A Délmagyarország munkatársától.) Különös baleset érte kedden reggel a pusztamérges! országúton P o z d o r József 4 éves kisfiút, akit elütött egy tehén. A kisfiú az országúton játszadozott és csak későn vette észre, hogy az országúton egyszerre feléje rohan egy megvadult tehén. A kisfiú menekülni igyekezett, de nem tudott kitérni a tehén elől, amely elütötte. A kisfiú a zuhanástól oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy be kellett vinni a közkórházba. Állapota már az uton válságosra fordult és mire beértek vele Szegedre, a kocsiban meghalt. A szerencsétlenség ügyében megindult a vizsgálat .