Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-25 / 165. szám

DELM agyakorszag SZEGED. Sierkc«lö»ég: Somogyi ucca 22.Lem. Telefon: 23-33.'KlndAhlTOiol, kOlcaOnkOnyrl&r és tegylroda - Aradi ucca 8. Telefon; 13—OO. ^ Nyomda : Löw Lipót uccu 19. Telefon s 13'Oft Tfivlrnlt levélcím - IMImnaynronzéa *íeneil Kedd, 1933 Julius 25 Ara 12 fillér IX. évfolyam, 165. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2C>. Vidéken és Budapesten 3.AO, ktlltttldön 0.40 penqfl. Egye» tzAm Ara hélkOz« nap 12, vnlAr- és Ünnepnap ZO 1111. Hir­detések felvétele taxlta szerint. Megje­lenik hétfő kivételével naponta reggej Törvény a* idegenforgalomról Szinte kedvünk lenne azt mondani, hogy milyen jó lesz nekünk. Nincs idegenforgal­munk, lesz azonban törvényünk az idegenfor­galomról. Gazdagodik a —törvénytárunk. De vigyázat. Az a törvény — nem abba a tör­vénytárba tartozik, amelyikről fentebb volt szó — amely szerint nincsen szabály kivétel nélkül, vagy pedig az, — szintén az iménti törvénytárból —, hogy a kivétel erősiti a sza­bályt, a jelen esetben is szilárdan állja a he­lyét. Valahol ebben az országban is van ide­genforgalom. De csak valahol. Idegenforgal­mi propagandája is csak Budapestnek van. Mert az a néhány szó, amellyel a külföldnek szánt magyarországi prospektusok megemlé­keznek Pécsről, Debrecenről, Kecskemétről és Mezőkövesdről — a második városnak a ne­vét ki nem nyomatták bennük — propagan­dának csak a fogalomzavar bizonyos fajának jelenléte mellett nevezhető­Lehet-e remélni, hogy azon az előnytelen helyzeten, amelybe idegenforgalmilag jutott Szeged, a törvény enyhíteni fog? A paragra­fusok természetét és az élethez való viszonyu­kat ismerjük. Egy pillanatig se vonjuk mégse kétségbe, hogy paragrafusokkal segíteni le­hetne azon az inferioris helyzeten, amelybe a betegesre duzzasztott centralizáció a „vidé­ket" szorította. Amikor a rendezőség jó me­netrendet sürgetett a szabadtéri játékok ré­szére, az ellenérvek között a tárgyalások ele­jén elhangzott az az állítás is, hogy a jó me­netrend kizárólag Szeged érdeke, országos érdek nem fűződik hozzá. A Nemzeti Szín­ház, amelyet az egész ország tart fenn, csak Budapesté és kivételes kegyet gyakorolnak, amikor színészeiből és felszerelési tárgyaiból néhány napra átengednek Szeged részére. Egész ridegségében nem a színház minden irányitója osztja ezt az álláspontot. A sze­gény „vidéki" hiába érvel ezzel az ország­rontó — mert azl — felfogással szemben. Hiába vitatja, hogy Szeged nem Kanári szigeteken fekszik, hogy tehát az, hogy boldoguljon és Felvirágozzon, nemcsak gazdasági, hanem presztizsokokból is érdeke az egész m a g y ar nemzetnek. Hiába vitat még sok minden — igazságot. Központi büróink annyira át van­nak hatva az egyedül üdvözítő centralizáció­tól, hogy náluk Budapest = ország, hogy szer­veztek idegenforgalmi tanácsot egyetlen sze­gedi, debreceni, pécsi, vagy miskolci tag nél­kül, hogy ország = Budapest, hogy ezen a rettenetes elfogultságon gróf Klebelsberg géniusza, amely pedig hivatva lett volna arra, nogy irányt és tagozódást adjon az ország fejlődésének, évek lankadatlan munkájával sem tudott enyhíteni­Az idgenforgalomba mégis minden fronton be kell kapcsolódnia Szegednek. A törvény­hozási fronton is. Vigyáznia kell, nehogy olyan törvényt hozzanak az ország részére, amely csak Budapest helyzetével és érdekei­vel számol. Ezen tul azonban árkászni kell. Az események már a közeljövőben fognak adatokat szolgáltatni annak a megítéléséhez, hogy kinek van igaza. Annak-e, aki azt vitat­ja, hogy a mai viszonyok között kár minden erőfeszítésért és minden áldozatért. Vagy pe­dig annak, aki lerongyolódottságunkat eggyel több oknak tekinti arra, hogy a városok verse­nyében minden téren vezető szerepet vere­kedjen ki magának Szeged, hogy tehát az el­sőség pálmáját az idegenforgalmi verseny­be se engedje át. A szabadtéri játékok rendezésének mind­járt a kezdeti munkáján tárgyalásokat indí­tott a rendezőség annak érdekében, hogy az augusztusi nagy nemzetközi forgalom, illető­leg propaganda ne álljon meg Budapesten, ne szégyenkezzünk a külföldön azzal, hogy ennek az országnak csak egy városa van, azután jön a Bugac, a gatya és a gulyás s aztán minden — Hortobágy. Azt sem mondhatjuk, hogy va­lami túlságos munkába került Szeged igé­nyeinek az elismertetése. Élőszóval gyorsan létrejött a megállapodás: A szegedi polgár­mester elküldte javaslatait a budapesti pol­gármesternek- Értesülésünk szerint már meg is érkezett a válasz, amely nem látja aka­dályát annak, hogy a külföldi propagan­dát Budapest ezentúl Szegeddel együtt vé­gezze és hogy a Budapestre érkező külföldiek figyelmét felhívják az ország második váro­sának érdekességeire, nevezetességeire és szépségeire. Résen kell lenni a törvényelőkészitésnél és az utat mutató alkotó munkában is. Csak így lehet kiemelni Szegedet idegenforgalmi jelentéktelenségéből, Budapest mellé, az élre. Gömbös és Kánya külügyminiszter hétfőn este Rómába utazott Szerdán kezdődnek a tanácskozások (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Göm­bös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hétfőn este 8 órakor a déli­vasuti pályaudvarról Rómába utazott. A pá­lyaudvarra elsőnek Kánya Kálmán külügymi­niszter érkezett Apor Gábor, a külügyminisz­térium politikai osztályának vezetője es Men­gele Ferenc külügyminisztériumi sajtófőnök társaságában. Nyomban utánuk érkezett H ó­m a n Bálint kultuszminiszter, aki a minisz­terelnököt távollétében helyettesíti, majd F a­b i n y i Tihamér kereskedelmi miniszter, I m­rédy Béla pénzügyminiszter, Darányi Kál­mán és Bárczinázi Bárczy István mi­niszterelnökségi államtitkár, Antal István sajtófőnök és több egységespárti képviselő. Az olasz követség részéről B a 1 d o n i követségi tanácsos jelent meg a követség tisztviselőinek A vonat indulása előtt negyedórával érke­zett Gömbös miniszterelnök, Marton Bé­la, a nemzeti egység pártjának főiitkára és V a s s Elek osztálytanácsos, a miniszterelnök titkára kiséretében. A gyászoló miniszterelnök fekete ruhában szállt ki kocsijából és az ér­kezésére váró miniszterekkel kézét fogva szót­lanul irdalt a várótermen keresztül a pályaud­var első vágányán álló trieszti gyors felé. A termes kocsi előtt tiszti küldöttség várta a mi­niszterelnököt, aki néhány percig beszélgetett kísérőivel, majd a sajtó képviselői vették kö­rül és kérdésekkel ostromolták a miniszterel­nököt, aki azonban minden nyilatkozat elől el­zárkózott és felszállt a termeskocsiba. Különö­sebb nyilatkozatot nem tett Kánya külügymi­niszter sem. — Talán, ha visszajöttünk, mondhatunk ér­dekesebb dolgokat, — válaszolt a külügymi­niszter a hozzáintézett kérdésekre, majd ő is felszállt a termeskocsiba, amelynek társalgó­iában Gömbös rövid megbeszélést folytatott helyettesével, Hóman kultuszminiszterrel, Imrédy pénzügyminiszterrel, Antal Ist­ván sajtófőnökkel, akik közvetlenül az indulás előtt szálltak le a vonatról. Az induláshoz még egy-két perc hiányzott, amit a miniszterelnök és a külügyminiszter a termeskocsi ablakánál — a fotóriporterek pergőtüzét állva — töltötték el. A miniszterelnök és kísérete kedden éjszaka érkezik Rómába, ahol szerdán kezdődnek és pénteken este fejeződnek be a tanácskozások. Gömbös miniszterelnök vasárnap délelőtt ér­kezik vissza Budapestre. Római jelentés szerint biztosra veszik, hogy Gömbös miniszterelnök és Kánya Kálmán kül­ügyminiszter tárgyalásain nemcsak a keleti Lócarno kérdését beszélik meg, hanem arról is szó lesz, hogy a nemrégiben hozott uj barát­sági szerződések által előállott ni helyzetben Magyarország miképpen helyezkedik el. Ellen­őrizhetetlen hirek szerint a magyar miniszte­rek látogatása után Mussolini értekezletet ter­vez az összes dunai államok és a négyhatalmi egyezmény aláíróinak bevonásával. Illetékes francia helyen is nagyjelentőségű­nek tartják a most következő római tanácsko­zásokat, a középeurópai kérdés s az osztrák— magyar viszony megoldása tekintetében is. Anglia — mint illetékes helyen közölték —• a legutóbbi napokban fegy véleményre jutotf Olaszországgal a magvar probléma rendezésé­nek kérdésében. Mindenütt hangsúlyozzák azt is, hogy a kérdés megoldásához nem szabad túlságosan vérmes reményeket fűzni. „Hitler nem ura Ifibbé barna csapatainak" Párisi felenlés a rohamosztagok lázongásairól (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá­risból jelentik: A félhivatalos Havas-ügynök­ség berlini távirata szerint a nemzeti szocialis­ta rohamosztagparancsnokok szombati konfe­renciájának meglepetésszerű összehívására az­ért volt szűkség, mert Göring porosz mi­niszterelnök különböző aggasztó eseményekről szerzett tudomást. A rohamosztagok tagjai sorában már hetek óta nagy elégedetlenség észlelhető, ami több helyen nyilt zendülésre vezetett. A felsősziléziai Beuthen városába katonai csapatokat kellett kivezényelni a rohamószta­f ok ellen. Majnafrankfurlban, Düsseldorfban s Essenben több rohamosztagot fel kellett oszlatni. Nürnbergben a lázadást szélső radi­kális nemzeti szocialista szellemben szervez­ték meg. A rohamosztagosok összefogdostak 300 gazdag zsidóvallásu polgárt, végighurcol­ták őket a város uccáin. azután a nemzeti szo­cialista laktanyába vitték őket. A nürnbergi események olvan súlyos következménnyel fe-

Next

/
Thumbnails
Contents