Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-02 / 147. szám

1933 iuRus 2i DRLMAGYARORSZAG 9 NIVEA creme * olaj barnító hatása felülmúlhatatlan mert egyrészt elősegíti a lebarnulást, misrészt pedig meggátolja a bit falégését. Mindenki meg fogja önt csodálni természetes barna színéért. — De na napfürdőzzék soha nedves testtel, hanem minden esetben előzőleg dérzsötfe be bőrét NIVEA-CREME vagy NIVEA-OLAJ-jal Mindkettő pótoljatatlan és utánozhatatlan, mert csak ezek tartalmazzák a bőrre oly áldásos Euzeritet NIVEA.CREME dobozban: P. —.50. L—, 2.20 I tubusban i P. 1.—. 1.60 NIVEA.OLAJ: P. I.-. 1.» fa 5.50 Idegenforgalmi utmutató és négy kritikus Minden szegedi polgár fogjon össze az egyetemért Senfefacm foglalkozott annyit a szegedi egyetemet veszélyeztető kérdéssel, mint a Delmagjrarország és senki nem mutatott rá ol^an élénken a lappangó veszedelemre, mint a Délmagyarország kiváló írógárdája.A Délmagyarország már akkor figyelmeztette a város illetékeseit a készülő veszedelemre, amikor senki nem merte sejteni és nem akarta hinni, hogy a kormány foglalkozik a szegedi egyetem megcsonkításának gondolatával. Hogy milyen kiváló érzékkel rendelkezik ezen újság szerkesztősége, arról a minap állította ki a kitűnő bizonyítványt az ország első professzora: a kultuszminiszter ur a felsőházban elmondott beszédében. Ez a beszéd fényesen igazolta mindazokat a rémlátásokat amelyeknek elhárítása érdekében hónapok óta a legderekabb munkát igyekezett kifejteni ez a lap, hogy a város minden illetékes tényezőjét állandóan ébren tartsa a közelgő veszedelem elhárítására. Most, amikor a leghivatottabb egyén: a kultuszminiszter ur az ország törvényhozásának szine előtt nyilatkozott arról, hogy elkerülhetetlen az egyetemek megcsonkítása, ez a nyilatkozat meg kell, hogy mozdítson minden szegedi polgárt: itt nincs es nem lehet kivétel, vagy különbség, nem lehet sem vallási, vagy politikai pártállásból folyó különvéleményt, itt csak egy gondolat lehet minden szegedi ember leikék en: egyöntetűen összefogni egyetemünk épségben tartása mellett. A Délmagyarország hetekkel ezelőtt felajánlotta a szegedi liberális polgárság legmesszebbmenő közreműködését es ugyanakkor jótanácsot is adott az alakulás előtt álló Nemzeti Egység Párt szegedi vezetőinek, hogy pártpolitikai alapon gyakoroljanak nyomást és ilyen uton igyekezzenek Szeged igazát megvédeni. A szegedi Nemzeti Egység Pártiának főtitkára a párt megalakulása előtt a legmegbízhatóbb ígéretet kapta arra nézve, hogy Szeged drága kincsét, az egyetemet semmiféle veszély nem fenyegeti. A párt megalakulása után alig két hettel pedig kaptuk a kultuszminiszter ur ismeretes nyilatkozatát. Ezek után a megmozdulás a polgárság zömének részéről tovább nem halasztható. — A magam részéről a szegedi iparosság nevében fordulok kérő szóval a polgármester úrhoz, annak az iparosságnak nevében, amelynek bizalmából tagjai vagyok a város törvényhatóságának. Nyomatékosan kérem a polgármester urat, hogy a julius 8-ára tervezett közgyüléí elé a város hatósága nevében tegyen előter jesztést, hogy a törvényhatóság kellő súllyal tiltakozhasson az egyetem megcsonkítása ellen Meg vagyok győződve arról, hogy a főispán ur kész örömmel fog a polgármester ur és a város közönségének rendelkezésére állani. — Meg vagyok győződve arról is, hogy a polgármester ur a közgyűlés nélkül is minden lehetőséget megragad, hogy a város javait fenyegető veszedelmet elhárítsa, mégis ugy gondolom, ha mcgannvi szerve és jóbarálja volna ennek a városnak, most mind csatasorba kellene állítani, mert most már nem lehet azzal megelégedni, hogy a jelen költségvetési évre biztosítva van az egvetemek teljes működése Szeged olyan óriási áldozatokat hozott egyeteméért, hogy annak minden fakultása telje? működését és csorbitatlanságát ugy kell biztosítani, hogy a várost és egyetemet fenyegető bizonytalanságot véglegesen eloszlassák. Kertész József, nőiszabó mester Előrehaladott idény miatt 30 drb angol (indiai) es maggar I c n nis zöföí P í.—m 1$.—iá kidobunk. Használta fel az alkalmat! Glfleksfhal és Társa Csekonlcs ncca 3. (A Délmagy&rorsróg munkatársától.) Lassanlassan mégis csak felismerik a szegedi torony alatt az idegenforgalom jelentőségét Történnek bizonyos intézkedések, rendelkezések, működik az idegenforgalmi hivatal, vannak nyomtatványok, filléres programok a filléres kirándulók számára, van fogadtatás az állomáson és vannak városi színekkel díszített bokréták a hölgyvendégek terítéke mellett A városházán ugy találták, hogy mind mi van már, csak utmutató nincsen a Szegeden megforduló idegenek számára. A polgármester körűinézett a városban és kiválasztott valakit, akit alkalmasnak tartott az idegenforgalmi utmutató megirására. Választása nem volt szerencsétlen, mert tekintete érdemes férfiura esett. A kiválasztott utmuitatószerkesztő nagyobbarányu kultúrintézmény élén áll és mint ilyen a legszebb eredményeket éri el. Ezenkívül majdnem hivatásszerű érdeklődést is tanúsít a szegedi idegenforgalmi problémák iránit. A polgármester felkérésére azonnal munkához látott és írásművét nemrégen bemutatta megbízójának. A kézirat azután megkezdte szabályszerű vándor-írtját. Eljutott többek kőzött dr Pálfy József polgármesterhelyetteshez, aki ugy gondolta, hogy itt írásbeli dolgozatról van szó, tehát a leghelyesebb, ha mindenekelőtt litteráitus emberek mondanak róla véleményt. A kézirat igy sorrajárta a külön-külön felkért kritikusokat számszerint négyet akiktől egyenkint futott be a szakvélemény. Ezek a kritikai vélemények nem voltak túlságosan kedvezőek Az egyik kritikus megállapította, hogy tulajdonképen felesleges uj utmutatót kiadni, amikor Szegednek már két jól bevált és jól megszerkesztett útmutatója van- A városi hatóság valószínűleg nem tud ezeknek létezéséről és ezért találta szükségesnek az uj megiratását. De ha már ugy találja a haitóság, hogy kell még egy harmadik utmutató is, ajánlatos, ha annak kéziratát a legnagyobb gonddal korrigáltatja át, mert bizony eredeti állapotában igen sok része maga után vonná a sajtó kellemetlen megjegyzései*. A másik kritikus az Írásmű stílusa miatt aggodalmaskodik. Külföldi példákra hivatkozva fejteget, hogy ilyesféle kalauzokban nincs helye a bombasztikus szóvirágoknak, a legeslegfelsőbbfoku jelzőknek, amelyeit csak arra jók, hogy komolytalanná tegyék a füzetet, azt is, amit a füzeit propagálni kiván. A harmadik kritikus az irásműben tipikus példáját találta a s-egedi erőpazarlásnak. mert a város hatósága ahelyett, hogy a meglevő anyagot használná fel. esetleg a szükséghez mérten bővíttetné. ujait készítet olyam szerzővel, akinek hivatásos elfoglaltsága meglehetősen nagy és akit ez a különmunka hivatásának gyakorlásától von el. A negyedik kritikus gramatikai hibákra hivja fel a figyelmet, idézi a vonatkozó nyelvtani törvényeket, majd idézeteket közöl, amelyek kimeritek az idézett törvényeik megszeeésének ténválladékát. végül szelíd szemrehányást tesz a szerzőnek, amiért munkája ifjúsági változatában — külön utmutató terveződött a felnőttek, külön az ifjúság számára —, felhívja a serdülő fiatalság figyelmét az egyik szegedi kávéházra, amelyben éjszakánkint nagyszerűen lehet táncolná. A szakvéleményeket most csatolják az eredeti irásműhöz, a polgármester pedig végső fokon határoz, vájjon alkalmasnak találja-e a megbízásából készült irodalmi müvet a kiadásra. AZ A DO Illetékmentes a részvénytársaságok és szövetkezetek eqyesQlése A Budapesti Közlöny 1079. szám alatt rendeletet közöl a pénzügyminisztertől, amely bevezeti, bizonyos feltételek fennforgása esetén, a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésének illetékmentességét. Az illetékmentesség fennáll akár abban az esetben, midőn több részvénytársaság va§y szövetekezet egy eddig még nem létezett uj társasággá alakul, akár több társaság olvad bele egy fennmaradó társaságba. Az illetékmentesség akkor illeti meg az egyesülést, ha: a) valamennyi társaság, pénzintézet, vagy biztosító intézet, vagy b) az egyesülő társaságok között pénzintézet és biztosító intézet nincs, de a fennmaradó, vagy az egyesülés révén keletkező uj társaság rokonszakroáju vagy gazdaságilag kiegészítő szakmáju a beolvadó társasággal, vagy c) ha valamely részvénytársaság olyan részvénytársaságot olvaszt be, amelynek a beolvasztást elhatározó közgyűlés előtt legalább 30 nappal állandóan és igazoltan legalább 35 sázalékban részvénytulajdonosa volt. Szükséges ezenfelül az is, hogy az egyesülő társaságok cégbejegyzése legalább 1925 április 26-ika előtt lett légyen a Központi Értesítőben kihirdetve. Végül, hogy az egyesülést a társaságok mindegyike 1934 julius l-e előtt határozza el közgyülésileg. Még a fenti körülmények fennforgása esetén sincí helye illetékmentességnek, ha az egyesülni szándékozó társaságok közt egy vagy több kizárólag, vagy tulnvomó részben ingatlanok kezelésével foglalkozik. önként érthető, de a rendelet is megállapítja, hogy illetékmentes ingatlanátmházás esetén sem városi ingatlanvagyonátruházási illetéket, sem általános forgalmi, vagv értékpapír forgalmi adót felszámítani nem lehet. Adó nan^r Julius 20—30-ig: Havi 48 pengő átalányig a forgalmi adó lerovása egyenlő napi részletben. Előző napi forgalom után az adő lerovása bélvegekben. Julius 20. 25, 30: Havi 48 240 pengő átalányig a forgalmi adó egyhatodrészének lerovása bél vegekben. Julius 25: Az alkalmazottak kereseti, rokkant és különadójának lerovása és illetményiegvzék benvujtása. rtguelem! SSfíffi ¡j'fairadlrozásl találmány keres pénzzel átvehotő. — Ért. Kreiner ékszerész, Tisza Lajos körút 57. 8—12. d. u. 2—5-ig. w