Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-21 / 162. szám

1933 július 21. D IM MAGYAR ORS7AG Szeged környékén jó közepes termést igér a gabona Csak most kezdődtek meg az általános aratási munkálatok (A Délmagyarország munkatársától.) A hűvös nyári idő miatt a gabona érése Szeged környékén szokatlanul elkésett. Más években ilyenkor már mindenütt befejezték az aratást és hozzáfogtak a csépléshez. Az idén a hűvös, esős időjárás miatt, amely egész juniusban tapasztalható volt, több hetet késett a gabona beérése Szeged környékén is. Séra Gyula gazdasági felügyelő arról informálta a Délmagyarország munkatársát, hogy a rozsot és az őszi árpát kevés kivétellel mindenütt levágták, a buza aratása is folyamatban van. Az általános aratási munka azonban még csak most a héten vette kezdetét. A mostani nem túlságosan meleg időjárás kedvez a gabonának. Cséplési próbát még ezideig nem lehetett tartani Szeged környékén, de máris megállapítható, hogy jó közepes termést igér a gabona. Néhol ugyan rozsdakár tapasztalható, de nem nagy mennyiségben. A gazdasági felügyelőség információja szerint a répa, burgonya és a kerti vetemények meglehetős szépen fejlődtek, csak a tengeri maradt le egy kissé. Remélhető azonban, hogy ezt még behozza. A gazdák körében arról hangzottak el panaszok, hogy az árpafejek szemhiányosak az idén. Sok helyen ez tényleg előfordult, szerencsére azonban, nem nagy területen. Egyes helyeken már előkészületeket tesznek a cséplésre is és ahol a legkorábban arattak, ott a hét véeén üzembehelyezik a cséplőgépeket. II városi tanács nem támogatta, a társadalom elsőrendű fontosságúnak tartja a szegedi szabadtéri játékokat A kisgyűlés dönt az ötezerpengős városi hozzáiáraiás flayében — A kisgyfllés tagjai elitélik a tanács elutasító favaslatát (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi szabadtéri játékok ügye szombaton kisgyűlés elé kerül és t kisgyűlés elé terjesztendő javaslatot szerdán délelőtt készítette elő a tanács. Ez a két aktus, továbbá az, hogy a tanács álláspontji, hogy a város ne támogassa a szabadtéri játékokat annak ellenére, hogy azok mérhetetlen kulturális és idegenforgalmi horderej'éről meg van győződve,' szükségessé teszi bizonvos sizempontok, események és indokok feltárását a nyilvánosság előtt. Legelőször el kell mondanunk, hogy milyen meggondolások vezették a szegedi sajtót, amikor beható megbeszélés után arra a megállapodásra jutott, hogy Szegeden a szabadtéri játékok s általában idegenforgalmi akciók és kulturális akciók tekintetében ür van, amelyet pótolni kel! és hogy vállalja a szegedi szabadtéri játékok rendezésének tömérdek munkáját és mérhetetlen felelősségét. Az ország minden valamirevaló városában állandóan tapasztalni lehet kisebb-nagyobb idegenforgalmi megmozdulásokat. Debrecen a Hortobágyával arat állandóan, Pécs a környékével és gyáraival s emellett megrendezte júniusban a Pécsi Hetet, Kecskeóiét legalább is egy-két külföldi országban tett szert nevezetességre Bugacával és egyre számottevőbb idegenforgalmi tényezővé avanzsáltatja gyümölcstermelését. Szabadtéri előadásokat rendezett eddi|j: Sopron, Szombathely, Pécs, Nagykanizsa és Kecskemét. Szegeden, az ország második városában, ahol Klebelsberg Kunónak az ország határain kivül is ismert ragyogó szépségű tere, a Templom-tér áll, semmi sem történt, vagyha történt valami, az arra volt alkalmas, hogy kellemetlen hírünket keltse. Részletekbe, amelyek sajnálatosan bizonvitják az állításunkat, most nem bocsájtkozunk, egy példára azonban feltétlenül hivatkoznunk kell. Menien fel bárki Budapestre és vegve elő azokat a prospektusokat, amelyeket Magyarországról az IBUSz kibocsájtott. Tapasztalni fogja, hogy ezekben a prospektusokban szerepel: Debrecen. Pécs, Mezőkövesd, Kecskemét, szerepel esetleg még egykét város, de egyetlen egyszer sem szerepel, legfeljebb a menetrendben, Szeged. Nem a hatóságot hibáztatjuk mindenért, ami hibásan történt, vagy ami egyáltalán nem történt meg és tisztában vagyunk azokkal a személyes természetű momentumokkal, amelyek ma az alkotó hatósági munkát a városházán akadálvozzák. Amikor elhatároztuk a szabadtéri játékok rendezését, nem is támadó célzatú, hanem plkotó célzatú várospolitika vezetett bennünket, mert a már elmondott szemDontokon kivül tömérdek szempont szólt amelett, hogy olyan előnyös körülmények között, mint a sa jtó, sem a hatóság, sem senki más nem rendezheti meg a szabadtéri játékokat Ez a feltevésünk be is bizonyult. Teljesen díjtalanul megszereztük vitéz dr. Shvoy Kálmánnak a város szempontjából elévülhetetlen érdeme folytán az egész nézőtéri tribünt, a színpadot, az öltözőket, a színpadi telefont és még sok más apróságot. Hogy pénzben kifejezve ez mit jelent, azt két adattal tudjuk dokumentálni. Az egyik az, hogy a két év előtti szegedi passiójáték alkalmával 13.500 pengőt kellett kifizetni a nézőtéri tribünért. A másik pedig az, hogy a Pécsi Hét 17.000 pengős ráfizetesének legnagyobb tétele az volt, hogy ott a városnak — mert ott maga a város kezdeményezte és rendezte az egész akciót — készpénzzel kellet* kifizetni a színpad és tribün felépítését. Megszerveztük a társadalom támogatását és ennek eddigi eredménye az, hogy 2000 pengő máris együtt van. A további akciót az allandó akadályok miatt szüneteltetjük és mondanunk sem kell, hogy a begyült pénzből egyetlen fillért sem költöttünk el. Ami kiadás eddig felmerült, azt a rendező lapok viselték. Megszereztük a Szegedre érkező színészek és zenészek részére a díjtalan ellátást és szereztünk a már is mutatkozó nagy erkölcsi siker melleit ezer pengőt a rádiótól, azért, mert vállalta, hogy egyik este Az ember tragédiáját, másik este pedig zenekari hangversenyünket fogja közvetíteni. Megszereztük a sajtó-és kultúrpolitikai elvek előtérbe helyezésével az egész magvar sajtó támogatását és á hatóságnak már is volt alkalma tapasztalni, hogy az a mód, amellyel mi kezdtük el az akciót", áldásos eredményeket szül. Pénzben kifejezve 25—,30 ezer pengőt reprezentál mindaz, amit eddig a szabadtéri játékok megrendezése céljára megszereztünk és ami nélkül véleményünk szerint az, hogy Szegeden szabadtéri játékokat rendezzenek, szóba sem kerülhetett volna. Hatalmas szervező és művészi munka elvégzése után fordultunk dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, akivel való tárgyalásaink részleteit ma még nem hozzuk nvilvánosságra és adtunk be kérvényt a kisgyüléshez azért, hogy azt a szabadtéri játékot, amelyet az ismert meretek között akarunk rendezni amely-MOZIMa ját -ilk óváros* utoljára lana!" Gaynnrés Charle* Farell MBRY-JUM A szegedi Mozi Törzsközönség szíves figyelmébe! Számolva a mai súlyos gazdasági helyzettel, az 1933—34. uj évadra következő nagy kedvezményt nyújtják: F. évi augusztus hó 1— 10-ig kibocsájtunk nagyon korlátolt számban 40 előadás látegatására feljogosító páholvülés erkélytí'és ¡Idényl egyet földszinti zsölyei 20 peng 6 rendkivfil mérsékelt árért. Ezen jegyek 1933 szieptembier 1—1934 augusztus 31-ig érvényesek. Ezen rendkívüli kedvezményt csak nagyon korlátolt mennyiségben nyujthatjuk és kérjük Igen tisztelt közönségünket, hogy az idényjegyre való igényét pénztárunknál már most — legkésőbb folyó hó 31-ig — bejelenteni méltóztassék. A jegyek folyó év augusztus 1—10-ig d. e. 10—12 és d tl 3—5 óráig lesznek kiadva Kiváló tisztelettel Belvárosi Mozi Rt. Linpai Imre s. k nek programja eddig mindenhol a legnagyobb elragadtatást és elismerést váltotta ki, amelynek megszereztük és megszerveztük a katonaság, a polgári társadalom és az ország egész sajtójának meleg támogatását, tegye lehetővé a vá'roa mindössze 5000 pengős hozzájárulásával. A tanács mai előkészítő ülésén erre a kérvénvre kimondta, hogy nem támogatja és a kisgvűlés elé elutasító javaslattal terjeszti. Ma még a megdöbbenés belénk fojtja a kritikát. Ma még képtelenek vagyunk felsorolni, hogy a hatóságnak mire van állandóan gondja és pénze s mire nincs gondja és nincs pénze. De valamit kellett tennünk s megkérdeztük a kisgyülésnek nvolc tagját, akikhez hozzá tudtunk jutni és akik nyilatkozatuk tanúsága szerint homlokegyenest ellenkező állásponton vannak, mint á tanács. A nyilatkozatok a következők: Dr. Kovács József kérdésünkre a kővetkezőket mondotta: — Elsőrendű szükségességnek tartok minden olyan megmozdulást, amely a város idegenforgalmának növelését jelenti. A Szegedi Hét is a város propaganda-hete, amelynek programjába feltétlenül be kell illeszteni a szabadtéri játékokat. Ez természetesen anyagi erők révén valósitható meg: véleményem szerint a városnak segédkezet kell nyújtani ahhoz, hogy ez a kulturális esemény megvalósul jon, ötezer pengőn nem mulhatik az, hogy veszélyeztetve legyen az ügy sikere. Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő, ipartestületi elnök a következő nyilatkozatot tette: — Két kérdést intéztek hozzám. Az egvilí ugy szól, hogy idegenforgalmi, várospolitikai és kulturális okokból helyesnek és szükségesnek tartom-e szabadtéri játékok rendezését? A másik kérdés akként hangzik, hogv megszn-> vazandónak tartok-e erre a célra 5000 pengőt? A válaszom mind a két kérdésre határozott igen. Nemcsak elfoglalt poziciómnál, hanem világfelfogásomnál fogva is mindig azt kutatom elsősorban, hogy egv akció, amely szóba kerül, előbbre víszi-e valamivel r» termelő foglalkozási ágakat és javit-e helyzetükön. Az nem vitás, hogy a szabadtéri előadás, különösen ha olyan magas nivóju, mint amilyennek a szegedi ígérkezik, nagy körzetben, esetleg országszerte figyelmet kelt s igv a szegedieket, akikre rátereli a figyelmet, különböző készülődésekre, akciókra és megmozdulásokra készteti, A világszerte bevált példák után nem vitás egy pillanatig sem. hogy a szabadtéri játékok nagvmérvü forgalomemelkedést s ennek következtében egyes kereskedelmi és ipari ágakban munkaalkalmat és forgalmat jelentenek. Erre a célra 5000 pengőt áldozni a legelemibb kötelesség