Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-21 / 162. szám

1933 július 21. D IM MAGYAR ORS7AG Szeged környékén jó közepes termést igér a gabona Csak most kezdődtek meg az általános aratási munkálatok (A Délmagyarország munkatársától.) A hű­vös nyári idő miatt a gabona érése Szeged kör­nyékén szokatlanul elkésett. Más években ilyenkor már mindenütt befejezték az aratást és hozzáfogtak a csépléshez. Az idén a hűvös, esős időjárás miatt, amely egész juniusban tapasztalható volt, több hetet késett a gabona beérése Szeged környékén is. Séra Gyula gazdasági felügyelő arról in­formálta a Délmagyarország munkatársát, hogy a rozsot és az őszi árpát kevés kivétellel mindenütt levágták, a buza aratása is folya­matban van. Az általános aratási munka azon­ban még csak most a héten vette kezdetét. A mostani nem túlságosan meleg időjárás ked­vez a gabonának. Cséplési próbát még ezideig nem lehetett tartani Szeged környékén, de máris megállapítható, hogy jó közepes termést igér a gabona. Néhol ugyan rozsdakár tapasz­talható, de nem nagy mennyiségben. A gazdasági felügyelőség információja sze­rint a répa, burgonya és a kerti vetemények meglehetős szépen fejlődtek, csak a tengeri maradt le egy kissé. Remélhető azonban, hogy ezt még behozza. A gazdák körében arról hang­zottak el panaszok, hogy az árpafejek szem­hiányosak az idén. Sok helyen ez tényleg elő­fordult, szerencsére azonban, nem nagy terü­leten. Egyes helyeken már előkészületeket tesznek a cséplésre is és ahol a legkorábban arattak, ott a hét véeén üzembehelyezik a csép­lőgépeket. II városi tanács nem támogatta, a társadalom elsőrendű fontosságúnak tartja a szegedi szabadtéri játékokat A kisgyűlés dönt az ötezerpengős városi hozzáiáraiás flayében — A kisgyfllés tagjai elitélik a tanács elutasító favaslatát (A Délmagyarország munkatársától) A sze­gedi szabadtéri játékok ügye szombaton kis­gyűlés elé kerül és t kisgyűlés elé terjesztendő javaslatot szerdán délelőtt készítette elő a ta­nács. Ez a két aktus, továbbá az, hogy a ta­nács álláspontji, hogy a város ne támogassa a szabadtéri játékokat annak ellenére, hogy azok mérhetetlen kulturális és idegenforgalmi horderej'éről meg van győződve,' szükségessé teszi bizonvos sizempontok, események és in­dokok feltárását a nyilvánosság előtt. Legelőször el kell mondanunk, hogy milyen meggondolások vezették a szegedi sajtót, ami­kor beható megbeszélés után arra a megálla­podásra jutott, hogy Szegeden a szabadtéri já­tékok s általában idegenforgalmi akciók és kulturális akciók tekintetében ür van, amelyet pótolni kel! és hogy vállalja a szegedi szabad­téri játékok rendezésének tömérdek munkáját és mérhetetlen felelősségét. Az ország minden valamirevaló városában állandóan tapasztalni lehet kisebb-nagyobb idegenforgalmi megmozdulásokat. Debrecen a Hortobágyával arat állandóan, Pécs a környé­kével és gyáraival s emellett megrendezte jú­niusban a Pécsi Hetet, Kecskeóiét legalább is egy-két külföldi országban tett szert neveze­tességre Bugacával és egyre számottevőbb ide­genforgalmi tényezővé avanzsáltatja gyümölcs­termelését. Szabadtéri előadásokat rendezett eddi|j: Sopron, Szombathely, Pécs, Nagykani­zsa és Kecskemét. Szegeden, az ország második városában, ahol Klebelsberg Kunónak az or­szág határain kivül is ismert ragyogó szépsé­gű tere, a Templom-tér áll, semmi sem történt, vagyha történt valami, az arra volt alkalmas, hogy kellemetlen hírünket keltse. Részletekbe, amelyek sajnálatosan bizonvitják az állítá­sunkat, most nem bocsájtkozunk, egy példára azonban feltétlenül hivatkoznunk kell. Menien fel bárki Budapestre és vegve elő azokat a prospektusokat, amelyeket Magyarországról az IBUSz kibocsájtott. Tapasztalni fogja, hogy ezekben a prospektusokban szerepel: Debrecen. Pécs, Mezőkövesd, Kecskemét, szerepel esetleg még egy­két város, de egyetlen egyszer sem sze­repel, legfeljebb a menetrendben, Sze­ged. Nem a hatóságot hibáztatjuk mindenért, ami hibásan történt, vagy ami egyáltalán nem történt meg és tisztában vagyunk azokkal a személyes természetű momentumokkal, ame­lyek ma az alkotó hatósági munkát a városhá­zán akadálvozzák. Amikor elhatároztuk a sza­badtéri játékok rendezését, nem is támadó cél­zatú, hanem plkotó célzatú várospolitika veze­tett bennünket, mert a már elmondott szem­Dontokon kivül tömérdek szempont szólt amel­ett, hogy olyan előnyös körülmények között, mint a sa jtó, sem a hatóság, sem senki más nem rendezheti meg a szabadtéri játékokat Ez a feltevésünk be is bizonyult. Teljesen díjtalanul megszereztük vitéz dr. Shvoy Kálmánnak a város szempontjából el­évülhetetlen érdeme folytán az egész nézőtéri tribünt, a színpadot, az öltözőket, a színpadi telefont és még sok más apróságot. Hogy pénzben kifejezve ez mit jelent, azt két adattal tudjuk dokumentálni. Az egyik az, hogy a két év előtti szegedi passiójáték alkalmával 13.500 pengőt kellett kifizetni a nézőtéri tribünért. A másik pedig az, hogy a Pécsi Hét 17.000 pen­gős ráfizetesének legnagyobb tétele az volt, hogy ott a városnak — mert ott maga a város kezdeményezte és rendezte az egész akciót — készpénzzel kellet* kifizetni a színpad és tri­bün felépítését. Megszerveztük a társadalom támogatását és ennek eddigi eredménye az, hogy 2000 pengő máris együtt van. A további akciót az allandó akadályok miatt szünetel­tetjük és mondanunk sem kell, hogy a begyült pénzből egyetlen fillért sem költöttünk el. Ami kiadás eddig felmerült, azt a rendező lapok vi­selték. Megszereztük a Szegedre érkező színé­szek és zenészek részére a díjtalan ellátást és szereztünk a már is mutatkozó nagy erkölcsi siker melleit ezer pengőt a rádiótól, azért, mert vállalta, hogy egyik este Az ember tragédiáját, másik este pedig zenekari hangversenyünket fogja közvetíteni. Megszereztük a sajtó-és kul­túrpolitikai elvek előtérbe helyezésével az egész magvar sajtó támogatását és á hatóságnak már is volt alkalma tapasztalni, hogy az a mód, amellyel mi kezdtük el az akciót", áldásos ered­ményeket szül. Pénzben kifejezve 25—,30 ezer pengőt reprezentál mindaz, amit eddig a sza­badtéri játékok megrendezése céljára megszereztünk és ami nélkül vélemé­nyünk szerint az, hogy Szegeden szabad­téri játékokat rendezzenek, szóba sem kerülhetett volna. Hatalmas szervező és művészi munka el­végzése után fordultunk dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármesterhez, akivel való tárgyalásaink részleteit ma még nem hozzuk nvilvánosság­ra és adtunk be kérvényt a kisgyüléshez azért, hogy azt a szabadtéri játékot, amelyet az is­mert meretek között akarunk rendezni amely­-MOZI­Ma ját -ilk óváros* utoljára lana!" Gaynnrés Charle* Farell MBRY-JUM A szegedi Mozi Törzsközönség szíves figyelmébe! Számolva a mai súlyos gazdasági helyzet­tel, az 1933—34. uj évadra következő nagy ked­vezményt nyújtják: F. évi augusztus hó 1— 10-ig kibocsájtunk nagyon korlátolt számban 40 előadás látegatására feljogosító páholvülés erkélytí'és ¡Idényl egyet földszinti zsölyei 20 peng 6 rendkivfil mérsékelt árért. Ezen jegyek 1933 szieptembier 1—1934 augusztus 31-ig érvénye­sek. Ezen rendkívüli kedvezményt csak nagyon korlátolt mennyiségben nyujthatjuk és kérjük Igen tisztelt közönségünket, hogy az idényjegy­re való igényét pénztárunknál már most — leg­később folyó hó 31-ig — bejelenteni méltóztas­sék. A jegyek folyó év augusztus 1—10-ig d. e. 10—12 és d tl 3—5 óráig lesznek kiadva Kiváló tisztelettel Belvárosi Mozi Rt. Linpai Imre s. k nek programja eddig mindenhol a legnagyobb elragadtatást és elismerést váltotta ki, amelynek megszereztük és megszerveztük a katonaság, a polgári társadalom és az ország egész sajtójá­nak meleg támogatását, tegye lehetővé a vá'roa mindössze 5000 pengős hozzájárulásával. A tanács mai előkészítő ülésén erre a kérvénvre kimondta, hogy nem támo­gatja és a kisgvűlés elé elutasító ja­vaslattal terjeszti. Ma még a megdöbbenés belénk fojtja a kriti­kát. Ma még képtelenek vagyunk felsorolni, hogy a hatóságnak mire van állandóan gondja és pénze s mire nincs gondja és nincs pénze. De valamit kellett tennünk s megkérdeztük a kisgyülésnek nvolc tagját, akikhez hozzá tud­tunk jutni és akik nyilatkozatuk tanúsága sze­rint homlokegyenest ellenkező állásponton vannak, mint á tanács. A nyilatkozatok a kö­vetkezők: Dr. Kovács József kérdésünkre a kővetkezőket mondotta: — Elsőrendű szükségességnek tartok min­den olyan megmozdulást, amely a város ide­genforgalmának növelését jelenti. A Szegedi Hét is a város propaganda-hete, amelynek programjába feltétlenül be kell illeszteni a sza­badtéri játékokat. Ez természetesen anyagi erők révén valósitható meg: véleményem szerint a városnak segédkezet kell nyújtani ahhoz, hogy ez a kulturális esemény megvalósul jon, ötezer pengőn nem mulhatik az, hogy veszélyeztetve legyen az ügy sikere. Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő, ipartestületi elnök a következő nyilatkozatot tette: — Két kérdést intéztek hozzám. Az egvilí ugy szól, hogy idegenforgalmi, várospolitikai és kulturális okokból helyesnek és szükséges­nek tartom-e szabadtéri játékok rendezését? A másik kérdés akként hangzik, hogv megszn-> vazandónak tartok-e erre a célra 5000 pengőt? A válaszom mind a két kérdésre határozott igen. Nemcsak elfoglalt poziciómnál, hanem világ­felfogásomnál fogva is mindig azt kutatom el­sősorban, hogy egv akció, amely szóba kerül, előbbre víszi-e valamivel r» termelő foglalko­zási ágakat és javit-e helyzetükön. Az nem vi­tás, hogy a szabadtéri előadás, különösen ha olyan magas nivóju, mint amilyennek a sze­gedi ígérkezik, nagy körzetben, esetleg ország­szerte figyelmet kelt s igv a szegedieket, akik­re rátereli a figyelmet, különböző készülődé­sekre, akciókra és megmozdulásokra készteti, A világszerte bevált példák után nem vitás egy pillanatig sem. hogy a szabadtéri játékok nagv­mérvü forgalomemelkedést s ennek következ­tében egyes kereskedelmi és ipari ágakban munkaalkalmat és forgalmat jelente­nek. Erre a célra 5000 pengőt áldozni a legelemibb kötelesség

Next

/
Thumbnails
Contents