Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)
1933-07-02 / 147. szám
1933 julius 2. DÉL MAGyARORSZÁG 7 promisszumokat tenni a színházak szeliditó kívánságainak. Tr6i utja még egyenletlen. Inkább a kísérleti, vagy a legmodernebb színházak nyithatnák meg számára kapuikat, mert virtuóz és szokatlan a hangja, a fantasztikumok pedig nehezen tudnak áttörni a polgári érzésű közönségen. De ha zsenialitása felszabadul és felszárnyal, a humoron keresztültörő tragikus életlátásnak, az ember és ifjúság örök tragédiájának keménytollu költői harcosa fog kibontakozni benne A két érdekes kötet, amelyeket B u d a y György szép fametszetei díszítenek, a Téká első kiadványa. Lengyel Vilma. BADEN BEI WIEN Helenenthalban fekszik a HOTEL SACHER ÉS RURHAUS a magyarok régi, kedvelt ny&ri tartórkodAsi helye. A legmodernebb konfort. — Valamennyi azoba tolyé hideg én meleg Tinel, balkánnal. — KitünS konyha. — Kívánatra diéta. — Orvosi veset«: Dr. Neumann Alfréd. 208 Cjyönyörö kertes kivéhte. A legjobb zene. — Hires bir. Teljes napi ellátás s»obival már 12 pengflt«!. Kérjen prospektust. Makó a drága szegedi helypénzek és vámtételek leszállítását kéri (A DélmagyarorszSg makói tudósítójától.) A Csanád-Arad-Torontál vármegyei Gazdasági Egyesület, most tartott igazgatói választmányi ülésén, Sármezey Endre ügyvezető alelnök elnöklete alatt állást foglalt azzal a tervvel szemben, amely az önálló földmivelésügyi minisztérium megszüntetésével uj termelési minisztérium felállítását célozza. Foglalkozott az ülés a szegedi helypénz, hld- és kövezeti oámtéte. lek magas tarifájával, amelyek a szegedkörüli torontálmegyei községek lakosait terményeik értékesítésénél súlyosan érintik. Az egyesület a dijaknak 50 százi1Mtr>s leszállítását tartaná indokoltnak. Ilyen irányú megkeresés érdekében Csanádmegye közigazgatási bizottsáeámk közbelépését kérik. , Tudomásul vette az értekezlet, hogy az egyesület tagjai az idén 1150 hold kender és 420 hold len termelésére szerződtek. Elhatározták még, hogy a jövedelemadó kivetésekre vonatkozó sérelmeket összegyűjtik s azok orvoslása érdekében eljárnak. poloska és molykár ellen ÄicÄr^ Lak ásfertőílenltő Vállalat ciémr^.. Zyklon Oiripari R t uegedi kirendeltsége IS Szeged. Dugonlct tér 12. az. Telefon: 31-77 400 szegedi cserkész készülődése vitágjámbor eere Berezeli A. Károly kél drámája Berezeli Anzelm Károly, aki együk legtermékenyebb és legtehetségesebb fiatal költőnk, közvetlenül „kánikula" előtt két drámai müvei lepte meg a könyvolvasókat. Tigrisek — tragikoburleszk az egyik, Fiatalok — keserüjáték a másik. Berczelit elméleteiben és lázadásaiban a nyugodt életűek garabanciásnak képzelhetnék, aki ijesztő szörnyetegeket támaszt fel, velük belesüviti a világba az álmaiban, jövőjében, reményeiben megcsalódott ifjúság fogvicsorgató nihilizmusát. Rettenetes vádak és szenvedések duzzadnak vad örvényekké a fiatalság elnyomatásának e drámáiban is. Fanyar és keserű minden sora- Csupa ridegség, számítás, érzéketlenség az a levegő, a mely Berezeli és a mai egész fiatalság érzése szerint őket körülveszi. Berezeli pedig szószólója egész idege-szakadt generációjának, amely alól kiszakadt a világ. Maga körül mindenhol azt látja, hogy nincs igazság. A romantika — lehanyatló hagyomány, a szerelem — tragikus vívódás, a munka — valami véres és halálos probléma, amely végzetszerű elérhetetlenséggel gubbaszt az ifjúság életerején. Megrázóbb hangon fiatal író nem jellemezte kortársai tehetetlenségének siralmas színjátékát és azt a szellemet, amely a háború utáni társadalomban tragikus áldozattá tépázza a fiatalságot. Két dráma van kezünkben és mindkettőben ogyanazok a belső szociális igazságok és történések. Egy uj Ember tragédiája forr Berezeli fantáziájában. Mesteri relieffel bontakozik ki a morajló, ködfaló, szürke, de a dzsungel szabadságának erejével és dalával induló falanksza az uj nemzedéknek. Sorai vakmerőek és nem tudunk felháborodni rajtuk, mert telhetetlen harcikészségükben sűrített emberi igazságkeresés van. Fájdalom és gőg, guny és tudatosság legmagasabb fokán és a szatira féktelen harci indulójával, amelyben van valami imponáló és félelmetes. Akár a Tigriseket olvassuk, akár a Fiatalokat, látjuk is és érezzük is, hogy ugyanaz a végcélja, de tiszta és erős látomásai, bizarrul esapongó fantáziája izgató, rejtélyes, irreális mesévé formázzák, amit „prózában" az elkeseredett lázadó rendháboritás veszélye nélkül mégsem vághat a világ szemébe. És éppen ez a lázadás az, ami mindkét drámáját az átlagirodalom csendes és megalkuvó problémázásai fölé emeli. A Fiatalokban álomszinek haragvó káoszában egy orvos megvéniti az ifjúságot, hogy boldogulhasson a vének és tehetségtelenek diktatúrájában- És az ifjakból vedlett vének, akik tort ülnek az if júság jogai, szerelmei fölött, karóba húzzák egyetlen társukat, aki fiatal maradt. Sötét utak, elbukások: ördögi grimasz a pozíciókban ülők felé. A torz kacajban azonban igazság van, amelyet Berezeli mint egy lámpást lóbál játékosan kora felett. Különösen a harmadik felvonás érik a lira költői mélységéig. A Tigrisekben a vakmerő guny szinte robbanásig feszül. A mai ember maradványait valami újszerű, kitenyésztett jövő emberek kollégiuma ketrecekben őrzi — kísérletei céljaira és a régi ember háborús, önző életével leteszi a vizsgát — nem életképes, ismét ketrecbe kerüL Ennek a drámának első két felvonása csucsositja ki Berezeli rikitóan karrikirozó szatíráját, amelyet a szellemi sziikségmunka havi 30 pengője, egyetemi végzettsége mellett elszenvedett munkanélkülisége, a nyomor és a hajsza érleltek meg. Kitűnő költőnek tartjuk Berczelit. Sok van benne a merész újítóból s nem akar kom(A Délmagyaror^úg manhdtárs*tóL) Néhány hét múlva megkezdődik a gc-?*'1őf ^serkésr-világjamhoree. Táborbaszállnak a vilíg cserkészei, közöttük több mint 400 szegedi, akik erősen készülnek a nagyjelentőségű seményre. A készülődés egyik kiemelkedő eseménye a vasárnapi népünnepélv, mert annak a jövedelmétől függ, hogy hány sze0c:di cserkésr indulhat Gödöllőre. Ha az ünnepély sikerül, akkor elmegy a 400 cserkész, ha nem, akkor Szegedet lén^ejesen kevesebben képviselik a világ e nagy cserkészösszejövetelén. A szegedi cserkészek ezideig sehonnan sem kantak támogatást. Szegeden 600—700 cserkész van, ezek közül körülbelül 400 jelentkezett a jamboreere. Az úgynevezett altáborba csak azok a cserkészek mehetnek, akik már a második fogadalmat letették, kiáltották a külön jamboree-próbát és igazolták, hogy legalább egy nyelven meg tudják magukat értetni és akik meg tudják fizetni a táborozás költségeit. Ez az öszszeg 30 pengő és a vasúti költség, de igen sok szegény cserkésznek ez hatalmas összeg, ugy, hogy csak akkor tudnak ezek is táborba menni, ha a költségeket sikerül társadalmi uton öszsze gyűjteni. A világtábor tulajdonképen két táborbői áll: a jamboree-táborból és a segédtáborból, a sze gediek mind a két táborban képviselve lesznek. A segédtáborban lesznek a cserkészapródok, a farkai.Oiykök és a kis cserkészek, akik tanulni akarnak a nagyoktól, akik tanulni mennek a nagyoktól. Az ügynevezett jamborec-tábor nnnvi altát%rszágban; tehát tiz kerületből áll. A szegedi V. kerület az V-ik altáborba tartozik. Ebben a táborban lesznek a szegedieken kivül a vásárhelyi, bajai, csabai, szentesi cserkészek is, a szegediekkel együtt 700 fő. A külföldi cserkészek közül 2300 cserkész tartozik az V. táborba, az egész altábor létszáma 3000 fő. Ezt az al tábort nyugodtan lehet szegedi altábornak nevezni, mert az egész altábor vezetése a szegediek kezében van. Az V. altábor parancsnoka vitéz Máriaföldy Márton tanár, a főtitkára Papp Elemér piarista tanár, titkárai dr. Für István tanár és Györffy Boldizsár orvosszigorló, a műszaki vezető Tóth Sándor nyugalmazott alezredes, gazdasági vezető Bodrossy Emil hadnagy. A szegedi cserkészcsapatok valamennyien résztvesznek a gödöllői táborozáson. A Dugonics András gimn. »Zrinyi« csapata 33 embert küld altáborba, 31-et segédtáborba, s tanárképző! »Báthory« csapata a segédtáborba 38 cserkészt, az iparostanonciskola »Pálfy« csapata az altáborba 35, a reálgimnázium »Kinizsi« csapata az altáborba 40, a segédtáborba 15, központi szolgálatra 15, a tanonciskola »Baross«' csapata az altáborba 12, a segédtáborba 22, a faipari is'.xli »Koháry« csapata az altáborba 7, a főreáliskola »Petneházy« csapata «z altáborba ugyancsak 7, a Tanítóképző »Csajághy« csapata az altáborba 4, a Hittudományi Főiskola »Pázmány Péter« csapata az altáborba 9, a segédtáborba 9, a »Báró Jósika« csapat az altáborba 14, a Demke »Sziráky« csapata központi szolgálatra 60, az egyetemi ifjak »Szeri« csapata a központi szolgálatra 15 cserkészt küld. A szegediek közül a legfontosabb szerep a központi szolgálatot teljesítő csapatoknak jut. A reálgimnázium 15 cserkésze küldönci szolgálatot teljesít. Gyalogos és lovasrendőrök a Szij Fürdő trikók, tréningöítönyök . cipők, sapkák, Jvek stb. legolcsóbban POLLAK TESTVÉREKNEL, | 188 CSEÜONICS l'CCA fcS SZÉCHENYI TÉR.