Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-02 / 147. szám

1933 julius 2. DÉL MAGyARORSZÁG 7 promisszumokat tenni a színházak szeliditó kí­vánságainak. Tr6i utja még egyenletlen. In­kább a kísérleti, vagy a legmodernebb színhá­zak nyithatnák meg számára kapuikat, mert virtuóz és szokatlan a hangja, a fantasztiku­mok pedig nehezen tudnak áttörni a polgári ér­zésű közönségen. De ha zsenialitása felszaba­dul és felszárnyal, a humoron keresztültörő tra­gikus életlátásnak, az ember és ifjúság örök tragédiájának keménytollu költői harcosa fog kibontakozni benne A két érdekes kötet, amelyeket B u d a y György szép fametszetei díszítenek, a Téká el­ső kiadványa. Lengyel Vilma. BADEN BEI WIEN Helenenthalban fekszik a HOTEL SACHER ÉS RURHAUS a magyarok régi, kedvelt ny&ri tartórkodAsi helye. A legmodernebb konfort. — Valamennyi azoba tolyé hideg én meleg Tinel, balkánnal. — KitünS konyha. — Kívánatra diéta. — Orvosi veset«: Dr. Neumann Alfréd. 208 Cjyönyörö kertes kivéhte. A legjobb zene. — Hires bir. Teljes napi ellátás s»obival már 12 pengflt«!. Kérjen prospektust. Makó a drága szegedi helypénzek és vámtételek leszállítását kéri (A DélmagyarorszSg makói tudósítójától.) A Csanád-Arad-Torontál vármegyei Gazdasági Egyesület, most tartott igazgatói választmányi ülésén, Sármezey Endre ügyvezető alelnök el­nöklete alatt állást foglalt azzal a tervvel szem­ben, amely az önálló földmivelésügyi minisz­térium megszüntetésével uj termelési minisz­térium felállítását célozza. Foglalkozott az ülés a szegedi helypénz, hld- és kövezeti oámtéte. lek magas tarifájával, amelyek a szegedkörüli torontálmegyei községek lakosait terményeik értékesítésénél súlyosan érintik. Az egyesület a dijaknak 50 százi1Mtr>s leszállítását tartaná indokoltnak. Ilyen irányú megkeresés érdeké­ben Csanádmegye közigazgatási bizottsáeámk közbelépését kérik. , Tudomásul vette az értekezlet, hogy az egye­sület tagjai az idén 1150 hold kender és 420 hold len termelésére szerződtek. Elhatározták még, hogy a jövedelemadó kivetésekre vonat­kozó sérelmeket összegyűjtik s azok orvos­lása érdekében eljárnak. poloska és molykár ellen ÄicÄr^ Lak ásfertőílenltő Vállalat ciémr^.. Zyklon Oiripari R t uegedi kirendeltsége IS Szeged. Dugonlct tér 12. az. Telefon: 31-77 400 szegedi cserkész készülődése vitágjámbor eere Berezeli A. Károly kél drámája Berezeli Anzelm Károly, aki együk legtermékenyebb és legtehetségesebb fiatal köl­tőnk, közvetlenül „kánikula" előtt két drá­mai müvei lepte meg a könyvolvasókat. Tig­risek — tragikoburleszk az egyik, Fiata­lok — keserüjáték a másik. Berczelit elméleteiben és lázadásaiban a nyu­godt életűek garabanciásnak képzelhetnék, aki ijesztő szörnyetegeket támaszt fel, velük bele­süviti a világba az álmaiban, jövőjében, remé­nyeiben megcsalódott ifjúság fogvicsorgató nihilizmusát. Rettenetes vádak és szenvedések duzzadnak vad örvényekké a fiatalság elnyo­matásának e drámáiban is. Fanyar és keserű minden sora- Csupa ridegség, számítás, érzé­ketlenség az a levegő, a mely Berezeli és a mai egész fiatalság érzése szerint őket körülveszi. Berezeli pedig szószólója egész idege-szakadt generációjának, amely alól kiszakadt a világ. Maga körül mindenhol azt látja, hogy nincs igazság. A romantika — lehanyatló hagyomány, a szerelem — tragikus vívódás, a munka — valami véres és halálos probléma, amely vég­zetszerű elérhetetlenséggel gubbaszt az ifjúság életerején. Megrázóbb hangon fiatal író nem jellemezte kortársai tehetetlenségének siralmas színjátékát és azt a szellemet, amely a háború utáni társadalomban tragikus áldozattá tépáz­za a fiatalságot. Két dráma van kezünkben és mindkettőben ogyanazok a belső szociális igazságok és tör­ténések. Egy uj Ember tragédiája forr Berezeli fantáziájában. Mesteri relieffel bontakozik ki a morajló, ködfaló, szürke, de a dzsungel sza­badságának erejével és dalával induló falank­sza az uj nemzedéknek. Sorai vakmerőek és nem tudunk felháborodni rajtuk, mert telhe­tetlen harcikészségükben sűrített emberi igaz­ságkeresés van. Fájdalom és gőg, guny és tuda­tosság legmagasabb fokán és a szatira féktelen harci indulójával, amelyben van valami im­ponáló és félelmetes. Akár a Tigriseket olvassuk, akár a Fiatalo­kat, látjuk is és érezzük is, hogy ugyanaz a végcélja, de tiszta és erős látomásai, bizarrul esapongó fantáziája izgató, rejtélyes, irreális mesévé formázzák, amit „prózában" az elkese­redett lázadó rendháboritás veszélye nélkül mégsem vághat a világ szemébe. És éppen ez a lázadás az, ami mindkét drámáját az átlagiro­dalom csendes és megalkuvó problémázásai fölé emeli. A Fiatalokban álomszinek haragvó káoszá­ban egy orvos megvéniti az ifjúságot, hogy bol­dogulhasson a vének és tehetségtelenek dikta­túrájában- És az ifjakból vedlett vének, akik tort ülnek az if júság jogai, szerelmei fölött, ka­róba húzzák egyetlen társukat, aki fiatal ma­radt. Sötét utak, elbukások: ördögi grimasz a pozíciókban ülők felé. A torz kacajban azon­ban igazság van, amelyet Berezeli mint egy lámpást lóbál játékosan kora felett. Kü­lönösen a harmadik felvonás érik a lira költői mélységéig. A Tigrisekben a vakmerő guny szinte robba­násig feszül. A mai ember maradványait vala­mi újszerű, kitenyésztett jövő emberek kollé­giuma ketrecekben őrzi — kísérletei céljaira és a régi ember háborús, önző életével leteszi a vizsgát — nem életképes, ismét ketrecbe ke­rüL Ennek a drámának első két felvonása csu­csositja ki Berezeli rikitóan karrikirozó szatí­ráját, amelyet a szellemi sziikségmunka havi 30 pengője, egyetemi végzettsége mellett el­szenvedett munkanélkülisége, a nyomor és a hajsza érleltek meg. Kitűnő költőnek tartjuk Berczelit. Sok van benne a merész újítóból s nem akar kom­(A Délmagyaror^úg manhdtárs*tóL) Néhány hét múlva megkezdődik a gc-?*'1őf ^serkésr-vi­lágjamhoree. Táborbaszállnak a vilíg cserké­szei, közöttük több mint 400 szegedi, akik erő­sen készülnek a nagyjelentőségű seményre. A készülődés egyik kiemelkedő eseménye a vasárnapi népünnepélv, mert annak a jöve­delmétől függ, hogy hány sze0c:di cserkésr in­dulhat Gödöllőre. Ha az ünnepély sikerül, akkor elmegy a 400 cserkész, ha nem, akkor Szegedet lén^ejesen kevesebben képviselik a világ e nagy cserkészösszejövetelén. A szegedi cserkészek ezideig sehonnan sem kantak tá­mogatást. Szegeden 600—700 cserkész van, ezek kö­zül körülbelül 400 jelentkezett a jamboreere. Az úgynevezett altáborba csak azok a cserké­szek mehetnek, akik már a második fogadal­mat letették, kiáltották a külön jamboree-pró­bát és igazolták, hogy legalább egy nyelven meg tudják magukat értetni és akik meg tud­ják fizetni a táborozás költségeit. Ez az ösz­szeg 30 pengő és a vasúti költség, de igen sok szegény cserkésznek ez hatalmas összeg, ugy, hogy csak akkor tudnak ezek is táborba menni, ha a költségeket sikerül társadalmi uton ösz­sze gyűjteni. A világtábor tulajdonképen két táborbői áll: a jamboree-táborból és a segédtáborból, a sze gediek mind a két táborban képviselve lesz­nek. A segédtáborban lesznek a cserkészapró­dok, a farkai.Oiykök és a kis cserkészek, akik tanulni akarnak a nagyoktól, akik tanulni mennek a nagyoktól. Az ügynevezett jamborec-tábor nnnvi altát%r­szágban; tehát tiz kerületből áll. A szegedi V. kerület az V-ik altáborba tartozik. Ebben a táborban lesznek a szegedieken kivül a vá­sárhelyi, bajai, csabai, szentesi cserkészek is, a szegediekkel együtt 700 fő. A külföldi cser­készek közül 2300 cserkész tartozik az V. tá­borba, az egész altábor létszáma 3000 fő. Ezt az al tábort nyugodtan lehet szegedi altábor­nak nevezni, mert az egész altábor vezetése a szegediek kezében van. Az V. altábor parancs­noka vitéz Máriaföldy Márton tanár, a főtit­kára Papp Elemér piarista tanár, tit­kárai dr. Für István tanár és Györffy Boldi­zsár orvosszigorló, a műszaki vezető Tóth Sándor nyugalmazott alezredes, gazdasági ve­zető Bodrossy Emil hadnagy. A szegedi cserkészcsapatok valamennyien résztvesznek a gödöllői táborozáson. A Dugo­nics András gimn. »Zrinyi« csapata 33 embert küld altáborba, 31-et segédtáborba, s tanárképző! »Báthory« csapata a segédtáborba 38 cserkészt, az iparostanonciskola »Pálfy« csapata az al­táborba 35, a reálgimnázium »Kinizsi« csapata az altáborba 40, a segédtáborba 15, központi szolgálatra 15, a tanonciskola »Baross«' csa­pata az altáborba 12, a segédtáborba 22, a faipari is'.xli »Koháry« csapata az altáborba 7, a főreáliskola »Petneházy« csapata «z al­táborba ugyancsak 7, a Tanítóképző »Csa­jághy« csapata az altáborba 4, a Hittudomá­nyi Főiskola »Pázmány Péter« csapata az al­táborba 9, a segédtáborba 9, a »Báró Jósika« csapat az altáborba 14, a Demke »Sziráky« csapata központi szolgálatra 60, az egyetemi ifjak »Szeri« csapata a központi szolgálatra 15 cserkészt küld. A szegediek közül a legfontosabb szerep a központi szolgálatot teljesítő csapatoknak jut. A reálgimnázium 15 cserkésze küldönci szolgá­latot teljesít. Gyalogos és lovasrendőrök a Szi­j Fürdő trikók, tréningöítönyök . cipők, sapkák, Jvek stb. legolcsóbban POLLAK TESTVÉREKNEL, | 188 CSEÜONICS l'CCA fcS SZÉCHENYI TÉR.

Next

/
Thumbnails
Contents