Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-19 / 160. szám

1Ö33 julius 19. OÉLMAGyARORSZAG 3. A „Kék ma esti színházi előadására a DÉLMAGYARORSZAG előfizetői féláru jegyet válthatnak. flz IBUSz és a budapesti kamara nem tnd a „vásárvonatok" bevezetéséről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szegedi kereskedők és iparosok körében feltűnést és jogos felháborodást váltott ki az a hir, hogy az IBUSz állítólag akciót kezdeményezett, amelynek célja a vidéki városok és Budapest között úgynevezett vásárvonatok bevezetése volt 50 százalékos menetdi ¡kedvezménnyel. A Délmagyarország budapesti munkatársa az IBUSz és a budapesti kereskedelmi és iparkamara vezetőivel folytatott beszélgetés eredményeként megállapítja, h<Jgy ugy az IBUSz, mint a kereskedelmi kamaránál érről az állítólagos tervezetről mit sem tudnak és a kezdeményezés más, eddig még ismeretlen helyről ered. Az IBUSz-nál a Délmagyarország budapesti munkatársának dr. Peller Imre igazgató a következőket jelentette ki: — Arról szó sincs, hogy az IBUSz ezt az akciót kezdeményezze. Az IBUSz minden kedvezményes vonat iránti kérelmet a MAV. igazgatóságához továbbit, amelynek hatáskörébe tartozik az ilyen vonatok engedélyezése. Nem lehet tehát az IBUSz-t imputálni, hogy a vidéki kereskedők érdekeit veszélyeztetné. A hivatalos felfogás egyébként mindig az volt, hogy a kedvezményes vonatok ne sértsék sem a főváros, sem a vidék kereskedőinek és iparosainak érdekeit. Ennek tulajdonítható, hogy a filléres vonatok is mindig vasárnap köziekédnek. Az IBUSz-nál az emiitett tervről nem tudnak és ismétlem, hogy az IBUSz ilyen akciót nem kezdeményezett. A budapesti kereskedelmi és Iparkamara vezetősége a Délmagyarország budapesti munkatársától értesült a vásárvonatok hiréről. A leghatározottabban kijelentették, hogy a tervről a kamara eddig nem tudott és azt határozottan elitéli. — Budapestnek amúgy is meglevő vonzóerejét — mondották a kamarában —, teljesen felesleges volna ilyen akciókkal fokozni annál is inkább, mert az ilyen akciók jogosan váltják ki a vidéki kereskedő- és iparostársadalom tiltakozását. Nem is tartjuk elképzelhetőnek, hogy ilyen, a vidéki kereskedelem és ipar érdekeit mélyen sértő akció hivatalos helyről támogatásban részesüljön. Epy magántisztviselő rablás! kísérlete a pénzeslevélhordó elíen Budapest, iulius 18. Kedden délelőtt egy fiatalember rablást kísérelt meg egy pénzeslevélkézbesitő ellen. Bálint József kézbesítő a Bank-ucca 7. számú házban az emeletre igyekezett. A lépcsőház fordulójánál hátulról érős ütést kapott a tarkójára. Kiáltozni kezdett, mire támadója még két ütést mért rá, majd látva, hogy a lármára többen felfigyeltek, menekülni igyekezett. M a k I á k József rendőrfőtörzsőrmester a Szabadság-tér felé haladt, amikor figyelmes lett a menekülő fiatalemberre, aki homokzsákot szorongatva, rohant feléje. A fiatalember valósággal a rendőr karjaiba futott, aki megkötözte és bevitte az V. kerületi kapitányságra. Ott kiderült, hogy a rablási kísérlet tettese K a r s a i Jenő 31 éves magántisztviselő. Vallomása során zokogva adta elő, hogy egy év óta állás nélkül van és szüleivel együtt a legnagyobb nélkülözések között él. Pár napja határozta el, hogy valami módon pénzt fog szerezni. A sajátkezüleg készített homokzsákkal reggel a Szabadság-tér felé tartott, amikor a Bank-uccában meglátta a kocsijáról leszálló pénzeslevélhordót. Utána ment a 7. számú házba és az emeleti fordulónál homokzsákjával háromszor fe¡bevágta. Kihallgatása során kiderült, hogv Karsai hosszú ideig élt Párisban, ahol büntetve is volt. Édesapja Karsai István színházi szabó kétségbeesve vette tudomásul fia tettét. Remeaő hangon mondta el a detektiveknek, hogy három fia közül az egyik agyonlőtte magát. Nem tudja elhinni, hogy Jenő fia követte volna el a rablási kisérleteL Karsai Jenő később zavartan kezdett viselkedni és azt mondta, hogy ismeretlen erő hatása alatt követte el tettét Tiszai átkelés az algyői kompnál: 3 óra Országos érdek sürgeti az algyői híd felépítéséi (.A Délmagyarország munkatársitól.) Évtizedek óta minden eredmény nélkül harcol Szeged azért, hogy végre megépüljön az algyői közúti hid, melv az Alföld vidékét kötné öszsze a Tiszántúllal. Bizonyos előkészületek egyszer már történtek, két évvel ezelőtt földmunkásokkal megcsináltatták a hid feljáróját a hid helyét kiielölték, de az építkezésből semmi sem lett. A két város: Szeged és Hódmezővásárhely között a közlekedést egyetlen primitív komp bonyolítja le. Többször már hivatalosan is megállapitották, hogy a hid hiánya miatt valósággal balkáni állapotok uralkodnak a* Tiszának ezen a szakaszán. Ez a lehetetlen helyzet különösen most, a Tisza áradása idején, sokszorosaan érezhető. A Tisza két partja most egymástól mintegy 7—800 méternyire került ezt a távolságot pedig a komp csak rendkivül hosszú idő alatt tudja megtenni. Beletelik három óra is, amíg a komp egyszer megfordul az algyői és a vásárhelyi part között. Ez a lehetetlen közlekedés természetesen óriási torlódásokat okoz a Tiszaparton, éppen most, a mezőgazdasági munkák idején. Mindkét parton állandóan nagy tömeg arató és cséplömunkás. megrakott gabonásszekerek várakoznak a komp érkezésére — nem is beszélve az autókról — és a bosszúság nem egyszer viharos. lármás jelenetekben robban ki. Szombaton és vasárnap vásár volt Hódmezővásárhelyen és Szegedről igen sokan igyekeztek át kocsin. A kompra órákig kellett várakozni. sokan a szegediek közül meg is unták a várakozást és visszafordultak. Szombaton délelőtt hatalmas szénásszekerek álltak a vásárhelyi töltésen. Egy szegedi takarmánykereskedő vásárolt szénát és haza akarta szállíttatni. Szombat délelőttől vasárnap reggelig álltak a töltésen a szénásszekerek, csak akkor került rájuk a sor. Ha kocsi ér a komphoz, elkeseredetten fognak hozzá és nyugvóhelyet készítenek maguknak, m^rl el vannak rá készülve, hogy esetleg éjszakázniuk kell a parton. Az Alföld és a Tiszántúl lakosságának legfontosabb érdeke volna, hogy az algyői közúti hid mielőbb felépüljön. De idegenforgalmi szempontból is rendkivül fontos jelentősége van az eddig hiába harcolt hidnak, — szinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy idegen autónak órak számra kelljen várakoznia az átkelésnek. Nem volna csoda, ha ilyen állapotok mellett aa autók elkerülnék a vásárhely—szegedi utat. Amikor pedig ilyen a helyzet az Alföld egyik rendkivül fontos pontián, Budapesten, ahol hat hid van, most hetediknek felépül a Boráros-* téri hid. Országos érdek kívánja és sürgeti, hogy minden más előtt az algyői hidat kell feli építeni. »A szegedi városházán nem lehet bevezetni a hétvégi munkaszünetet« A városi tisztviselők üdülőtelepet akarnak létesíteni a Mátrában állítólag megbeszéléseket. Arról van sző, hogy a városi alkalmazottak üdülőtelepet akarnak létesíteni. Ez a terv különben nem is ujkeletü, már évekkel előbb szó volt róla, de a teirvezgetéseken sohasem jutott tul. Most az egyesület vezetősége Gyöngyös város hatóságával tárgyal arról, hogy ott a Mátra aljában többezer négyszögöles területet hosszú időre bérelnének és üdülőt építenének reája. A tárgyalások állítólag előrehaladott stádiumban vannak. Gvöngyős városa állítólag előnyös feltételekkel hajlandó haszonbérbe adni a területet az üdülőház céljaira. Ha a Városi Alkalmazottak Egyesülete hozzájárul a telek átvételéhez, akkor á tagok között részvényeket bocsájt ki az egyesület és ha majd összejön a pénz, megkezdik az üdülőtelep épitését. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarorszag tegnapi számában irt arról, hogy a minisztériumok ntán, most Debrecenben, a városházán is bevezették a hétvégi munkaszünetet. A debreceniek példáján felbuzdulva, Szegeden, a városi alkalmazottak körében is mozgalom kezdődött a veekend bevezetésére. A Városi Alkalmazottak Egyesülete a hét végén rendkívüli közgyűlést tart ebben az ügyben es a közgyűlésen aflitólag arra tesznek javaslatot hogv a Városi Alkalmazottak Egyesülete beadványban kérje a polgármestertől, a hétvégi munkaszünet elrendelését. Azt kívánják a városi alkalmazottak, hogy a veekend szombat dél 12 órától hétfő reggel 9 óráig tartson és ne csak a városházi hivatalokba vezessék be, hanem a város összes intézményeinél és üzemeinél is. Beszéltünk a hétvégi szünet bevezetéséről dr. Tóth Béla főjegvzővel, aki kijelentette, hogy a veekend dolgában a város aligha tesz kezdeményező lépést addig, amíg errenézve miniszteri utasítás nem érkezik Szegedre. Ilyen miniszteri utasítást ezideig még nem küldtek a városhoz. — Meg azután nehéz megvalósítani speciálisan Szegeden a szombat déli hivatalszünetet, mert hiszen agrárváros vagyunk — mondotta a főjegyző. Itt nálunk hozzá vannak szokva ahoz a felek, hogy a déli órákban intézzék él fimjesbajos dolgaikat a hivatalokban. Sok a gazdafél, akik akkor jönnek fel a városházára, amikor a piacon elvégezték a dolgukat, kereskedők, iparosok pedig üzletzárás után jönnek leginkább. A szombat különben is igen forgalmas nap, lévén ekkor Szegeden hetipiac. Az állami hivatalokban, ahol főként aktákkal dolgoznak, könnyebb a veekend bevezetése. Itt jegyezzük meg, hogy a Városi Alkalmazottak Egyesülete egy másik ügyben is folytat tekvArtiU, ngorkijit, paprlkAJM, paradlBeföH'é*. _ U||||kg || *l Isi tegye el. A. K K o r lesz caom&t »»" P™*?!»**» tar«ös. Érek óta kitflnóen bevitt Kyflmftlc" konzerv Aló por. Kapható a káaittónél: GERGELY gyógyszerésznél. Koaanth Lajos sni?4rut ét nagykSrnt sarok 41 Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű szinokben 11 LUSZTIG IMRE SZÉCHÉNYI TER 2. TISZA SZÁLL* MELLETT,