Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-19 / 160. szám

i933 julius 19. DÉI.MAG/AROI7SZAG Kedden 24 cemiméierrel apaüi a Tisza (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfő délután óta a Tisza erősen apad. A keddi nap folyamán huszonnégy centiméteres volt az apadás, szerdára még nagyobbmérvü apadás várható. Arra számítanak a mérnöksé§

en, hogy a három hétig tartó szokatlan áraás után, egy hét alatt egészen visszatér a Tisza a megszokott medrébe. A felsőbb vizvidékekról mindenütt rohamos apadásról érkezik jelentés. Kedden este a Tisza vízállása Szegednél 636 centiméter volt Jellemző a nagy áradásra, hogy bár rendes körülmények között 4000 hold a Tiszán, Szeged környékén a halászati terület, most az aradás idején 25.000 holdon lehetett halászni Bő halszüret volt a Tiszán és az értékes halászzsákmány megcáfolta azt a feltevést, hogy lassankint kifogyóban van a tiszai hal. A szegedi közkórháznál ujabb 20 ezer pengővel csökkentették az állami hozzáfárulást (A Délmagyarország munkatársától. Az uj állami költségvetés összeállításánál a pénzügyi kormányzat — mint ismeretes — elsősorban azokat a szolgáltatásokat csökkentette, amelyeket eddig a városoknak nyújtott. Nem kímélték a fontos közegészségügyi kiadásokat sem és egy esztendő alatt immár harmadízben redukálták a városoknak juttatott kórházi ápolások átalányősszegét. A belügyminiszter most arról értesítette a város hatoságát, hogy a városi közkórház eddigi évi 120.00 pengős betegápolási hozzájárulását húszezer pengővel leszállította. Havonkint felosztva kapta a közkórház ezt az összeget, minden hónapra 10.000 pengőt. Juliusra azonban már csak 8300 pengő volt a közkórház állami hozzájárulása. Ez a/ összeg egyáltalán nem lesz elegendő a<ra, nogy at ingyenbetegeket gyógykezeljék a közkórházban. Mert amig az állami hozzájárulás összegét folytonosan csökkentik, a szegénybetegek száma hónapról-hónapra emelkedik. A betegápolási hozzájárulás csökkentéséről és a közkórháznál előfordulható következményeiről érdeklődésünkre dr. Erdélyi Jenő főorvos a kővetkezőket mondotta a Délmagyarország munkatársának. — Szerencsére a szegedi közkórház nem deficites, mert a jövedelmek keretén belül dolgozik. A szegénybetegekre azonban bizonyosan ráfizet a szegedi kórház, mert a szükreszabott állami hozzájárulás nem elegendő a szegény betegek gyógykezeltetési költségeinek r fedezésere. — Nemrégiben etekintetben még az volt a helyzet, hogy minden igazolt szegénybeteg kórházi ápolásának a költségét megfizette az állam a közkórháznak. Most azonban havonkint a szegedi közkórháznál a 8300 pengős hozzájárulásból kellene fedezni az ilyen kiadásokat. De mint eddig sem, ezentúl sem fogja semmi sérelem érni a szegénybetegeket azáltal, hogy az állami hozzájárulás összegét redukálták. Hanem bizonyos, hogy ezután még jobban vigyázni kell arra. hogy kórházi ápolásra csakis'feltétlen rászoruló 'szegénybeteget vegyünk fel. Más oldalról arról értesülünk, hogy még a jelentékenyen leredukált kórházi hozzájárulás havonkénti összegét sem utalják ki rendes időben. Többször előfordul, hogy több hónapos késéssel kapja meg a város a hozzájárulási őszszegeket, pedig a szegénybetegek gyógyítása egy percig sem szenvedhet késedelmet. A 22 éves szentesi rablógyilkos a szegedi törvényszék előtt MegdBbbenffi cinizmussal lelt vallomást a borzalmas éiszakárál — Az agyész gyilkosságra módosifofia a vádat és ezért a főtárgyalás! elnapolták (A Délmagyarország munkatársától.) Május 24-én este kegyetlen rablógyilkosság történt Szentesen. Ifj. Nagy György gazdasagi cseléd baltával leütötte, majd kirabolta Varga Györgyné 66 éves jómódú asszonyt, akinél valamikor alkalmazásban állott. Az asszony holtteste napokon keresztül ott feküdt a konyha földjén, anélkül, hogy valaki is sejtette volna, hogy mi történt az elhagyatott házban. Végre 30-án'este, amikor az éhes állatok nagy zajt csaptak az udvaron, feltörték a lakást és megtaláltak Varga Györgynét, holtan. Nagy Györgyöt csak junius A-én sikerült elfogni Vásárhelyen. A gyilkos Szentesről, kevés pénzzel, átutazott Vásárhelyre és ott addig mulatozott a kocsmákban, míg tartott a pénze. Ekkor beállott egy tanyára beresnsk. A gazda felismerte az akkor már országosan körözött gyilkost és átadta a csendőrségnek. A nyomozás során megdöbbentő adatok keru«i«,iv .. ^a.oijioío. uaUi>ságt>k birtokába. A 22 éves béres a legnagyobb hidegvér, rel követte el a gyilkosságot Néhány héttel a gyilkosság elkövetése előtt szabadult k: a kalocsai fogházból, ahol csalás miatt ült néhány hónapot. Szentesre utazott, ahol pénz nélkül őgyelgett a városban. A gyilkosságot megelőző " nap bemászott Varga üyörgyné udvarára és onnan néhány tyúkot lopott el. Másnapra már elfogyott ismét a ;>enze és ekkor elhatározta, hogy Vargánétól fog szerezni, akivel jóviszonyban volt. 24-én este ismét átmászott a keritesen és a verenda feli tartott, amikor a zajra elősietett, lámpával a «.„zéLdn az asszony és rákiáltott. A béres nekiugrott az asszonynak', a lámpát kiverte a kezéből és balkezével elkapta a torkát Fojtogatni kezr'te N'prgánét, majd betuszkolta a konyhába, ahol a földre teperte. Az asszony a szorítástól eszméletét vesztve lezuhant á konyha földjére. A béres ekkor kisietett a fásszinbe, behozta a nagy favágó fejszét és azzal többször az aszszony fejére sújtott Vargáné rövidesen kiszenvedett. Nagy György a csendőrök előtt tett vallomásában elmondotta, ho^y a gyilkosság elkövetése után kiment az útszéli árokhoz, ott ledőlt megpihenni. Hajnalban visszament a lakásba és akkor macához vett egy inget és két zsebkendőt és azt elvitte. Másnapra elfogyott a pénze, mivel a gyilkosságról meg senki sem tudott, elhatározta, hogy isméi elvisz Miamit a házból. Kocsit fogadott és azt odaállította a kapu elé. majd a magtárból néhány zsák gabonát rakott a kocsira és elhajtatott. A gabonán szerzett pénzoől újból mulatást rendezett. De a pénz ismét elfogyott. Ekkor már négy nap tel' el a gyilkosság elkövetése óta. A béres azonban újból visszament, hogy v&lamit II Dunaszövefség vasárnapi P. 6'40-ért ma estig válthatók DÉLMAGYARORSZAG kiadóhivatalában. szerezzen. Nem talált már semmi elmozdithato dolgot a lakásban, ezért a párnákból a tollat lopta ki. Egy liszttel teli zsákot kiürített ott a halott mellett a konyhában és ebbe rakta bele a lopott tollnt és azt is eladta. Negyedszer is szándékában állott visszamenni, de időközben felfedezték a gyilkosságot. Ifj. Nagy György a szentesi rendőrségen egykedvűen beszélte el a szörnyű éjszaka történetét. Eleinte azzal védekezett, hogy csak kölcsönt akart kérni az özvegvasszonytól, később bevallotta, hogy szándékában állott az özvegyet megölni abban az esetben, ha nem kaü tőle pénzt. Egész nap sétált a városban és várta az esti szürkületet. Amikor besötétedett, átmászott a kerítésen és elkövette a gyilkosságot. Azt is bevallotta, hogy egy másik jómódú asszonyt is ki akart hasonlóképen rabolni. A bérest kedden vonta felelősségre a szegedi törvényszék Habermann-tanácsa. Az ügyészség rablás és lopás büntette cimén emelt ellene vádat. A fiatal béres a tárgyaláson nagy cinizmust és elvetemültséget tanúsított. Egykedvűen mondotta el a borzalmas bűncselekmény részleteit és voltak olyan mondatai is, ameíyekke' szinte azt akarta mondani, hogy kár ebből az egész ügyből olyan nagy dolgot csinálni... Az elnök kérdésére beismerte, hogy megölte és kirabolta Varga Györgynét Tagadta azonban, hogy tettét előre megfontolt szándékkal követte volna el. Azt állította, hogy nem akartc. megölni, de később meg kellett tennie, mert az asszony ismerte őt és attól tartott, hogy feljelenti. Ezután elmondotta részletesen, miképen -cövette el a gyilkosságot. — Balkézzel fogtam meg a néni torkát — magyarázta —, mert balkezes vagyok. Fojtogattam egy darabig, aztán belöktem a konyhába és ott a földretepertem. Ekkor még volt benne élet. Kisiettem a fáspincébe és behoztam a fejszét. aztán néhányat ráütöttem... Ezután részletesen elmondotta, hogy fosztogatta négy napon keresztül a halott asszonyt es hogy ivott el mindent, amit ellopott. Szentesről Vásárhelyre utazott, ott végignézte a Hősök emlékünnepét; nagyon szép volt — mondotta —, aztán kocsmába ment, ivott ameddig a pénzből futotta. Az elnök megkérdezte, hogy megbinta-ttettét, mire a gyilkos válJ ndi'á'sal felelt. Dr. Gyuricza Sándor törvénvi/c ki orvo.-^aakértő véleményében elmondotta, hogj n* . lehetett pontosan megállaoitani, hogy vijjon a lőjtogatás, vagy a baltacsapás okozta-e a halált. Valószínű, hogy mind ó kettő együttes hatása következtében állott be a halál. Az orvosszakértő a tárgyaláson megvizsgálta a vádlott elmebeli állapotát és rendben lévőnek találta. Az orvosszakerié szerint a gyilkos ritka lelkinyugalommal és idegekkel rendelkezik. Legalább is erről tett tanúságot akkor, amikor áldozata négynapos holtteste mellett nyugodtan fosztogatta a lakást. A bíróság ezután tanukat hallgatott ki, akik jobbára lényegtelen vallomást tettek. Dr. Szarvas János ügyész már megkezdte vádbe-