Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-10 / 130. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. SserkeásMMo: Somogyi ueoa 22.1. emu Telefon : 23-33. - Kladöhlrabü, kdlotMnfcOnyTlAr «* teoylroda - Aradi acoa 8. Telefon j IVOft. — Nyomda i IMw LIpó< uccn 19. Telefon t 13^oA TATtrnfl leTélctm • DélmaqyarnnzAg Szeged n pécsi DAm-téren A1 templom, amely valamikor a tizenhar­madik században épült, nem a frontjával, ha­nem klasszikusan stílusos, puritánul egyszerű oldalfalával zárja be a teret. Balra a püspöki, jobbra a káptalan palota — mindkettő kitű­nően karbantartott ódon épület — szerényen vigyáz, hogy a négyszögnek ez a két oldala is teljesen zárt legyen. A Dómmal szemben selyemfüvű pázsit lejt lefelé, a város főhe­lyén létesített park egyik kanyargó, kavicsos, tiszta útjára. Most, hogy ezen a téren szabadtéri játéko­kat rendeznek, a nézőtéri tribünt háttal e felé az trt felé építették. Ha akarták vol­na, sem építhették volna máskép, mint itt, szemben a Dóm oldalfalába épített fő­bejárattal. A tribün és a főbejárat között áll a szereplők pódiuma. Egylépcsős, alacsony építmény, de ahogy a tribünről nézzük, egé­szen csinosnak látszik, a kucsmás szereplők­kel pedig — felnőttek, gyerekek, zenészek, énekesek — egyenesen hatásos. S ez most na­gyon fontos. Az illúzió. Filléres vonatokat kaptak a pécsiek. De jó menetrendet nem. A debreceni filléres pél­dául este félkilenc táján indult vissza. Az a filléres, amely azért hozta Pécsre a debrece­nieket, hogy végignézzék az este nyolckor kezdődő szabadtéri előadást. A végignézés igy egészen bizonytalanná vált. A lelkes ren­dezőség azonban egy kis rendezési gikszer árán nyomban segített helyre hozni, amit az Ibusz elhibázott. Törölte a műsorból azt az előadást, amelyet este nyolc órára hirdetett és rendezett délutáni előadást. Minden helyet elfoglalt a hallgatóság. Ezer­kétszáz néző figyelt, mikor a karmester pál­cája nyomán fölzendült a dal és a zene és zengett a gyerekkórus. A térséges tér, ame­lyet pedig egyik oldalról legfőjebb olyan lombok öveznek, amelyek meglehetősen ön­állósitották magukat a Dómtól és tartozékai­tól, jó kifejléshez és terjedéshez segíti a han­got. Az akusztikával nincs baj. Lehet, hogy a kamarazene finomságai nem érvényesül­nének. De ha igy van is, a jó pécsiek, akik nemcsak fáradhatatlanul dolgoznak, hanem körültekintően gondosak, is, óvatosan vigyáz­nak, hogy ez soha ki ne derüljön . Az előadás pedig tart, a zsúfolt „ház" egy­re feszültebb érdeklődésétől kisérve. A kó­rusból ki-ki válik egy-egy hang. Nem szár­nyal. De jól hangzik. S a hallgató egyre job­ban a hatása alá kerül egy hangulatnak, amelyben van valami az archaikus légköré­ből, a magaslati táj alkonyatából, amikor nincs forróság, az ég azonban mégis meg­szakittatatlanul kék, a zene varázsából, a női hang bájából, a gyermekkórus kedvességé­ből. A stilus nem nagyvonalú, a szerény­ség mellett azonban határozottság is domi­nál. Hangulatos ez a tér. Megvesztegetően hangulatos. Este nyolckor, amikor kezdődnie kellett volna az előadásnak, már csak kevesen kó­szálunk. Benézünk a templomba, ahonnan orgonaszó bug ki. Leülünk padra. Imád­ságos hangulatban. Kint a téren a szürkület helyére lassankint sötétség oson. A villany­telepről szerelők sietnek ki autón. Egy-két idegen újságírónak, akik nem maradhatnak Pécsett egy napnál tovább, bemutatják a te­Szombal, 1933 junius 10 Ara ÍZ fillér ^ IX. évfolyam, sz. ret, az esfi világítás éles fényében, a Körték nappalában, a reflektorok pirkadásában és alkonyatában. Vannak városok, amelyek arra áldoznalc, a tulfigyelmes udvariasságnál talán sokkal többet is, hogy a minisztériumokban városi ügyeket referáló urakkal legyenek jóban. Itt a Dóm-téren nem tudjuk megállapítani, hogy milyen Pécsnek ez irányú orientációja. De hogy a sajtóval meleg viszonyt akar, azt tisztán látjuk. Majdnem olyan mértékben, mint Kecskemét, Debrecen, Budapest, Karls­bad, Abbázia és a világnak még minden más táián fejlődni akaró város és fürdő. Teljesen besötétedett. A Dóm-tér az éjsza­ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken e* Budapesten 3.00, ktllf»ldVn 6.40 pengd. — Egye» tzAm Ara hétkdz­nap 12, vaaAr- 6» Ünnepnap 20 UH. Hír-. peté«ek felvétele tarifa »aicrlnt. Megje­lenik h«t(fl kivételével naponta reggel kai órákba haladón is hangulatos. Az uralmat egészen átvevő csendet még mindig meg­töri egy-egy utasítás. A főjegyzőé, aki a ka­tonazenekar karmesterével elgondolója, meg­konstruálója, előkészitője, betanítója és meg­szervezője volt az ünnepi hétnek. A temp­lom egyik ajtajában pedig egy végtelenül ro­konszenves, kedves és közvetlen pap kiadja az utasítást, hogy a temp­lomot ugyan be kell zárni, de az érdekessé­geket az újságíróknak meg kell mutatni és el kell magyarázni. Elmúlt kilenc óra. A cikornyák nélküli nyugodt stilusu Dóm, mint ünnepi miséken, teljes fényárban úszik. »Rendel kell teremteni a gaszdasági életben« Vissza kell állítani az arany standardét, be Icell vezetni a 40 órás munkahetet és meg lcell kezdeni a nemzetközi közműn­kákát — Javasolja a francia kormány (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pá­risból jelentik: D a I a d i e r miniszterelnök pénteken délután nagy beszédet mondott a ka­marában a négyhatalmi egyezményről és a londoni világgazdasági konferenciáról. A mi­niszterelnök beszédét azzal kezdte, hogy véget keü vetni az egész világon folyó gazdasági há­borúnak, rendet kell teremteni a gazdasági életben. Ennek alapfeladata a francia kormány véleménye szerint az aranystandard visszaállí­tása és a londoni világgazdasági konferenciára kiküldendő francia delegáció, éppen ezért min­den eszközzel tiltakozni fog a valuták értéké­nek leszállítása ellen. Franciaország pozitív programja a londoni világgazdasági konferen­cia számára a következő: — A nyersanyagok árát fel kell emelni, nem­zetközi egyezményekkel, ezzel szabályozni keü a termelést. Be kell vezetni a 40 órás munka­hetet és hozzá kell látni a nemzetközi közmun­kák megvalósításához. A négyhatalmi egyezményről Daladier a kö­vetkezőket mondotta: — Az uj egyezmény szerves folytatása a lo­carnói szerződésnek és a Briand-KelIogg-féle háborúellenes paktumnak. A négy nyugati nagyhatalom egymásközött kötötte meg ezt az uj megállapodást, azonban nem szenvednek csorbát a kisebb államok érdekei sem. Végül a miniszterelnök az olasz—francia vi­szonyról beszélt és azt mondta, hogy a négyha­talmi szerződés meghozása óta még nagyobb mértékben szorgalmazza a két latin testvérál­lam közeledését, mint eddig. Király-vitával kezdődött a felhatalmazási javaslat tárgyalása „DSntsön a nemzet akarata" — Az osztrák közeledés — „Németország az oka, hogy a négyhatalmi szerződésből kimaradt mindaz, ami a revízióval kapcsolatos" Budapest, junius 9. Pénteken délután a kép­viselőház megkezdte a felhatalmazási javaslat tárgyalását Az első szónok Grieger Miklós volt, aki beszédében a királykérdessel és a miniszterel­nök álláspontjával' foglalkozott. Kifogásolta, hogy a miniszterelnök egyik legutóbbi nyilat­kozatában a volt királyi család hazahozataláról meg sem emlékezett." Felolvasta a miniszter­elnök egyik cikkének azt a mondatát, amelyben a miniszterelnök 1927-ben a királykérdésről, mint megoldható problémáról nyilatkozott. Gömbös: A képviselő ur nagy hibát köve­tett el, mert csak ezt az egy mondatot olvasta el a cikkemből, jó volna, ha az egész cikket fel­olvasná. Grieger Miklós: A nemzeti társadalom várja a kérdés rendezését. Ezután a Habsbur­gok történeti szerepével foglalkozott és azt mondotta, hogy a Habsburgok uralma inkább előnyünkre, mint hátrányunkra szolgált. A miniszterelnök felszólítására a királykérdést •nem kapcsolják ki, mert többek között ennek a kérdésnek a megoldása lesz az a feszitő rud, amely szétbontja a trianoni szerződést. Egyéb­ként is milyen joggal kéri tőlünk a miniszter­elnök — folytatta —, hogy kapcsoljuk ki a kérdést Gömbös: Az ország érdekében kérem és mert én vagyok a felelős a történtekért és nem az urak a felelősek. Grieger Miklós ezután azt mondotta, hogy nem akarnak semmiféle puccsot sem, hanem azt akarják, hogy ebben a kérdésben a nemzet akarata döntsön. A legitimisták nagy tapssal fogadták Grieger beszédét, a szociáldemokraták ezt kiáltozták a szónok felé: Éljen a köztársaság! Váry Albert megismételte a Nemzeti Egy­ség Párt iának azt a határozatát, amely szerint a királykérdést nem tartják időszerűnek. Saj­nália, hogy egvesek annyira élére állitják a kérdést és ezzel felújítják azokat a régi közjogi harcokat, amelyek alkalmasak voltak szétvá­lasztásra. Gróf Zichy János tiltakozott a 33-as bi­zottság hatáskörének tervezett kiterjesztése el­len. Helyteleníti a kormány külpolitikáját. Az olasz barátság megbecsülhetetlen, de Olaszor­szág jóindulata egyelőre sem politikai, sem gazdasági szempontból nem elegendő. A ki­rálykérdés megoldatlanul hagyása állandó seb a nemzet testén. Magyarországon a nemzeti élet teljességéhez a király és a koronázás elenged­hetetlen. A királykérdés megoldása nem jelent agresszivitást. Tudatosan sürgeti a kérdés el­intézését, mert nemcsak az ország és a Duna­medencéjében alakítandó államszövetséf érde-

Next

/
Thumbnails
Contents