Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-07 / 127. szám

8 DÉLMAGyARORSZÁG T935 junius 7. ——> A Vélmagyarorsssdg regénye TeavamilaL eqyamifaKar$z Oenedeh Marcell Szin&áz és Művészet A Latabár-fiuk Szegeden. A szegedi szinház csütörtök este mutatja be László Aladár zenésburleszk jét, a „Bolondórát". Nemén yi Lilivel és a három Latabárrala főszerepekben. A Latabár-fiuk kedden megérkeztek Szegedre, hogy irányítsák a próbáltat. A legfiatalabb Latabár a következőket mondotta: — Hat esztendei külflödi szereplés után tért haza a Latabár-duó, amelyhez most a Bolondórában csatlakozott az apa: Latabár Kálmán. Külföldön mindenütt szerettek bennünket, mert mindenütt igyekeztünk vigat és eredetit nyújtani. A külföldi hangos revüestek után, most száz pesti előadás |elenti azt a sikert, amit a Bolondóra aratott. A Bolondórával turnéra indultunk, első állomás: Szeged. Innen valószínűleg Pozsonyba megyünk. Az ifjú Latabár még elmondotta, a iövő szezonra nem kötötték le magukat egyetlen színházhoz sem, csak egves szerepekre szerződnek, a színházak máris több ajánlatot tettek. Külföldről is érkeztek meghívások, de egyelőre itthon maradnak. A Latabár-fiuk most szerepelnek először Szegeden. A makói Mansz díszelőadása. Két estén át zsúfolásig megtelt nézőtere volt a Hollósy Kornéliaszinházban a makói Mansz díszelőadásának, amelyen vitéz Purgly Emil ny. földművelésügyi miniszter és Fáy István főispán is megjelent. Az előadás, amelyet Petrán Györgyné, W. Nagy Ilonka és Jankó János rendeztek, nagy sikert aratott. Nagyhatása volt a száz kisgyerekkel előadott táncos revitnek. Herczeg Ferenc „A költő és a halál" színjátékában Király Jánosné, Zékány Gyula és Erdélyi Béla; Somogyvári Gyula „Virágemberében" pedig Buday Erzsébet, Váry Lajos és Gerranits Elemér szerepeltek szép sikerrel. A filharmonikus zenekar két számot adott elő Donáth Antal vezényletével. A színházi iroda hírei Ma este nincs előadás. Holnap van a Bolondóra premierje. A színtársulat lázas izgalommal készülődik a Bolondóra premierjére. Ennél pompásabb, vidámabb, kedvesebb operett nem került az idén a közönség elé. A Bolondórában fellépnek a százas szériáju budapesti előadássorozat sztárjai, a három Latabár, a mai színházi világ két kitűnő táncvirtuóza és a legremekebb jellemkomikus, legidősebb Latabár. Fellép a szegedi szinház éveken át volt kedvenc primadonnája, a Budapesten is páratlanul népszerű Neményi Lili is. A Bolondórát mindenkinek látni kell, mert aki megnézi a Bolondórát, az három felejthetetlen órát szerez magának Jegyek elővételben válthatók a nappali pénztárnál. MA ingijenhávehóstolO! w (irtlMT háv£p<MI6~aa pófol)a a szemeskávét éa a cikóriát. 1 liter vízhez 4 deka (4 kávéskanál) Minden szemesháve 6$ clhórla neihOI használandó. i/s kilós csomag Vi kilós osomag V* kilós csomag 28 fillér 49 fillér 98 fillér Rengeteget taharlt meg, ha a Góliát kdvepótlóbft) egq pröbacsomaaot vasáról. Kapható kizárólag Párisi Nagyáruház rt-nál Sarened (Csekonics a. és KJ«s u. sarok) 22 Ennek a nemzedéknek asztaltársaságaiba eljárni nem volt túlságosan szórakoztató. Ezek az emberek már rég tisztában voltak a maguk irányával, untig eleget hallották az egymás nézeteit, s ha összeültek, többnyire napi eseményeket és anyagi dolgokat beszéltek meg. Nem volt okuk, hogy dicsekedjenek egymás előtt és Miklós újra meg újra elszörnyedt azon, hogy jóformán valamennyien a legsúlyosabb kenyérgondokkal küzdenek s rég „beérkezettnek hitt irók és művészek tanácstalanul merednek a holnap elébe. Megalázó történeteket hallott megtagadott előlegekről, goromba fogadtatásokról, visszautasított müvekről. Szorongó szívvel gondolt arra, hogy rövidesen saját felelősségére kell minden asztaltól két-három embert Tégyamitakarszba meghívnia — még ha tökéletesen megbízhatnék is saját ítéletében, akkor is szörnyű feladat volna, mert aki itt marad, az holnap talán éhezni fog a családjával együtt. A tehetségesebbet hívja- e, akinek véletlenül van kenyere, vagy a gyöngébbet akit a nyomortól menthet meg? Rá fogja venni Kálmánt, hogy fél évnél, egy évnél tovább senkit se lásson vendégül, hogy minél többen juthassanak el Tégyamitakarszba. A fiatalok közt sokan voltak, akik a szó szoros értelmében éheztek és rongyokban jártak, de bennük sokkal több volt a kiforratlan művészi és világnézeti probléma, semhogy sokat foglalkoztak volna egyéni nyomoruságukkal. Sokszor nem is kávéházban jöttek össze, mert erre sem telt nekik, hanem valamelyikük kietlen szobájában ültek együtt étlenszomjan, estétől hajnalig. És hajnalban, amikor a társaság zugó fejjel kilépett az uccára, egy-egy csoport még mindig nem tudott elválni egymástól s tovább vitatkozott, a szemeteskocsik s az első villamosok csengetése közben. Miklós idegenül, megdöbbenve hallgatta a nála alig ifjabb fiatalok vitáit. Hol jártak már ezek az ő egyéniség-kultuszától, művészi liberalizmusától! Ha néha meg mert szólalni közöttük, ugy néztek rá, mint egy mult századból idevetődött aggastyánra. S ezekkel a fiatal fiukkal és leányokkal nem lehet olyan udvarias, csöndes hangon vitázni, mint az öregekkel. Az ő szemükben az elmélet, a vita maga az élet volt, s az élet nem ismer tréfát, nem ismer udvariaskodást. A sápadt arcok lángoltak, a szemekben fanatikus tüz égett, s a cigarettától vagy tüdővésztől rekedt hangok ki-kícsuklottak. Egyik gorombaság a másik után röpült az ember fejéhez, s ha megharagudott érte, az ő baja volt. Hogy fognak ezek a fiatalok beilleszkedni Tégyamitakarsz idillikus, szabad köztársaságába? Ezek nem akamak eltartott szellemi arisztokraták lenni, nem is akarnak kiemelkedni a kollektivitásból (legalább azt mondják s azt is hiszik magukról) — ezeknek nem gondtalan kényelem kell, hanem harc, forradalom, talán gyilkolás, talán mártirság. És mégis: tehetségesek, egész emberek — ezeket kötelessége bevinni Tégyamitakarszba, s megmenteni, ha lehet, az éhhaláltól, a tüdővésztől, a gyerekes összeesküvésektől, a börtöntől ..: 7: Halkan és könyörtelenül hull az októberi eső. A soffőr minden pillanatban attól fél, hogy az autó beleragad a feneketlen sárba. Hat óra van, majdnem éjszaka már. Reggel óta tart ez az utazás, rövid megállásokkal, i Azaz voltaképen három hete. Egyik tanyáról a másikra. De ilyen átkozott idő és ilyen átkozott ut nem volt a három hét alatt. Ha ni ég egyszer városba érnek... Nehéz mi helyet kapni, de legszívesebben megugranék A fene a nagyságos asszony passzióit. Működtetni kezdi a házszámkereső lámpát Azt mondták, a dülőuttól balra van, két kilóméternyíre. Ahá, végre sövényt lát legalább. Még száz keserves méter. Ott vannak a cselédházak . Odakormányoz egyiknek a bejárata elé A? apró ablakok sötétek. Megállítja az autót és tülköl. Olga és Kalmár doktorkisasszony szunyókálni próbáltak az istentelen döcögés közepette. Halálosan fáradt mindakettő. A megállás, a tülkölés, valami kábult félálomból riasztja fel őket. Kutyaugatást hallanak. — No, Paulus, — mondja Olga, — szedd össze magad. Már csak ezekkel a házakicol végzünk ma, aztán egyenesen bedöcögünk Újfaluba. Alig tiz kilométer. A tiszteletesné jó ággyal vár bennünket. Közben a soffőr leugrott a kocsiról, kinyitotta az ajtót s letett a sárba egy kis zsámolyt. Már megtanulták, hogyan lehet az autóból száraz lábbal belépni a cselédházakba. Az autótülkölés zajára halk motozás támadt a házban. Valaki gyertyát gyújtott és kinézett a félig kinyitott ajtón. — Tán eltévedtek az urak? — kérdezte, egy barátságtalan női hang. — Errefelé is bejutnak az ujfalusi országutba, ha továbbmennek. — Nem tévedtünk el, asszonyság, — szólalt meg Olga, — éppen magukhoz igyekeztünk, ha terhükre nem volnánk. Csak elesteledtünk ezen a rossz uton. (Folyt, köv.) UJ KÖNYVEK a Délma^yarország kölcsönkönyvtáfában: Meredith: Tökéletes férfi Mikola Árpád: A nagv bábjáték Kosáriné Réz Lola: Ulrik inas Lévai Jenő: Éhség, árulás, Przemysl Kosztolányi Dezső: Esti Kornél Tarnál Áron: Abei a re.'gettgben Keun: A mííselvemlánv Bus-Fikete László: Eladó fi-jk Vándor Iván: Andrea arcát a nip felé fordítja Szeő Demeter: Zsidó vagyok Scott Mansfield: A fekete kör Olivér Curwood: Alan holt szerelme Fraser Simson: A csapkodó redőny Philip MacDonald: Éva kisirt szeme Valentine Williams: A Tuskóláhu visszatér Marschalkó Lajos: A vörös boszorkány Anthonv Wvnne: Estella mátkn«ága H. Jenkins: West kisasszony diadala Annié Havnes: A greylandi reitélv C. F. Cushman: Az uj szegényk Molnár Sándor: Magyar sois francia földön Állasz fv-ton: ftalin>a<5 René Kraus: Spioti» im Geldkrieg Max Brod: Eine Liebe zweiten Ranges Ilf-Petrow: Zwölf Stühle ^'flflre'és1 dll » Oélmiw'rnrtTáo fi'IHIzMfil réífér" »«¡iwnnMn« * nenn«. miuiVá«e!öflrií"t*n«»( ""^nM"» 1«» fH'ér mindenki m** réti*" hatrniHn* ffin nnim*. WŐBHiSKif