Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-07 / 127. szám

DELMAGYAKORSZAG SZEGED. §cerkmxlOtég: Somogyi ucoa M.l.em. Telefon: 23-33.^KIadóhlTataI, k(llc»(lnlinnyv(Ar tegylrodo Aradi ucca 8. Telefon : n«OA. — Nyomda i L«w Lipót neon ÍO. Telefon t 11'Ofi TAvlratl ét levélcím • DélmaoyarorazAg <>zeged Fekete lobogó alatt A budapesti angol követ felesége eljött meglátogatni Szegedet. Eljött megnézni^ a legnagyobb magyar várost, eljött megnézni azt, ami Klebelsberg Kuno gróf alkotásai közül szemmel látható. Mire gondolhatott az angol követ felesége, amig közeledett Szeged felé? — Trianon évfordulóján látogatom meg Szegedet, — gondolhatta magában a budapesti angol követ felesége, — a legnagyobb magyar várost akkor keresem fel amikor a nemzetét ért legnagyobb tragédiájára emlékezik. Láttam már, hogy a magyar hogyan vigad s most meg fogom látni, hogy a magyar hogyan gyászol Most meg fogom nézni, legalább majd elmondhatom az uramnak, hogy a magyar nép, melynek tragédiájáról egyre többet beszélnek szerte a világon s egyre többen vallják, hogy a magyar nép történelmének kiengesztelése nélkül nem lesz ezen a földrészen igazi béke, a rászakadt gyász évfordulóján mennyi méltósággal viseli sorsának nehéz keresztjét sa trianoni gyász, amiről annyit hallottam már a fehér asztal mellett zokogó dalokban s zengő fogadkozásokban, hogyan mutatkozik meg a magyar nép lelkében. Elutazásom előtt az uram is mondotta, hogy a magyar nép gyászáról nem elég azt tudni nekünk, akik az angol világbirodalom kormányát képviseljük, amit vezércikkek irnak, rímelő verssorok dalolnak s politikusok ünnepi szónoklatai zengenek, ezek, ahogy Hamlet mondja, látszanak, mert játszhatók, — nekünk meg kell ismerni azt a gyászt is, ami megint csak Hamlet szavával: „belül van s nem látja szem, csak dísze bogiára" a vers, a dal, a vezércikk és a szónoklat. Én nemcsak, mint barátnő jövök hát Szegedre úgyis jövök mint munkatárs és mint feleség, mert beszámolhatok majd Anglia budapesti követének arról, hogy a nép maga hogyan gyászol, hogy a legmagyarabb város — ahogy ezt a magyarok Shakespeare-je irta — hogyan szaggat homlokán sebeket, hogyan sir vért, amikor gyászolja az Istennek letépetett remekét. A kormány, melyet az uram képvisel Magyarországon, hü barátja ennek az országnak. A font és az aranyalap között megszakadhat az összefüggés, de Anglia és a világpolitika között nem szakadhat meg. Az angol kormány elhatározására nem lehet közömbös az, amit budapesti követje jelent. Minél egyetemesebb, minél mélyebben átérzett, minél gyökeresebb, minél elementárisabb, minél íélekbemarkolóbb a magyar nép gyásza, annál inkább fogja az angol világbirodalom kormánya sürgetni a jóvátételt, amit ennek a szerencsétlen népnek tragédiája követel meg s amit ennek a szerencsétlen népnek gyásza állandóan a világ nyilvánossága elé tár. A gyász így nemcsak a lélek borulata, agyász egyik harci eszköze is a revíziónak. Amig a nép gyászol, addig harcolni is fog a revízióért. Nekünk, angoloknak, látnunk kell ezt a gyászt, hogy megerősödjünk elhatározásunkban s hogy bizonyságot tegyünk amellett, hogy a magyar nemzet nem fog soha, — nem, nem, soha, — belenyugodni abba, amit gonoszul elkövették rajta, ez a gyász bizonyság amellett, hogy valóban nem lesz itt addig béke, amig ennek a nemSzerda, 1933 junius 7 Ara 12 fillér/f Li. IX. évfolyam, 426^ $2. ELŐFIZETÉS:'Havonta helyben 3.20. Vidéken «» Budapesten 3.00, lcUlfttldVn O.-éO pengd. - Egyet tzAm Ara hélkörnap 12, vaiAr- és Ünnepnap 20 (111. Hlrpelések felvétele tarifa szerint. Megjeleni« héttő kivételével naponta reggel zetnele oka lesz gyászolni Minél mélyebb, minél őszintébb, minél egyetemesebb a gyász, annál meggyőzőbb, annál fenyegetőbb, annál inkább cselekvést sürgető a bizonyíték. Ezekre gondolhatott az angol követ felesége, amig közeledett Szeged felé. Ezekre gondolhatott, ezekre készülhetett — és mit látott? A városházán fekete lobogó hirdette a trianoni évfordulót. A városháza öreg harangja egy órán át kongatta a gyászt. De Trianon évforduljóján a város hatósága népünnepély számára engedte át a Széchenyi-teret. Fent lobogott a fekete zászló, az a szellő lobogtatta meg, amelyik pár perc alatt már rab magyarok országába ér el, vagy: pár perccel azelőtt még rabmagyarok sóhajaitól erősödött meg, a városháza tornyáról szabad szem ellát a trianoni határokig s Trianon évfordulóján a városháza előtt. Mindenki előtt kalapot emelünk, aki gondol a szegényekre s támogatni siet az elesettet. De Trianon évfordulóját még a legnemesebb jótékonysági akció se vegye el a gyásztól, a bánattól, az emlékezéstől és a fogadkozástól. Mit szólt volna ahhoz L1 e we 11 y i n Jones, az angol alsóház tagja, ha a jókedvnek, derűnek és mulatságnak ezt a népünnepélyét végignézte volna a trianoni évfordulón? Amig ő agitál a magyar revízióért s Trianon megdöntéseért, addig Trianon tragikus népe mulathat-e még az elesettek javára is a városháza fekete lobogója alatt, a gyászharang kongása közben, a legmagyarabb városban, három országhatár tragikus keresztutján ? Gömbös a honvédségről, az egyenjogúságról, a londoni konferenciáról és a kisantantról a képviselőház költségvetési vitájában „4 kormánynak erkölcsi kötelessége a hadlkölcsönkérdés megoldása* — „Amig nincs megegyezés Európa népei közölt, senki sem tudja megoldani saját problémáját" Közeledés a miniszterelnök és a legitimisták között? (Budapesti tudósítónk telefonjelemtése.) A képviselőház költségvetési vitája során majd minden szónok foglalkozott a restauráció kérdésével. Gömbös miniszterelnök expozéjában ugyancsak foglalkozott a kérdéssel és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a legitimisták ne feszegessék a problémát, mert azt a kormány nem tartja aktuálisnak. Ilyen előzmények után feltűnést keltett kedden a Ház folyosóin az a hir. hogy a miniszterelnök megbeszéléseket folytatott két exponált legitimista politikussal, Grieger Miklóssal és Turi Bélával, majd Ugrón Gáborral. A miniszterelnök előbb Grieger Miklóst kérette magához és ötnegyedórán át tanácskozott vele, majd Turi Béla kereste fel a miniszterelnököt A tárgyalásokról részleteket nem szivárogtak ki, de fokozottabb jelentőséget ad a megbeszéléseknek az is, hogy a két legitimista képviselővel való tárgyalás után a miniszterelnök Ugrón Gáborral folytatott a folyosón hosszabb megbeszélést. Politikai körökben érdeklődéssel várják a további fejleményeket annál is inkább, mert olyan hirek is forgalomba kerültek, hogy a miniszterelnök és a legitimisták felfogása között közeledés van kilátásban. Nagy érdeklődéssel tárgyalták a folyosón azt a hirt is, hogy Magyarország és Ausztria közötti szorosabb kapcsolatok kiépítése ügyében akció indult. A közeledést kívánja szolgálni az a terv is, hogy negyvennél több képviselő vegyen részt azon a bécsi ünnepségen, amelyen Ausztriának a török hódoltság alól való felszabadulásának 250. évfordulóját fogják ünnepelni. A miniszterelnök az ügyben Lázár Miklóssal és Turchányi Egonnal is megbeszélést folytatott. A képviselőház keddi filéséről részletes Jelentésünk a következő: Először a honvédelmi tárca költségvetését tárgyalták. Farkas Elemér előadó beszédében hangoztatta, hogy a tárcánál 8.5 millió pengő a megtakarítás. Nem helytálló az az álláspont, amely azt mondja, hogy a honvédelmi tárca költségvetésének lényeges csökkentésével az államháztartás deficitjét el lehetne tüntetni. Andaházi Kasnya Béla: Kis honvédséf

ünket mindannyian becsüljük és mindent el ell követnünk fejlesztése erdekében. Kétségbeejtő állapot, hogy 13 évvel a háború után meg mindig nem kaptunk egyenjogúságot A revízió a világbéke eszköze. Szilágyi La jos szívesen, de szomorúsággal fogadja el a honvédelmi tárca költségvetését. Nem hisz semmiféle örök béke lehetőségében, mert ez csak a temetőben létezik. A zsoldos hadsereg számunkra tökéletesen rossz és tuldrága, éppen ezért az általános hadkötelezettség bevezetésére kell a kormánynak a megfelelő lépéseket megtennie. Kérte a miniszterelnököt, hogy a hadikölcsönkárosultak ügyét is karolja fel. Farkas Tibor szerint kétértelműségre adhat okot az a körülmény, különösen a mai körülmények között, hogy a honvédelmi tárcát az a miniszterelnök képviseli, aki az ország politikáját vezeti. Malasits Géza hangoztatta, hogy a magyar szocialista párt nem fogadja el a békediktátumokat és teljesen jogosnak tartja a legyőzött államok követelését az egyenjogúság iránt. Kun Béla nem fogadja el a költségvetést. Sürgette az érempótdijak kiutalását. Miller Antal felszólalása után H e g y m eg í Kiss Pál felvetette azt a gondolatot, nem lehetne-e módot találni arra, hogv a régi adóhátralékot hadikölcsönkötvénnyel törleszthessék az ősjegyzők. F r i e d r i c h István azt mondotta, hogy nem bizhatunk sem a pacifizmusban, sem pe-