Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-04 / 126. szám

TQ"53 Junius 4. DÉLMAGYARORSZAG 9 r» Az érinthetetlenek és Shiva temploma Irta Tonelli Sándoi. Háromsoros rövid távirat számol bs róla, hogy Gandhi befejezte kétheti böjtjét és némi folyékony táplálékot vett magához, mert önkéntes éhezése elérte céliát: Shiva isten templomát megnyitották az »érinthetetlenek« előtt. Ahogy ezt a táviratot itt Európában olvassuk és az olvasásba belecsilingel a villamos, belekiabálnak az esti lapokkal nyargalászó rikkancsok, a szobát betölti a cigaretta füstje, a lap megelőző oldaláról emlékezetünk tudatalattiságába még belemotoszkál Gömbös és Eckhardt parlamenti vitája, a hitlerizmus harci szekerének zörgése, vagy előre érezteti magát a hivatal, az iroda, a bolt napi robotmunkájának vigasztalan szürkesége, — mondom, mindezeknek a nagyon is modern dolgoknak kavprgása közben aligha érezzük, hogy micsoda irtózatos vallási és szociális forradalom van ebben a három sorban elrejtve. Vérünkkel, gondolkodásunkkal, műveltségűnkkel, el "Ítéleteinkkel együtt túlságosan európaiak vagyunk ahhoz, hogy igazán meg tudjuk érteni, ami most Indiában történik. Idegen nekünk az a világ, ahol éppen olyan, sőt még tökéle esebb felszerelésű vonatok közlekednek, mint ná'unk, ahol a hyderabadi nizam tizenhat pazar fényű autót tart magának, ahol a repülőgépek a Himalája fölé emeltednek, de ahol tizmilliószámra vannak emberek, akiket a többieknek nem szabad érinteni, mert tisztátalanok és ahol lehetséges a rrwhatma, a »nagy lé'ek«, aki éhhalálra Is itéli önmagát, ha kell, hogy a legszerencsétlenebbek számára megszerezze a többiekkel való érintkezés jogát. Ismétlem, ide?en, nagyon is idegen nekünk ez a világ, amely valahogyan azt az érzést és hangulatot váltja ki belőlünk, mintha a krisztusi idők ismétlődnének meg a huszadik század harmadik évtizedében. Olvassuk az igehirdetést, amelyhez hasonlót mi is hallottunk, amelyet nekünk is alkalmazni kellene, de megelégszünk vele, hogy csak a vasárnapi használat számára tartogassuk: »Az ellenséget türelemmel és szeretettel kell legyőzni. Lehet ugyanis, hogy amit mi igazságnak tartunk, ellenfeleink szemében tévedés. A türelem azonban egy jelentőségű az önmagunknak okozott fájdalommal. A tanitás tehát ezt követeli. Ne azzal érd el az igazságot, hogy fájdalmat okozz ellenfeleidnek, hanem vállald magadra a fájdalmakat.« Mintha az evangélium szavait hallanánk viszszacsendülni: »Aki té"ed kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel.« Aki pedig ezeket a sokszor hallott, gépszerűen nagyon sokszor ismételt, de a gyakorlatba nagyon ritkán átvitt tanításokat élő valósággá akarja változtatni, hogy vale kiküzdje hazájának szabadságát, háziján belül pedig milliók vallási és társadalmi egyenlőségét, nem valamely babonás szektának félmüveit fanatikusa, hanem a londoni egyetem jogi doktora, aki teljesen otthon van az európai filozófia tudományában, ismeri a modern természettudományokat, tisztában van a szo:k>logia tudományának elemeivel, ügyvédkedett Délafrikában, nagy pöröket vitt a bombayi főtörvényszék előtt, most pedig magaszőt e leplet visel, kecsketeen él és a maga elé kitűzött célokat a fakirok önsanyargatásával akarja kiérdemelni. A mi európai elgondolásaink számára érthetetlen és megfoghatatlan, ami Indiában történik. Megkezdődik a forradalom, amelynek keztíe'ét a vezér, aki legalább lesz akkora alak a a történelemnek, mint Clemenceau, Hitler, vagy Sztálin, levélben jelenti be az alkirálynak, a legális hatalom fejének. Udvariasan megirja, hogy párthívei elhatározták az angol áruk bojkottját, nem veszi igénybe az angolok által fentartott hivatalok szolgálafait és nem fizetnek adót az angol király és indiai császár nevében működő adóhivataloknak. Az alkirály éppen olyan udvarias levélben fejezi ki sajnálkozását Mohandas Karamchand Gandhi »doktor ur« elhatározása fölött, amely ellentétbe hozza őt a törvényekkel, amiért viszont a hatóságok kényszeritő rendszabályokat lesznek kénytelenek vele szemben alkalmazni. A törvényszéki tárgyalás után az elitélt figyelmezteti párthiveit, hogy a passziv rezisztencián ne menjenek tul és tartózkodjanak minden erőszakos lépéstől, mert az erőszak ellenkezik Isten törvényeivel. Az angol hatóságok viszont a poonai börtönben megadnak minden lehető kényelmet a fogolynak, aki vezére háromszázharminc millió ember vértelen szabadságharcának. Vájjon el lehet ezt képzelni Európában? Azután jön a váratlan, szinte biblikusnak tetsző fordulat. A fogoly a börtön meditációjában ráeszmél arra az igazságra, hogy csak az érdemli meg a megváltást és csak az érdemli meg a saját szabadságát, aki nem követ el igazságtalanságot másokkal szemben. Az embertársak megvetése, társadalmi jogokból való kiközösítése, vallásos jellegű kasztok szerint való megkülönböztetése nem lehet igazságosság. Hogy India megérdemelje a szabadságot, emberré kell avatni az érinthetetleneket. Szimbolikusan ennek az az utja, hogy megnvissák előttük is Shiva isten elzárt templomát. A börtönből bejelenti, megváltásukért kétheti szigorú böjtnek veti alá magát, megvon mngától minden táolálékot, hogy honfitársai is rregérezzék kövességüket embertársaikkal szemben. És ekkor az angol hatóság, amely már egyizben egy operáció alkalmával felfüggesztette legnagyobb politikai foglyának börtönbüntetését, ismét megnyitja előtte a bőrtön kapuit, hogy szabadon vesse magát alá az önként vállalt megpróbáltatásnak. Kérdem ismét: el lehet ezt képzelni Európában? És én nem tudom, ezeknek az indiai híreknek hallatára nem ébred-e fel másokban is a kétség, hogy általánosságban helyes és igazságos-e az a mérték, amelyet mi az emberi dolgokra alkalmazunk? Vájjon nem puszta érzékII TÁTRAI FÜRDŐK szövetségének magyarországi hivatalos rÜRDÖlRODÁJA Vezérképviselete Szegeden: NCU ERNOb.nt- és válfóQzlete utazási irodája. Díjtalan felvilágosítással és prospektussal szolarál minden fürdőhelyről — Valutaigényléseket gyorsan elintéz. «• il n csalódás-e, ha világtörténelemnek nevezzük nz eseményeknek azt a felsorakoztatását, amelv nagy részletességed emlékezik meg akkora görög »államok« civakodásairól, melyek lélekszámban ütötték meg Dorozsma és Kistelek mértékét, bőségesen tárgyalja a népvándorlásnak európai habrongyait, de semmit sem tud a százmilliós kinai civilizáció keletkezéséről, alig sejt valamit Buddháról és ismét semmit sem tud Asoka királyról, aki legalább annyi ember fölött uralkodott, mint a római imperátorok és olyanforma reformátora volt a buddhizmusnak, mint Konstantin a keresztény vallásnak, mert birodalma a Himalá'ától De' k n felföldjéig terjedt ki s a buddhizmusból, amely addig erkölcste'en volt, államegyházat csinált. És csakugyan olyan biztosak lehetünk-e a mi komfortos civilizációnk, demokratikus, diktatórikus, népszövetséges politikai rendszereink gazdasági berendezésünk, színházas, mozis, ötórai teás, modern táncos társadalmi berendezkedésünk értékében, mint ahogy azt önmagunkkal szemben el szeretnénk hitetni? Avagy kereshetjük mi is az igazságnak e-*y szikráját a mahatma példájában, aki erőszak nélkül akarja kiküzdeni hazája szabadságát s böjttel és önsanyargatással nyitja meg az érinthetetlenek számára Shiva isten elzárt templomát? PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTÁSI ÉV 1841. SZEGEDI FIÓKJA SÜRGÖNYCIM: COMMERZ SZEGED ALAPTŐKE: 25 MILLIÓ PENGŐ. KIMUTATOTT TARTALÉKALAPOK 33.1 MILLIÓ PENGŐ. BETÉTÁLLOMÁNY ÖSSZEGE 193 2. ÉV VÉGÉN: TAKARÉK-KÖNYVBEN 149.3 FOLYÓSZÁMLÁN 153 ÖSSZESEN 302.3 MILLIÓ PENGŐ. * 3lf j