Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-04 / 126. szám

* Ptl MAGYARORSZÁG TOJJ |,m|„, « Öregedő egyéneknél, Ha oz erek meszesednek, l-val segíthetnek, S éuekkel tovább élhetnek. lönbséget Unni a budapesti és a vidéki kultur­munka között és nem lehet a vidéki eqyeteme­ket alárendeltebb intézményeknek tekinteni. Valamennyit eeryenrangu tépyetőnek tartja, ÉT átszervezés kérdésének megoldásánál azonban elsősorban a nemzet egyetemes kulturérdekeí­nek kell érvényesülniük. — Egy egyetem nemcsak akkor csonka, ha valamelyik kartól megfosztják — mondotta —, nem kevésbé csonka akkor Is, ha a karok név­legesen megvannak ugyan, de nincsenek meg­felelően kiépítve. Az egvetemcsonkitás legve­szedelmesebb formája volna az, amely minden kart egyenletes sorvasztással akarna tönkre tenni. A vidéki kulturgóroon'okn^v megvan a maguk különleges hivatása, például a nép­egészségflay, az Aliöldkntalás. Ezeknek a buda­pesti «evetemmel szemben vehető szerepük is lehet és ezért arra kell iervekeznl, bo?y a hi­vatásukat minél intenzivebben, tehát a meg­felelő karnak minél jobb kiépítésével végezhes­sék. Az epvefemek átrendezésének kérdését még nem zártn le, folytatta ezután, de ha véglege­sen döntött a dologban, akkor semmi esetre sem fog engedni sem politikai, sem társa­dalmi befolyásnak. Asl iskolai tandíjak és a tankönyv árak Budapest, junius 3. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter rendeletében szabályozta az ál­lami-, középiskolai-, felsőkereskedelmi iskolai és polgári iskola4 tandijrendszert. A tandif­renaszer ujabb alkalmazása azért vált szük­ségessé — mondja a MTI hivatalos jelentése —, mert az utóbbi évek költségvetési csök­kentései következtében az iskola terheit mind nagyobb mértékben kellett áthárítani a szü­lőkre. Ez az áthárítás a tandíjon kivül fizetett úgynevezett mellékdijak fokozatos emelésével történt és mivei a mellékdíjakat kivétel nél­kül minden tanulónak, még a tandíjmente­seknek is meg kellett fizetni, igv a jeles és jó előmenetelő szegénvsorsu tanulók iskolázta­tása mind nehezebbé vált. Az ui tandijrend­szer megállapításában figyelmet fordit a kul­tuszminiszter a szociális szempontok érvénye­sítésére is és ezért leginkább a szegényebb néprétegek gyermekei által látogatott és az ál­talános gyakorlati műveltség megadására hi­vatott polgári iskolában biztosit legtöbb és legnagyobb kedvezményt. A szociális érdeke­ket szolgáló szahálvzatoknak az a rendelkezé­se, hogy a középiskolában a felsőkereskedelmi és polgári iskolában a dijak együttes összegét nem egyszerre, vagy félévenként. hanem 4. vagy 8 részletben lehet megfize'ni Az állami felsőkereskedelmi iskolában a jövőben a tankedvezménvhen részesitendők a tanulók 58 százalékát tehetik ki. A kedvez­ményben nem részesülők tandija 178 pengő lesz. Az állami középiskolákban a teljes tandíjmentes tanuló egv'b dijak el­mén 8 penaőt fog fizetni. A keHvezmenvhcn részesülők a felvételi diiial esvfltt 29J0 pen­gőt fognak fizetni. Eddig a tanulók 82 százaléka fizette a tel­jes dijat, ez a törvényhatósági városokban 10 százalékig, a kisebb városokban, ahol a ta­nulók között több a szegénysorsu. 8 száza­lékig csökkenhet A tanulóknak csak ez a kis százaléka fogja m újonnan 119.90 pengőben megállapított teljes dijat fizetni. As állami polgári középiskolákban ­a jövőben a tanulók 12 százaléka lesz tandij­mentességber részesíthető és csak 12.50 pengő felvételi dijat fizetnek. A fiúiskolái tanulók­nak 78 százaléka, a leányiskolái tanulóknak pedig 76 százaléka fogja á 12.50—44.50 pengőig emelkedő kedvezményes dijat fizeitni és csak a tanulók 10, illetve 12 százalékát fogja az 52,50 pengőben megállapított teljes dlj ter­helni. A kultuszminiszter az uf olcsótipusu ABC-könvv árát 76 fillérben állapította meg. továbbá a II. osztályú tankönyv árát 1 pengőben, a III. osztályú tankönyv árát 2 pengőben, a IV. osz­tálvos tankönyv teljes anvagának áfát 2.50 pengőben állapította meg. E csökkentés ném volt azonnal keresztülvihető teljes mértékben az elemi iskola V. és VI. osztályú tankönyvei­nél és igv ezekben az osztályokban az általá­nos csökkentést az 1934—35 tanévre kellett el­halasztani, de ezeknek a könyveknek az Ara is kisebb íesz már a jövő tanévtől kezdve mintegv 20—30 százalékkal. Az iskoláztató szülők terheinek további megkönnyítése érde­kében a miniszternek sikerült elérnie, hogy a jövő tanévtől kezdve sem a polgári iskolák', sem a közénis­kolák első négv ©sztálvában egv-egv tankönyv ára 4 pengőnél nem leíiet magasabb, illetőleg esak az a könyv lehet drá­gább. amelv több osztály anyagát tartalmaz­za. Kimondia a kultuszminiszter azt Is. hogy a középiskola V.—VIII. osztályai, valamint a tanltóképzőintézetek számára uj kiadású tan­kőnwet ezentúl csak 5 pengős ár alatt fog en­erd^lvezni. •, A Óra, ékszer A W vAsArlAsnai, favMátnAl W fordulton blialommol fiiL óráshoz, K8Ic«ey ucca 7. TOIn Tört arany. ezOal. régi pénz, zéloglegy bev6«á8.6ra,6kszer!avUfcMk gyorsan, öcsén .pon­tosan. Előnyös A. B. C. részleleladás előleg nélkQl. Kincsásás halottal Irta Móra Ferenc. II. Már kezdett odaérni a nap. ahol a szegény meg­kente hájjal az eget, fájt a derekunk a sok haj­ladozástól, minden száraz levelet szétmorzsol­tunk a fák alatt, mikor egyszer osak Kotormány János felmutat az égre: — Nini, mennyi darut Fölszegi a fejét az egész társasig, esak én nézek a János összeszorított markára: ahogy hirtelen felémcsavarlntja, kivillan belőle egy eranycsatt. — Ser, akkor én la mutatok madarat! — mo­solygom el magam és rákiáltok az embereimre. — Káprázik a maga szeme János, amott szállnak a darvakt 2n ls odafordítom Tános felé a felnyújtott ke­zem, abból is klcsillámlik egy gránáttal berakott «ranylemezke. -gen, igv kell azt csinálni, nem üthetjük dobra, hogy nyomon vagyunk, mert akkor reggelre el­viszi a kincset a markoláb. Hazaküldjfik a szom­szédokat azzal, hogy csakugyan nincs Itt mit ke­resni, meg most már nekünk Is dolgunk van ott­hon, beletelik abba két hét, míg megint kijöhetünk napot lopni. ... Mert csakugyan kell ls egy-két hét a diplomá­ciai tárgyalásokra. ¿okkal nehezebb egy aranyleletet előkészíteni, mint egv világháborút. Kezdi az ember a tanya legkisebb lakóján, a hathónapos pólyásbabán. A karjára veszi a kisszlttyát. csettteg-hüp­pőg neki, rátapslkol ott, ahol leggömbö­Ivfibb. A maszatos képecskéjét hozzádörgöli a ma­gáéhoz és kijelenti, hoffy ekkora gyerekben se ilyen szépet, te Ilyen okosat nem látott még eb­ben a határban. Egyszer látta Vaslapszky herce­gek porontyát, az volt Ilyen szép ki« gomborrn gyerek, — ugyan nem szokott erre nyulászni az a Vaslapszky herceg? Ezen a csintalan beszéden az­tán elmosolyodik a menyecske és előhívja a kuko­rlcagóréból a másik hnn utódot — no nem tudsz szépen köszönni a nagvságos urnák, te külflfelü? — Annak örüljön lelkem, — parolázok a külü­fejüvel, — ugy szép a gyerek, ha nagyfejű. Nagy fejbe fér a sok ész, ugye fiam? A menyecske elszomorodva teszi tisztába a má­sik prine orrát. — Az ám. de ennek mö? szögénykémnek, nézze, milyen kicsire maradt a feje. — Az meg azért Jó. mert nem szaladhat benne szét az ész, — nyugtatom meg az anyaszlvet. s hozzáteszem azt fa, hogy a mai világban az viszi legtöbbre, akinek egy csöpp feje sincs. — Hát magának van-e? — igazgatja az asszony az álla alatt a felkendfl csokrát Most aztán rajtam az elszomorodás sora. Bi­zony az én felem alighanem nagyobb egy kicsit, mint kellene Az asszony azonban kímagvarázza. hogy nem ngv értette. Azt akarta megtudni, hogy nekem van-e kis családom. FlőkerAl a zsebből az unokáim arcképe és véleménvek cseréltetnek a fogzásról Közben János megtanltla a sverekeket várost hengerbuckot veínl és zsenge lelkűket meg­roételvezi egy marék lopott mosrvoróval. (Nagvobb Igazság okáért az fl bokrukról lopta a mogyorót, amit megétet velük. A büntető Ingászok bicskáin töriön bele, büntetendő cselekmény-e ez, vagy nem)'. Most már nvugodtan hazamehetünk ásóért: ka­páért. homokrostáért, mlegvmásért, ami a kincs­kereső fölszereléshez tartozik. Itt marad helyet­tünk a menyecske nagykövetnek és a két trajrig­firclg flgwivőnek. Szerződtetésüknek az az egyet­len pontja, hogy ha megengedi az édesapjuk az áskálást a bácsinak, a bácsi annvi gombóc-cukrot hoz nekik, hogy kalappal mérhetik. Nem 1« lehet mondani, hogy Imre nagyon ké­retné magát, mikor njra megszállóm a tanyát, most már napszámosokkal. Van egy-két kikötése, de azokat vállalom Ami gödröt éisunk, azt be Is kell huznl Behuzzuk. Ha a kútból vizet merítünk, ne zavarjuk föl nagyon a vizet. Nem zavarjuk föl. Ha szerdán be kell nekik menni a városba piacra, legeltessük addig a teheneket fin magam állok be tebénpásztomak. Van-e még valami? — Hát vóna még egy, — vakarja Imre a füle möglt. — Egvször elvesztöttem a halbloskámat Itt a szőlőben, kötözéskor csúszott ki a zscWVmbfll. tudja. Lőhet vagy tizenkét esztendeje, azóta Is mindig vigyázom. Hát az engöm illet, ha mög­tanáljáfc. — A magáé lesz, mondom 5s magamSan ne­ktszánom Imrének az én angol bicskámat — Hát kezdhetjük? — fcn tőlem kezdhetik", — von vállat Imre, — hlszön nem az envlm a szőlő. — Nem a magáé, — döbbenete r5. — Hát S! az ördögé? — Az édösapámé Itt mlndön, másnak" ebben nincs szava, csak flnekl Ü mög mögmondta, hogv az égvilágon sömmlért sem engöd! csúffá tönni a szőlejlt Az ám, csakugyan most kezd rémleni, Hogy az öreg Mátyás Itt a gazda, mondták azt már nekem a szomszédok 1«, a fia csak olyan helytartó. Azt Is megmondták, hogy az öreg Mátvás nagytermé­szetü ember, nehéz lesz vele boldogulni. Talán két esztendeje, birkahúsra éhezett, volt Is neki egv szép kövér birkája, de sajnálta levágni azért a fertfilvkiló húsért, aminek az ő öreg gyomra meg tud Telelnl Megmérte a birkát, aztán összekurlantatta Imrével a szomszédokat, fölkérdeztette őket, kl mennyi hust venne át s csak akkor történt halála a birkának, mikor a szomszédok lelegyezték az egészet a fertálykiló híján.

Next

/
Thumbnails
Contents