Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-29 / 145. szám

Dfl MAGyARORSZAfi 1933 iunius 29. Férfi kalapok tSSLttfSSSí Pollák Testvéreknél Péter és Pál, meg az igazi pálya A diákság legjobban rettegett ünnepe az idén — hogy ugy mondjuk — már lehiggadt állapotokat talál, mert a bizonyítványokat még vasárnap kiosztották. Akit ilyenkor el szoktak fenekelni, az azóta tul van rajta ós gyüjtlieti az erőt a következő tanév küzdelmei számára. A szegedi iskolák eredményére még visszatérünk, most csak a régmúlt idők legfélelmesebb szállóigéjét idézzük, amely ilyenkor hangzott el a leggyakrabban. — Suszterinasnak adlak! Érdemes volna sokidejü embernek foglalkoznia a kérdéssel, hogy miért volt mindig olyan elrettentő pályakezdés a suszterinasság? Ha már igazi pályáról van szó, nem mindeigv akármelyik? Épp csak a cipőszakma az, amellyel bele akartak gázolni az ifjú lelkekbe, tudatosan és visszavágó kegyetlenkedéssel azért a sok szomorúságért, amit csak a gyerek okozhat az apjának? Talán abban van a magyarázata, hogy ezek az inasok mindig szurtosak voltak, az első ifjúkornak a viztől való ijedelme fokozottan élt bennük, magával a pályával talán csak a harmadik évben kezdtek foglalkozni, addig az apró gyerekeket dajkálták és lábszijjal verettek meg, ha elérkezett a fegyelmeztetésük ideje. A szabó előkelő ur, egzotikus államok konzulokat is válogatnak közülük, annak senki se vetette szemére a foglalkozását. Okos dolog, hogy jóban legyek vele, részese a megjelenésemnek. A cipész más volna? — Más mondta a kérdést boncolgató barátom. Az ember kevésre taksálja külső habitusának azt a részét, amelyet állandóan megtapos. Az a felfedezésem, illetve tapasztalatom se használt, hogy a tökéletes, művészi cipő, (már pedig milyen művészi tud az lenni!) ellensúlyozza a ruha gyűrött, vagy régebbi voltát is. — Hanyag a megjelenése, az igaz, de a cipőjéről, meg a kalapjáról, (az ám, a kalap!) föltétlenül látsziik, hogy nem akárki. Cinikus ember lehet, ennyi az egész. Határozottan együtt éreztem mindig a mellőzött cipészipnrral, jóllehet volt idő, hogy csak sokkal később sóhajtottam fel: — Miért is nem váltotta be az apám a fenyegeJését! Ma nekem is több házam volna. Rég volt ez is. Azt hiszem, ma egyik iparág se tobzódik a palotákban. — Láttam olyan esetet ls, meséli öreg-diák barátunk, ahol a fenyegetés nem állt meg e szónál. Martin József zlchyfalvai jegyző sokat kínlódott a fiával, aki rut mellőzésben részesítette a könyveket, meg általában a tanulást. — Ha megbuksz, (bocsánat nyelvész urak, ennél a szónál felbomlik minden szabály, ikesige-rendszer, mert élő ember mindig igy használja, sőt azt is hozzáteszi: „x-szel a végén!) — hát mondom, figyelmeztetődött a Martin-gyerek, ha megbuksz, suszterinasnak adlak. Gyerek az ilyesmit képtelen elhinni! Hogy is ne. micsoda szülői galimatiász ez. Az előkelő jegyző fia susztermühelyben! Egyszerre visszafelé forogna a föld. De meg aztán van ilyenkor egy természetes közvélemény is, amely közbelép és nem engedi meg a borzalmakat. Hát menjen csak minden a régi medrében. Ment, egész Péter Pálig amikor bekövetkezett a nevezetes bukás, öreg Martin azonban igen határozott egyéniségű ember volt, erőskezű s a szent ünnep végét sem várva meg felkerekedett fiastul az egyik susztermj'ihely felé. — Elhelyezem magánál a gyereket, legyen rá gondja, hogy derék mestert neveljen belőle. Kikötöm azonban, hogy semmi kedvezményben nem részesítheti, olyan lesz dologban, beosztásban, mint a többi inas. Nagyon megharagít, hogyha estravurstnak nézi az ifiurat Martin Jóskát nem volt tanácsos megharagítani, az már igaz. ígért hát a mester mindent, a lábszijat épp udvariasságból nem emlegette, habár az is meglforduit az agyában. A gyerek könnyedén vette a dolgot, azt hitte, hogy tréfa. — Meg akarnak ijeszteni, de én állom. Csak akkor szontyolodott el, mikor utána hozták a batyuját is, kijelölték a hálóhelyét a műhelyben, amely emeletesre tornyositott ágyakból áll, mióta világ a világ. De furcsa volt az első alvás, hát még a többi nap, amikor el kellett mennie a rongyos cipőkért az ismerősökhöz, vitte a szatyort a majszterné után. — Ugy hangzik ez, mintha olvasókönyvbe való irány-történet volna, pedig eleven valóság. Nem is birta ki a gyerek tovább egy hétnél, rimánkodásra fogta a dolgcut, igécrt füt-fát, aztán be is tartotta. — Még egyszer próbát teszek veled, mondta öreg Martin. ősztől kezdve a legjobb diák lett a fiubóL F6hérn©intsslc©t c^T™6* VfUélybolthnn, Klauzál P. ««. vftnftroihat. 87 x Ha Budapestre utazik, első utja legyen a fényesen átalakított és kibővített Hungária-fürdőbe (íludapest, VII, Dohány-ucca 44.) menni. Ott m á r reggel 5 órakor nyitnak és 1.40 pengőért nemcsak megfürödhet, hanem jól meg is reggelizhet — Felülvizsgálati panasz a kéményseprőkinevezések ellen. A közgyűlés által alakított két uj kéményseprftkerületbe, — mint ismeretes —, az elsőfokú iparhatóság Forgách Istvánt és Kittka Gyuláit nevezte ki mesterekké. A kinevezést a mellőzött pályázók megfellebbezték a polgármesterhez, aki az elsőfokú határozatot jóváhagyta és az igy jogerőssé vált. A jogerős polgármesteri határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, csak felülvizsgálati panasznak. Ezzel a panaszjoggal az előirt határidőig 18 mellőzött pályázó élt és most csatlakozott hozzájuk Szűcs Imre törvényhatósági bizottsági tag, aki külön felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a polgármesterhez továbbítás végett. Beadványában megállapítja, hogy a két mester kinevezése nem felel meg a jogszabályoknak, mert mindkét mester régi kéményseprőcsalád tagja, ezzel szemben a pályázók között voltak olvan öreg segédek, akik sokkal hosszabb időt töltöttek el a szikmában és igy több joguk lett volna a kerület elnyerésére. Hivatkozik arra is, hogy Forgách István esetében összeférhetetlenségi akadály is van, Forgách ugyanis tagja a közgyűlésnek, Kittka Gyula pedig földbirtokos, feleségének paprikaüzlete van. Br. Jósika u. 20. Tel.18 81. I~Ol tűzifa, szén, koksz, faszén legolcsóbb Aron Szegediek találkozó helye az f: István Király szálloda K* Nyugati pályaudvar mellett.) — Telefon (Interurbán) 202—43., 294—34. — Sürgönyeim • HOTELIST. R? Szobáink árát mérsékeltük. E lapra hivatkozók 20% engedményt kapnak. I' Központi (Ülés, folyó Mdeg-meleg vlz. Hit, telefonos szobák. és Széchenyi tér Leendő anyáknak kellő Ügyeimet kell lordi taníok arra, hogy bélmüködésük rendben legyen, ez pedig a természetes »Ferenc József« keserűvíz használata által érhető el. NóorvosI klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi Ferenc Józsel vizel, mert könnyen bevehefó és rendkívül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. A Ferenc Józse. keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerözletekben kapható. Bi Paplanok »olcaA Árban ktszfllnek. ~ réglek ti»* alakulatnak Soós Lafosné paradieaoml paplanom me. Dokk Ferenc a. S — A szegedi cserkészkerület jamboree népünnepélyt rendez vasárnap a Széchenyi-téren. A népünnepélyen hatszáz szegedi oserkész táborozást mutart be, amelyet este kivilágítás mellett folytatnak x Óra- és ékszerja vitásokat legmegbízhatóbban és olcsón eszkőzöl Reicb ékszerész, Kelemen-u. 11. Fürdőruhák Tréningruhák Tenniszütők Tennisziiitk Glücksthal és tsa hurozása Csekonlcs ucca 3. szánt. 1 Tel|es komfort. , A szállodában étterem, kávéhál és amerlcan bar — A rendőrség felhívása a gépjármű tulajdonosokhoz. A szegedi rendőrkapitányság figyelmezteti a gépjármütulajdonosokat, hogy gépjármüveiket az uj számozással kapcsolatos vizsgálatokra az idézőben megjelölt időpontban mutassák be, mert megtörténhet, hogy a torlódás miatt a kapitányság nem tudja a gépet idejében megvizsgálni. A határidőn tul bemutatott kocsi vizsgadí ja pedig kétszerese a rendes dijnak. A Tisza árad&saL a szegedi strandéletet valósággal megbénította, de a Nagystrand igazgatóságának sikerült a viz áradása elől a homok-napfiirdőket, gyermekjátszóhelyeket, az árnyas pihenőhelyeiket és ártézi tussokat gátakkal megvédelmezni, s ezek a közönség rendelkezésére állanak. A nagystrandon változatlanul biztosítva van a felnőttek kellemes OdÖlése és szórakozása valamint a diákok, kisgyermekek zavartalan nyara Itatása. Rádió, ritmikus torna, mesedélután, játékvezetés, filléres árak a Nagystrandon. 375 — A tanyai állatorvosok és a város. A földmüvelésügyi miniszter évekkel ezelőtt megszüntette az alsó- és a felsőtanyai állami ál-' latorvosí állásokat — takarékossági megokolással. Mivel a szegedi tanyák áliatorvos nélkül nem lehetnek meg, a város halósága ugy segített a bajon, hogy az állarul állatorvosok helyébe a saját költségén egy-egy magánállatorvost alkalmazott Alsóközponton és belsőközponton. Az állategészségügyi törvények értelmében azonban csak az állami állatorvosok végezhetnek hivatalos funkciót, csak ők olthatják be az állatokat és ők foganatosíthatnak állatjárvány idején óvintézkedéseket Az állami állatorvosok visszarendelés óta a szegedi tanyák állatállománya nagy mértékben megcsappant és ennek egyik oka a hiányos állat?í?éf2ségűgyi szolgálatban keresendő. Dr. Somogyi Szilveszter polgárrr ester aki pénteken Budapestre utazik, közölni fogi* ezeket a dolgokat a földmüvelésügyi miniszterrel és megkéri, hogy állítsa vissza a szegedi tanyákra az állatorvosokat. Ha az államnak erre nem lenne fedezete, a város vállalkozik arra, hogy az állatorvosoknak ingyen lakást ad, az államot tehát mentesiti a lakbérilletmények terhétől. esetleg havi száz-száz pengővel hozzájár rul az állatorvosok fizetéséhez is. Ennyi tisztéletdijat kapnak ugyanis jelenleg a varos által alkalmazott tanvái maaánállatorvosok.