Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-28 / 144. szám

DÉLMAGYARORSZA SZEOBD. SzerHetzIOtég: Somogyi ncca «.Lem. Teleion: 23-33.^KiadAhlvatal, ItHIMíInkHnyr'Ar «» fegytroda Arad! ncca ». Telefon J 13-Oft. - Nyomda : IBw Ijprti ncca 19. Telefon t 13^oO TArtrnfl M levélcím Délmanvaroríióg Szeged „Csak megcsonkítjuk..." A kultuszminiszter ur a felsőház tegnapi ülésén kijelentette, hogy egyetlen egyetemet sem kiván a kormány megszüntetni, csak megcsonkítani akarja őket. A miniszter ur ugy fogalmazta ezt a mondatot, mintha meg­nyugtatásul szánta volna. Nem kell félni em­berek, nem kell félni városok: nem akarjuk megszüntetni, csak csonkítani fogjuk az egyetemeket. A miniszter umak ez a megnyugtatása a legnagyobbfoku nyugtalanságra alkalmas. Arról szó sem volt, hogy egyik, vagy másik egyetemet bezárják, kósza hírek Kas­sandra-jóslatai csak egyik-másik fakultás megszüntetéséről beszéltek. Izgalmat nem azok a híresztelések keltettek, amelyek az egyetemek megszüntetéséről beszéltek, ha­nem azok, amelyek az egyetemek meg­csonkítását jövendölték. Mi éppen az­zal szemben igényeltük a megnyug­tatást, amivel a kultuszminiszter bennünket meg akart nyugtatni. Ez a megnyugta­tás rosszabb, mint az ijedtség, — az orvosság rosszabb, mint a betegség, — mert az ijedtség csak félt attól, ami a meg­nyugtatással bekövetkezett. Somogyi Szilveszter polgármester még a legutóbbi közgyűlésen, — olyan régen volt már ez a közgyűlés, hogy csak a legponto­sabban működő emlékezőtehetség tud rá visszagondolni, — amikor az egyetemcson­kitás fenyegetéséről beszéltek, azzal akarta megnyugtatni a nyugtalankodókat, hogy a kultuszminiszterrel lefolytatott beszélgetései benne nem keltik azt az impressziót, mintha a szegedi egyetem megcsonkításától tartani kellene s épen ezért nem is tartja szükséges­nek, hogy nagyjelentőségű polgári megmoz­dulás keljen a szegedi egyetem védelmére. Nem tudjuk, hogy a felsőházban elhangzott kultuszminisztert beszéd által most mennyi­ben látja igazoltnak a város polgármestere korábbi impresszióját, amikor azonban a fel­sőházban a csanádi püspök a szegedi egye­tem érdekében emelt szót s amikor a kultusz­miniszter azzal akarja leszerelni a nyugta­lankodókat, hogy c s a k az egyetemek meg­csonkítását vették tervbe, akkor ez a hivatali optimizmus nem képes tovább eloszlatni a város érdekeiért reszkető aggodalmat. S ha már (szabályrendelet ellenére,) nincs közgyű­lés, ahol hangot lehetne adni az aggodal­maknak — s ez az aggodalom most kétirá­nyú: az egyetemet féltő aggodamunkat az a nyugtalanság növeli, amivel az egyetem kérdésében a város lojalitásból eredő pasz­szivitását vagyunk kénytelenek tapasztalni, — legalább újságírói kötelességünket végez­zük el s a magunk fórumán adjunk hangot a szegedi polgárság egyre jogosultabbá váló félelmének. Valamit mégis csak kellene tenni a szegedi egyetem épségéért, hiszen most már a kul­tuszminiszter megnyugtatása teszi bizonyos­sá, hogy félnünk kell. Mégis csak sorom­póba kellene állítani mindenkit, akinek a város érdekében felemelt szavát meghallják a mai uralom birtokosai s ha Te­leki Pál gróf, akit a szegedi törvényhatóság — ma sem tudja senki, hogy miért — egy­hangú határozattal választott meg örökös tagjává, a kultusztárca felsőházi tárgyalásán felszólalva egyetlen szóval sem "védte meg Szerda, 1933 junius 28 Ara 12 fillér IX.évfolyam,-+#3r sz. annak a városnak egyetemét, mely őt ebben a megtiszteltetésben részesítette, ebben is a beletörődéssel felérő passzivi­tásnak bántó megnyilatkozását látjuk. Ha öntudatos, körültekintő és energikus védelem állna a szegedi egyetem mellett, már régen megszervezte volna a szegedi egyetem törvényhozási védel­mé t s ez a védelem legalább a szegedi tör­vényhatóság örökös tagjait kötelezte volna helytállásra. Az egész polgárság talpraállitásával lehetne súlyt adni annak, amit a város megszervezett barátai kí­vánnak. A szegedi egységes párt programjába vet­te a szegedi egyetem védelmét. Dicsérnünk kell a jószándékot akkor is, ha még semmi eredményt sem ért el. A polgárság hálája azonban csak addig fordulhat feléjük, amíg belenyugvássá nem szelídül s passzivitássá nem szürkül a szavak fogadkozása. Az or­szágnak sokkal kisebb érdeke fűződhetik a ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. VId«ken es Budapesten 3.00, kUllBldUn ®.40 pengd. -- Egye* izAm Ara hélköz­nap 12, vasár- es Ünnepnap 20 »111. Hlr­peiések felvétele tarlla szerint. Meqle­lenlk h«tö kivételével naponta reaael szegedi egyetem megcsonkításához, mint amennyi kára származik belőle a városnak. Nincs tehát olyan országos szempont, amely a kormányzat szegedi híveitől deferálást kö­vetelhetne. A szegedi egységes párti alakulás egyik szónokának engedélyezett és approbált nyilatkozata szerint a szegedi hívek csatlako­zása feltételesen történt s a feltétel: a szegedi egyetem épségbentartása. A kultusz­miniszter ur tegnapi beszéde után joggal kell arra következtetni, hogy a pártfegyelmet feloldó feltétel be fog következni s attól kell félnünk, hogy a kormány szegedi hivei nem sokáig állhatnak a kormány mögött. Arra kérjük tehát őket, hogy gyorsan kezdjenek mozgalmat ők is a szegedi egyetemért, addig, amig a kormányt támogathatják, mert ha egy­szer végrehajtják a kormány elhatározását s a szegedi egyetemet megcsonkítják, akkor ők már a város érdekében nem vethetik latba azt az erőt, amit ma a kormánytámogatás je­lent. Történelmi jelentőségű események Londonban: reviziós Javaslatot nyújtottak be az angol alsóházban A favaslaí revíziói követel Magyarország részére és felszólítja az angol kormányt, hogy vigye a revízió ügyét a Népszövetség elé (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Lon­donból jelentik: A trianoni béke revíziója ügyé­ben kedden történelmi jelentőségű lépés "tör­tént az angol parlamentben. Határozati javas­latot nyújtottak be az alsóházban és a határozati javaslat követeli Magyar­ország részére a reviziót és felszólítja az angol kormányt, hogy vigye a reví­zió ügyét haladéktalanul a Népszövet­ség elé. A javaslat fölött az alsóház a jövő hét folya­mán fog határozni. A javaslatot hat képviselő irta alá. öt konzervatív és egy munkáspárti. A javaslat így szól: — Az alsóház az európai kérdések tisztázása érdekében és igazságot szolgáltatni akarván Magyarországnak, jelenti, hogy szűkségesnek tartja Trianon revízió­ját, mégpedig olyan formában, hogy a magyar királyság visszakapja mind­azokat az elszakított területeit, ame­lyek színmagyarok. Az alsóház felszólítja a kormányt, hocy vigye az ügyet a legelső adandó alkalommal a Nép­szövetség elé. Az alsóház többsége a javaslatot nagy szim­pátiával fogadta. Hugenberg lemondott MeaaxUnt a nemzeti párt és a nemzeti szocialisták: koalíciója Nincs akadály a „százszázalékos horogkeresztes birodalom" előtt A (ioiogkereszles terror lerjufabb eseménye: ieloszlatták a protestáns telekezelek autonómiáját — Harcos t>orogkeresz­tesek az egytjázi tanácsok élén A német nemzeti párt vezetősége kedden éj­szaka hosszabb megbeszélést folytatott Hit­lerrel. A megbeszélés eredméityeképen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: A német nemzeti párt és a nem­zeti szocialista párt koalíciója, mely a gyakor­latban már régen megszűnt, kedden este hiva­talosan is felbomlott Hugenberg beadta lemondását és kije­lentette. hogy nem hajlandó a kor­mányban tovább is tárcát vállalni. A horogkeresztes szocialista forradalom ezzel uj fordulóponthoz érkezett és Hitlernek most már nem áll útjában semmi, hogy százszázalékos hcofVeresztes birodal­mat valósítson meg. A német nemzeti párt valószí­nűleg rövidesen kimondja feloszlását elhatározták a párt önkéntes feloszlá­sát ami azonnal megtörténik. A német birodalom másik eseménye az, hogy a német kormány rendelettel feloszlatta a protestáns felekezetek autonómiáját és az egyházkerületek élére kormánymegbízot­takat állított, akiknek feladata az egyházak újjászervezése. Ezzel a lépéssel a kormány megváltoztatta a negyvenmilliós hivőt egybe­fogó német protestantizmus organizációját. Az egyházi tanácsok élére harcos nemzeti szocia­listák kerültek, az egyházi kerületek élére

Next

/
Thumbnails
Contents