Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-27 / 143. szám

4 DEtMAGYARORSZ A G 1933 }unjlI5 27. Ünnepélyes külsőségek között véget ért a szegedi vegyesdandár sporlhete Vasárnop délután Shvoy altábornagy kiosztotta a győztesek dijait (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap ünnepélyes külsőségek kőzött véget ért a nagysikerű katonai sporthét. A befejező ün­nepélyre a Szukováthy-téren közel 3000 főnyi közönség gyűlt egybe. A katonai és polgári no­tabilitások'díszsátora előtt állott a 9. honvéd­gyalogezred díszszázada az ezred zászlajával és zenéiével vitéz Kőnczől Endre százados pa­rancsnoksága alatt. A helyőrség összes kivo­nult csapatait vitéz Falta László tábornok, gya­logsági parancsnok vezényelte. A diszszázad­tól jobbra a dijat nyert tisztek és legénység. A fősátor előtt négy nagy asztalon voltak a dijak, öt órakor érkezett a vegyesdandár­parancsnok, vitéz dr. Shvoy Kálmán altábor­nagy. Érkezését kürtjel jelezte, majd a zene a Himnuszt játszotta. A csapatok lelépése után az emelvényről vitéz Falta László tábornok mondta az ünnepi beszédet, amelyben többek között a következő­ket mondotta:' — A mai napot méltán nevezhetjük a gya­logság ünnepének is, mert hiszen a katonai versenyek legtöbb ágazata és száma azok, ame­lyekben éppen a gyalogság harci hivatásához legközelebb álló tulajdonságok és képességek döntik el a győzelmet és amelyekben most is a gyalogos katonák mutatták meg különös rá­tcrmeítséggel sportbéli képességeiket is. A gyalogos katona t a világháború után minden­ki fenntartás nélkül ismeri el a fegyvernemek királynéjának, mert a köztudatban él az, hogy a csatában a gyalogság vívja ki a gvőzelmet. így a gyalogos' katona erkölcsi, szellemi és neip utolsó sorban testi edzettségbeli tulajdon­ságai döntik el a háborút és ezzel hosszú ideig nemzetünk sorsát. Ezért valóban felemelő ér­zés és dicsőség gyalogos katonának lenni. Az igazi gyalogsági szellem nem a tetszetős külsőségekben gyökeredzik, hanem a jo­S os önérzetben és öntudatban. Beszé­ének további folyamán a gvalogság védő­szentjének, Szent László királynak eletét és harci tetteit vázolta és példaképen állította a katonák elé. A zenekar ezután a Szózatot játszotta el, majd vitéz dr. Shvoy Kálmán altábornagy emelkedett szólásra a díszsátor előtt és mél­tatta az elmúlt hét jelentőségét. Kiemelte azokat a nagy teljesítményeket, amiket a ver­senyző tisztek és a legénység egyaránt kifej­tettek; azt a SZÍVÓS küzdeni tudást és el nem csüggedő győzni akarást, amely minden ver­senyszámban valóban elsőrangú teljesítménye­ket eredményezett. Kiemelte a klasszikus köz­mondás nagy igazságát, hogy ép lélek csak ép testben lehet és hogy a spórtkűzdelem nagy erkölcsi követelményei együtt edzik a lelket a testtel. — Különös büszkeséggel töltötte el az a tudat — mondatta ezután —, hogy a sporthé­ten mindenki: ugy a versenyzők, mint a ren­dezőbizottságok 'éljesen átérezték az ő inten­cióit és fáradságot nem kímélve törekedett mindenki a legjobbat adni ugy az egyéni ered­mények elérésénél, mint a köz- és a tömeg­sport céljait illetőleg is. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a verseny rendezésének nehéz, sok gonddal járó munkáját magukra vállalták és mintaszerűen végezték el. Különö­sen kiemelte Malitzky Oszkár tábornok, Aschenhrier József határőrezredes, vitéz Kircs­falusu Vilmos ny. ezredes, Pintér Ferenc ny. ezredes, vitéz Bánáthy János határőrezredes, Kantlehner Emil alezredes, Englerth Oszkár, ny. őrnagy, Bielek Pál ny. őrnagy, Bossányi Béla ny. alezredes érdeméit, amit az egyes versenyek megrendezésével, megszervezésével és mintaszerű lebonyolításával érdemeltek ki. Shvoy altábornagy ezután köszönetet mondott a szegedi sajtónak, hogy önzetlenül állott a katonaság rendelkezésére. Ezután a díjkiosztás következett. Vitéz dr. Shvoy Kálmán altábornagy átadta mindenki­nek a diiát és kézfogással tüntetett ki minden tisztet, altisztet, tisztest és közkatonát. Ezután a csapatok diszmenethez álltak fel és minta­szerű, fegyelmezett magatartásban vonultak el a vegyesdandár-parancsnok, a tisztik»- és a közönség előtt. A vasárnapi evezős és folyamúszó versenyek részletes eredménye: S km-es tiszti folyamuszásban első Lam­precht ny. alezredes 16 perc 11.5 mp., ami a rendkivül megáradt és hullámzó hidegvízben igen kitűnő eredménynek mondható. 2. Perczel Aladár ny. őrnagy. 3. Pethő László ny. fő­hadnagy. Tiszti evezős skiffben 1. dr. Birn segédor­vosh. 2. dr. Rácz előadóbiró. 3. Heinrich szá­zados. Néayevezős verseny kormányossal 1. 5. ve­gyesdandár parancsnokság csapata. 2. a 3. utász zlj pkh. csapata. 3. a 3. utász zlj csa­pata. Legénységi ladikverseny két evezőssel: 1. 3. utász zlj pkh. II. csapata. 2. 9. gye. árkász­százada. 3. 10. gye. árkászszázad. Háromrészes legénységi pontonverseny: 1. 3. utász zlj II. csapata. 2. 3. utász zlj pkh. I. csa­pata. 3. 10. gye. árkászszázad. A szegedi vegyesdandár sporthét keretében megrendezett modern pentatlón verseny kitű­nő eredménye alapján a vegyesdandár tiszti­karából a 28-án kezdődő központi versenyekre a hét induló közül ötöt rendeltek be. A köz­E onti pentatlonra vitéz Pottvondy hadnagyot, abancz hadnagyot, Kiss Ernő hadnagyot, Würth határfőhadnagyot és Horváth Kálmán hadnagyot küldték ki." Viharos rendkivüli közgyűlés az ipartestületben Az alapszabálymódosllásokal vasárnap tovább tárgyalfák (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület vásárnap folytatólagos rendkivüli közgyűlésén ismét az alapszabálymódositáso­kat tárgyalták. A közgyűlés meglehetősen iz­gatott hangulatban tárgyalta az alapszabály egyes pontjait. Az egyik pontnál azt javasol­ták, hogy a jövőben ne a közgyűlés, hanem az egves szakosztályok válasszák meg a 60 tagu elöljáróságot és a választást jóváhagyás végett teriesszék a közgyűlés elé. A tisztikart a 60 tagu elöljáróság válassza meg. E pont körül élénk vita indult meg, a közgyűlés végül is ugy ha­tározott, hogy a javaslatot elfogadja és az ide­vonatkozó törvénv módosítására felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez. Nagyobb vita zajlott le az ipartestületi szék pontja körül is. Cserép Sándor javasolta, hogy a testületi széket vagy teljes egészében töröl­Í 'ék, vagy pedig hatáskörét odamódositsák, iogy ne csak legyeimi ügyeket tárgyaljon, hogy az olyan ügyeket, mint a tisztességtelen verseny is, ne kél Ijen biróság elé vinni. Lakó Ferenc azt javasolta, hogy az iparszék az el­nökség három tagjának bevonásával intézked­jék, végső fokon a közgyűlés döntsön. Vitéz Csdr.ui János szükségesnek tartja az iparszék felállítását, mert a testületi szék arra van hi­vatva, hogy az iparosok közötti ügyeket béké­sen intézze el. Az ellenzéki iparosok felszólalá­saikban valamennyien az iparosszék eltörlé­sét követelték. Vitéz Csányi János egy közbe­szólása miatt nagy vihar keletkezett, amely­nek során az elnöklő Körmendy Mátyás rend­reutasította. Több felszólalás után végül a közgyűlés elvetette az iparosszék felállításáról szóló pontot. A rendkivüli közgyűlést, illetve az ^lap­szabályok tárgyalását a jövő vasárnap folytat­ják. Bécsi tárgyalások a szegedkörnyéki faiskolák exportja ügyében Súlyos problémák a vasárnapi makói agrárértekezleten (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Nagy érdeklőd'es mellett, több mint 80 részt­vevővel tartották meg vasárnap Makón a vár­megyeháza nagytermében azt az agrárértekez­letet", amelyet a mezőgazdasági exportproblé­mák letárgyalására a Csanádmegyei Gazdasági Egyesület hívott egybe. Az értekezleten a Kül­kereskedelmi Hivatal részéről Serbán Iván al­elnök jelent meg, ott volt Fáy István főispán, báró Űrbán Péter képviselő, Tarnay Ivor al­ispán, dr. Vajda Béla, a kecskeméti mezőgaz­dasági kamara főtitkára, Vertán Endre vár­megyei főjegyző, dr. Molnár Mihály gazda­sági tanácsnok, a megye birtokos- és gazdál­kodó-társadalmából számosan, továbbá a pénzintézetek képviselői és sok kereskedő. Az értekezlet előadói a mezőgazdasági ter­mények értékesítési és exportproblémáit a legnagyobb részletességgel tárták fel, előadták sérelmeiket, panaszaikat, amelyekre részletes felvilágosításait, útmutatásait nyomban meg­adta a Külkereskedelmi Hivatal alelnöke. Ser­bán Iván, számos konkrét esetben ígéretet tett a közbenjárásra. Sármezey Endre a szarvasmarha és sertés­export kérdését ismertette, amihez báró Urbán Péter is hozzászólt. Nagy Gyula főszolgabíró a marosmenti községek korái burgonyaterme­lésének értékesítését ugy látja megoldhatónak, ha a termelőket szövetkezetbe tömörítik. Ser­bán alelnök ígéretet tett arra, hogyha az ér­dekelt termelők tömörülési készségéről meg­győződést szerez, a szövetkezést támogatni fogják. ígéretet tett arra is, hogy a hivatal szervező szakértőiét a nyár végén leküldi és a jövőben az érték esitési időszakban állandó kiküldöttet rendel ki a kereskedelem ellenőr­zésére. Tóth Arisztid a ciroktermelés, Benedikt Jenő a kendertermelés problémáit világította meg. Serbán Iván kijelentette, hogy a külföldi kenderbehozatalt az esetben lehetne teljesen eltiltani ha beigazolnák a termelők, hogy bel­földi kenderből is lehet olyan árut előállítani, aminőt a külföld keres. Breuer Gusztáv a gyümölcstermelés problé­máit ismertette. E kérdés kapcsán Vertán Endre vármegyei főjegyző a szőregi gyümölcs­faiskolák érdekében emelt szót, amelyeket a Kaliforniai pajzstetü miatt tettek tönkre. 400 család egzisztenciájáról van szó. Ezek a fater­melók minden előírást teljesitettek a fák fer­tőtlenítése érdekében és ha egymillióra tehető facsemetéjük exportját nem teszik lehetővé, elpusztulnak. Dr. Vajda Béla hozzászólása után Serbán Iván kijelentette, hogy a szegedkör­nuékí faiskolák exportja érdekében a minisz­térium kiküldöttjével s a magyar szakértők­kel legközelebb Bécsbe utazik, hoay osztrák szakemberekkel valamilyen megoldást talál­jon. A gyümölcsexport kérdésében azt mon­dotta, hogy Németországba annui gyümölcsöt szállíthatunk, amennyit csak tuaunfc és aka­runk, természetesen megfelelő minőségűt. Schiffer Miklós a baromfi- és tojásexport kérdésében terjesztette elő érdekes tanulmá­nyát, amelyben a magyar parlagi baromfi­tenyésztés szükségét és" irányelveit állapította meg. Dr. Kovács Károly a hagymaexport kér­dését tette szóvá, Nagy Ernő a lótenyésztés, Tóth János a tejértékesités problémáiról be­szélt. Az értekezlet 2 órakor ért véget Vakmerő betörés (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap délután vakmerő betörés tőrtént Löffler György kereskedő Vásárhelyi-sugárut 13. szám alátt lévő lakásában. Az ismeretlen tettesek ál­kulccsal behatoltak a kereskedő lakásába, fel­törték a szekrényeket és onnan 80 pengő kész­pénzt és 45 pengő értékű ruhaneműt maguk­kal vittek. A betörést hétfőn reggel fedezték fel. A rendőrség a nyomozást megindította.

Next

/
Thumbnails
Contents