Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-03 / 125. szám

1933 junius 3. DÉLMAG/ARORSZAG 3 Berlin, junius 2. A hivatalos porosz sajtó­szolgálat jelentése szerint Göring miniszter irányelveket adott ki a „tisztviselői hivatás megállapításáról szóló törvény" egységes po­rosz közigazgatási alkalmazása számára. Ezek •z irányelvek a törvényhatóságok elnökére bíz­zák, hogy a miniszternek javaslatot tegyenek valamely tisztviselő elbocsátása, vagy áthelye­zése ügyében. Ebből a célból minden egyes tisztviselőnek kérdőivet kell kitöltenie saját maga, szüleinek és nagyszüleinek személyi adatairól As eddigi politikai működéséről. Á tisztviselőknek árja-származásukat csak akkor kell bizonyítani, ha 1914 augusztus elsején még nem volt "végleges alkalmazásuk, ha nem vol­tak frontharcosok, vagy atyjuk, fiuk nem esett el a világháborúban. A magasabb tisztviselő­ket szigorúbb bírálatnak vetik alá és azoknak kivétel nélkül közelebbi adatokat kell szolgál­*atniok származásukról. ftosenbergből jelentik: Hindenburg birodal­mi elnök pénteken reggel ideérkezett. A pol­f ármester, továbbá a rohamcsapatok és a vé­őosztagok fogadták. A birodalmi elnök meg­köszönte az üdvözlést és a rohamcsapatoknak átadta a birodalmi kancellár üdvözletét. Ez­után gépkocsin neudecki kastélyába hajtatott. Felelőtlen elemek, egyéni akciók (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Göring porosz miniszterel­nök pénteken körrendeletet intézett az összes ? orosz hatóságokhoz és felszólította őket, hogy elelőtlen elemek ne zavarják folytonosan egyéni akcióikkal a gazdasági élet megnyug­vásának folyamatát. — A gazdasági életnek nyugalomra van szüksége, — mondja a rendelet —, azért kell tartózkodni mindennemű egyéni beavatkozás­Göring úr/a-ren deleiéről tói. Kimélni kell elsősorban a bankokat és a pénzintézeteket, mert beláthatatlan következ­ményei lesznek annak, ha meginog a bankok ügyvitelébe vetett bizalom. A Birodalmi Bank devizanehéz­ségei (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: A Birodalmi Bank pénteken este hivatalos jelentést adott ki a külföldi hi­telezőkkel folytatott tárgyalásokról, amelyek azt célozták, hogy tisztázzák a német tartozá­sok külföldi átutalásának kérdését. A birodal­mi bank közleménye szerint a tárgyalások ar­ra az egyhangú megállapításra vezettek, hogy a birodalmi banknak még rendelkezésére álló szabad aranya és devizatartaléka olyan mélv­S ontot ért el, hogy további csökkenés esetén" a irodalmi Bank már nem tudná teljesíteni jegyintézetszerü hivatását. A német fizetési mérleg folyósításának összezsugorodása arra kényszeríti a Birodalmi Bankot, hogy az ed­diginél még fokozottabb mértékben gondos­kodjék a külföldi devizák beszerzéséről. A Birodalmi Bank kommünikéje szerint fel kell tételezni, hogy a világgazdasági konfe­rencia egyik legfontosabb és legsürgősebb fel­adata az lesz, hogy minél előbb megkönnvit­se a német transzfer-probléma hosszú időre szóló megoldását. Munkaszolgálat káderek (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: Az általános munkaszolgálati kötelezettség szervezésének előkészületei befe­jeződtek. Augusztus 1-én megkezdik a mun­kaszolgálati káderek felállítását és január 1-én bevonul az első évjárat a kötelező munka­szolgálatra. Szeged tiltakozik az egyetem megcsonkítása ellen A főispán és a polgármester nyilatkozata a kultuszminiszter költségvetési beszédéről (A Délmagyarország munkatársától.) Hó­mon Bálint kultuszminiszter költségvetési ex­pozéjának az a része, amelyben — mint is­meretes — a vidéki egyetemek ügyével foglal­kozott és bejelentette, hogy egyetemet nem hajlandó megszüntetni, ellenben a takarékos­sági kérdést a fakultások számának csökken­tésével oldja meg, nagy nyugtalanságot keltett Szegeden. A kultuszminiszter nem jelölte meg pontosan, hogy mi a terve, hogy mely fakul­tások összevonására, illetve megszüntetésére gondol, mivel azonban ez a kérdés már rég­óta foglalkoztatja a nyilvánosságot és a leg­különbözőbb feltevések kerültek forgalomba, Szeged egész közönsége a legnagyobb aggo­dalommal tekint a fejlemények felé. A Délmagyarország munkatársa felkereste a .akásán betegen fekvő Bárányi Tibor főispánt, aki a kultuszminiszter kijelentéseivel kapcso­latban a következőképen nyilatkozott: — A kultuszminiszter ur költségvetési expo­zéját a legnagyobb figyelemmel olvastam vé­gig nemcsak azért, mert érdekelt a kultusztár­ca költségvetésének minden részlete, hanem különösen azért, mert nem akartam egyetlen olyan megjegyzést, vagy célzást sem elmulasz­tani, amely a szegedi egyetemre vonatkozik. A beszéd figyelmes elolvasása után az a meg­győződésem, hogy a kultuszminiszter ur par­lamenti beszéde egyáltalában nem áll ellen­MOZI­Ma játszik Belvárosi Rciicímcs mm Széchenyi PezsgOháborn Korzó Sanghal bombázása tétben a miniszter Szegeden tett legutóbbi nyi­latkozataival, amely á legteljesebb mértékben megnyugtatta ugy az egyetemet, mint a vá­rost és amely a kormányzat intencióinak leg­teljesebb összeegyeztetését jelentette az egye­tem és a város érdekeivel. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a kővetkezőket mondotta: — A kultuszminiszter parlamenti beszédéből világosan megérthettük, hogy komoly vesze­delem fenyegeti egyetemünket, hogy a kor­mányzat komolyan foglalkozik az egyetem megcsonkításának gondolatával. Végtelenül fáj látni, hogy a kormányzati felfogás egyes kérdésekben milyen gyorsan megváltozik. Bethlen István és Károlyi Gyula kormányának az volt a felfogása, hogy nincs szükség mam­mut-egyetemre, sokkal fontosabb kulturális szempontból is, ha több kisebb egyetem végzi el a tudományos oktatást. Ez a felfogás meg­ítélésem szerint helyesebb is, mint az ellenke­zője, mert egy hat-nyolcezer hallgatóval bíró egyetem semmiesetre sem végezhet olyan ered­ményes munkát, mint egy kisebb 1000—1200 hallgatóju egvetem. Jogászkoromban Vécsey professzortól hallgattam a római jogot nyolc­század magammal. A professzor a hallgatók közül természetesen csak nagyon keveset is­mert. Sokkal helyesebb az, ha" kisebb a lét­szám, mert a professzor akkor minden egyes hallgatóját személyesen és alaposan megis­merheti. Nekünk, vidékieknek végtelenül fáj az, hogy a hatalmassá fejlesztett budapesti egyetemhez senki sem mer hozzányúlni, ha összevonni, leépíteni kell, mindig csak a vi­dékre gondolnak — Hogy mit tehetünk a készülő veszedelem megelőzesére, még nem tudom. Mindenekelőtt összeülünk az egyetem vezetőivel és megbe­széljük a lehetőségeket. A kultuszminiszter ki­jelentette, hogy tervét nem ejti el és küldött­ségeket sem logad az ügyben. A terv részleteit eddig senkivel sem közölte a miniszter, így senki sem tudhatja, hogy milyen arányú ve­szedelem fenyegeti a szegedi egyetemet. A jogi fakultás megszüntetése lenne a legsúlyosabb. erre azonban gondolni sem szabad, hiszen a kultuszminiszter legutóbb Szegeden kijelen­tette, hogy más megoldást keres. — A legveszélytelenebb megoldás az lenne, — ha tényleg elkerülhetetlen a fakultások szá­mának csökkentése —, ha a szegedi egyetem kettéválasztott bölcsészeti fakultását ismét egyesítenék. Szegeden külön fakultása van ugvanis a matematikának, a természettudo­mányoknak és külön fakultása van a bölcsé­szeti" tudományoknak. A Ferenc József tudo­mányegyetemen azért választották ketté ezt a két tudománycsoportot, mert különben cson' i lett volna az egyelem, amelynek nincs teoló­giai fakultása. Kétségtelen, hogy a két fakultás egyesítésével megtakarítás lenne elérhető, mert az egyik dékánátus személyi és dologi kiadásai elmaradnának. Minden más megoldásnak ka­tasztrofális következményei lennének. — Nagyon fájdalmas — fejezte be nyilat­kozatát a polgármester —, hogy az összes fg\e­temek között a mi egyetemünk a legárvább. Ugy állunk itt most, mint Magyarország állt a trianoni béketárgyalások előtt. A leggyön­gébb, a legelhagvatottabb volt, amikor éppen a legerősebbnek kellett volna lennie. Meg va­gyok róla győződve, hogyha Klebelsberg Kunó élne, nyugodtan nézhetnénk a most annyira bizonytalan holnap elé, mert Klebelsberg szükség esetén még külön pártot is szervezett volna Szeged védelmére. A bolefíarendelef a minisztertanács előtt Budapest, junius 2. A kormány tagjai pén­teken reggel minisztertanácsot tartottak, ame­lyen Gömbös Gyula miniszterelnök elnökölt. Imrédy Béla pénzügyminiszter előadásában fog­lalkozott a minisztertanács az 1033—34. ter­melési évben a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló bolettaalap tárgyában kiadandó kor­mányrendelkezés irányelveivel és ugy határo­zott, hogy a megállapított irányelvek alapján kiadandó rendelet a 33-as bizottság legköze­lebbi ülése elé terjesztessék. Ezután letárgyal­ták és elfogadták Fabinyl Tihamér kereske­delmi miniszternek a Máv. egyes díjszabási tételeinek módosításáról, illetve aránvositús'i­ról előterjesztett javaslatát. , Rendelet a rokkantak adójáról Budapest, junius 2. A Budapesti Közlöny szombati száma közli a hadirokkantak, a ha­diözvegyek és hadiárvák, valamint a Károly csapatkeresztes és vitézségi érmesek adóked­vezményeiről szóló rendelet végrehajtása tár­gyában kiadott pénzügyminiszteri rendeletet. Eszerint a nevezettek közül azok, akiknek adója az 50, illetve a 100 pengőt nem haladja tul, az adóalap nagysága és a rokkantság mér­téke szerint 10—30 százalék adómérséklésben részesülnek. A rendelet szerint a kedvezmény nemcsak az ellátásban részesülő hadirokkan­takat, hadiözvegyeket és árvákat részesít! kedvezményben, hanem azokat is, akik a meg­állapított ellátás felvételéről lemondottak. Fehércégtáblás BOROS MIKSA cégnél 1 pár tölcséres sárga >A A női keztyü — 9o 1 pár női •OQ sportzokni— 00 Kém meg leszállított áras HraMalm

Next

/
Thumbnails
Contents