Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-24 / 141. szám

OELMAGyARORSZAO 1933 június 34. olyan baráti megegyezést kell biztosítani, amely ha bontatlan kiutat biztosit nekünk. De a megegyezés csak szabad akaratunkból, saját elhatározásunk alapján történhetik. Olyan kapcsolatot, amilyet Benes hirdet, tudniillik Magvarország belekény szeri tését egy politikai alakulatba, nem tud elképzelni. Ausztriával közös érdekünk az is, hogy együttesen kell megakadályoznunk a balkáni módszerek elterjedését Középeurópában. A magyar és osztrák Kapcsolattól a csenek ne féltsék Magyarország függetlenségét. Mindenkivel szemben meg tudjuk óvni függetlenségünket. Az osztrák—magyar intenzív kapcsolat szolgálata és a német gazdasági piac biztosítása irányítsa a magyar külpolitikát. Lázár Miklós szóvátette ezután, hogy • Münchenben élő Lóránt István maE

par állampolgárt, egy ottani lap szeresztójét, a németek letartóztatták és már 8 hónap óta fogva tartják. eddig minden beavatkozás hiábavaló volt. Meskó Zoltán: Majd én elintézem. (Derültség.) Hegymegi Kiss Pál szóvátette, hogy a monori kerületben a hatóságok a független kisgazdapárt jelöltjének nem engedélyezték a gyűlések tartását Kijelenti, hogy a párt ilyen körülmények közt nem indul a választáson. Váry Albert kifogásolja, hogy Lázár Miklós galadságnak és becstelenségnek nevezte a németek eljárását, holott egyoldalú beállításból ismeri az ügyet. Nagy za j a baloldalon, a képviselők a padokat ütve kiáltják: — Lóránt Istvánt már 3 hónap óta fogva tartják. Lázár Miklós személyes kérdésben felszólalva, visszautasította Váry Albert beállítását Váry Albert ugy látja, hogy az ügy hatósági kezekben van és csak arra vagyunk jogosultak, hogy felkérjük a külügyminisztert, hogy lépjen közbe. Az ülés a baloldal tüntetése közben háromnegyed 7 órakor ért véget MacDonald optimista: »A londoni konferenciának eszeágában sincs eltemetni magái« Teljes gőzzel előre! (Bucinpesti tudósítónk telefonjelentése.) donból jelentik: MacDonald miniszteri Lonminiszterelnök, a világgazdasági konferencia elnöke, pénteken délután magához kérette a nemzetközi sajtó tudósítóit és részletesen tájékoztatta őket a konferencia munkájának jelenlegi állásáról. A sajtókonferencia összehívására az adott alkalmat, hogy pénteken az egész világsajtó elparentálta a világgazdasági értekezletet. Azt írták, hogy az amerikai kormány magatartására a valutarögzítés kérdésében megadta a konferenciának a kegyelemdöfést. MacDonald erélyesen szembeszállt ezzel a véleménnyel. Szerinte a konferenciának eszeágában sincs eltemetni magát. A jelszó éppen ellenkezőleg az: teljes gőzzel előre. — Lehetséges — folytatta MacDonald beszédét —, hogy a világgazdasági konferencia sikere a valutarögzitéstől függ. most azonban a konferencia tclies gőzzel dobja munkáját abba a meggyőződésbe, hogy minden akadályon keresztül méeís csak sikerül eredményre iutnia. Roosevelt Londonban? (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Roosevelt elnököt jövő hétre várják Londonba. Beavatott körökben minden hivatalos cáfolat ellenére tartja magát az a hír, hogy Roosevelt személyesen is átjön Európába és átveszi az amerikai delegáció Irányítását. Az Indianapolis cirkáló állítólag már megkapta az utasítást, hogy tartózkodjék Massachusetts partvidékén és álljon készen arra, hogy jövő pénteken fedélzetire kell vennie Roosevelt elnököt. A királykérdés, a revízió, a berlini ut, a perszonálunió és a közszabadságok a (elsőház nyolcórás költségvetési vitájában Tllíakoz&s az egyetemek megcsonkítása ellen Budapest, junius 23. A felsőház péntek délelőtti ülésén elhatározta, hogy a költségvetést ezentúl 8 órás ülésben tárgyalja, még pedig délelőtt 10 órától délután 2 óráig és délután 4-tól este 8 óráig. A pénteki ülés első szónoka Szőke Gyula volt, aki beszédében főleg a királykérdéssel foglalkozott. Rátért beszéde során a londoni világgazdasági értekezletre is és azt fejtegette, hogy a londoni értekezlet résztvevői nem tudnak felülemelkedni az önző szempontokon, a S

yőző államok nem akarnak áldozni a világereskedelem fellendítése érdekében. Gróf Somssich László kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaság már nem^birja a mai közterheket. Az adósvédelmi intézkedéseket nem szabad addig érvényen kívül helyezni, amíg a gazdaadósságokat véglegesen nem renFürdő cikke k ben nagy raktárunkat alanti szenzációs olcsó árakon kiárusítjuk Fürdőruha mindem nagyeágbaa P 2.98 ti smpfchAl, minden nagyeigban fp 6.48 FUrdfi és sportnadrág (50-aa) yp .88 Itiétatricot minden »*lnb«n 3. •«. n —.78 Gzermektrieot . . z . „ —.68 Fürdőcipő „ —.98 Fürdősapka OtbibO „ -.22 Tornaeip«: N«1 8.28. fírfi 2.4«, (asttrlra «• drapp) atb. >tt>. amig a ké.slot tart. TISZA ARUHAZ CSÍS^R, dezik. Kéri a pénzügyminisztert, hogy Magyarország helyzetét a mezőgazdaság szemszögéből nézze. G h o r i n Ferenc beszédében elismeréssel szólt a pénzügyminiszter londoni szerepléséről. A kereskedelmi szerződésekről szólva megállapította, hogy az osztrákokkal kötött kereskedő Imi szerződés egy félév óta teljesen bevált. Magyarországnak és Ausztriának szorosabb gazdasági kapcsolata, amelyről most annyi szó csík, az ipar körében érthető aggodalmat kelt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az agrár-kivitel kérdéseit Ausztriával való kapcsolatok kímélyítése és szorosabbra fűzése magában véve nem oldaná meg. A mezőgazdaság legnagyobb fogyasztója az ipar és ezért tovább kell haladnunk az iparosodás utján. P a p p József beszédében a közszabadságokat korlátozó kivételes rendelkezések hatályon kivül helyezését sürgette, majd pedig az igazságszolgáitatás egyszerűsítésének és gyorsításának kérdéseit fejtegette. Ezek egyszerűsítése és gyorsítása érdekében reformokra van szükség. Berzeviczy Albert külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Érdekes gondolatmenetben mutatott rá, hogy a Népszövetség alapokmánya ellentétben áll a trianoni békeszerződés rendelkezéseivel. Már maga ez is szinte kötelezővé teszi ránk nézve a revízióra való törekvést. Korszakalkot

ó fontosságú határozatok küszöbén állunk külpolitikai tekintetben és ezek ránk nézve leginkább bizalmat keltő helyről, Rómából indulnak ki. A szorosabb gazdasági kapcsolatot Ausztriával szükségesnek tartja. de a perszonálunió nem helyes, mert rövidebb-hosszabb időn belül vagy megszűnik, vagy pedig a külügyi és honvédelmi kérdések közösségét hozza magávaL A délutáni ülésen elsőnek Kolozsváry Mihály prelátns szólalt fel és a közoktatásügyi tarca kérdésével foglalkozott. A középiskolák újjászervezésénél az igazi haladást abban látja, hogy miként tudjuk a régi hagyományok megtartásával az uj irányokat befogadni. Balogh Jenő olyan intézkedéseket sürgetett már a jövő évre, hogy a felsőház tagjai necsak pár napig, hanem napok egész során át foglalkozhassanak a költségvetéssel. Tarthatatlan és felháborító az a tény, hogy a magyar tudományos müvek nem juthatnak még ma sem be megszállt területekre. Mikes János gróf püspök szólalt fel ezuirYn. Bizalommal van a kormány iránt, mert a kormány keresztény nemzeti és konzervatív alapokon áll és mert a mai nehéz viszonyok között fenntart ja a közrendet. A kormány amikor elindult, a nemzeti egység jegyében akart kormányozni, de ebből csak egy pártalapítás lett. Ezt helyteleníti. Egy párt nem lehet a nemzet, az ország és igy nem szolgálhatja a nemzeti egységet. A pártba való belépés könyr»yü, bizonyos erkölcsi nyomással jár és nagy visszatetszést szül. Ez volt az oka annak, hogy a legitimisták nem akarnak pártot alakítani, mert a királyság kérdésének pártok felett kell állnia. így képzelték el a nemzeti egységet is. Utalt Mussolinire, aki a királyság és az egyház tisrleletbentartásával megteremtette az clasz nép lelki egységét Sürgette ezután a magyar királvság maradéktalan helvreállitását. Nem hiszi, hogy a miniszterelnök berlini utja a nemzeti Öncélúságot szolgálta volna

. Az ut Ausztriában is súlyos benyomást keltett. Franki Adolf, az ortodox izraelita egyházközség képviselője beszélt ezután. Nem aggasztja a miniszterelnök berlini utja, mert ugy ismeri őt, aki előtt hazája érdekeinek megvédése áll. Igaz Béla kérdezte, hogy az egyetemek lebontásának kérdésében m! a kormány végleges álláspontja. Nem fogadja azokat az érveket, amelyeket az egyetemek csökkentése és az egyetemek elsorvasztása mellett hoznak fel. Az utolsó szónok Mándy Sámuel volt. A vitát holnap folvtatják. Gömbös miniszterelnök szombaton délelőtt válaszol a felszólalásokra. FehérnemüeketHb."elM4n Vfllélyboltban, KlantiU t*r 9. m rtitatlui 87 A burgonya áresése válságba sodorta az apátfalvai termelőket (A Délmagyarorszáa makói tudósítójától. Az apátfalvai korai burgonyatermelőket a; idén más vidékek megelőzték ennek az idény cikknek a piacra dobásában. Az apátfalva kötött talajokon ugyanis, a hűvös időjárás kö vetkeztében, később indult meg a gumók fej lődése s amikor az első apátfalvai szállitmá nyok megjelentek a piacon, már hanyatlásnal indult az ujburgonya ára. Az idén a különösen nagy vetésterület 1 kedvezőtlenül befolyásolta az áralakulást, ugy hogy péntekre bekövetkezett az apátfalvai uj burgonya krachja. Péntek óta 3—3.50 peng az ujburgonya métermázsája, igy fizetik a apátfalvai kereskedők az elszállításra kerül mennyiségeket. Ez az ár katasztrofálisan ala csony a termelök szempontjából, mert ezzel1 . vetőmag árának egyharmadát se igen kapjá vissza. Hogy ennek ellenére is szedik a terme lók az uibiirgonyát és tovább kínálják, csak rendkívül nyomasztó pénzszűkével magyaráz ható. Nincs módjuk megvárni, amig beérik földben a burgonya és terméshozama megsok szorozódik. A katasztrofális áresés következtében fel bomlott az apátfalvai gazdák nagy reménye között megindult értékesítő szövetkezeti amelyben a termelők nagyobb csoportia egye sült a fővárosi piac szükségletének ellátásán Most már csak a régi apátfalvai kereskedő cégek vásárolják a burgonyát és szállitjá igen mérsékelt tételekben.