Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-23 / 140. szám

4 DÉLMAG7ARORSZXG 1933 funius 22. Férfi kalapok 1SSJSSSS& Pollák Testvéreknél Semih Rüsztem utja a magyar műegyetemtől Ankara közmunkatanácsának igazgatói állásáig A fiatal török mérnök Szegeden beszél az újjáépített Törökországról, a „gázi"-ról és az újjászületett törökökről (A Délmagyarország munkatársától.) Különös érzés fogott el, amikor lassan kibetűztem a szokatlan formájú és szinü kártya szövegét. A halványsárga névjegyre nyomtatott három irássor majd másfél évtizedes emlékeket Idézett feL MIMAR-MUALLIM SEMIH RÜSZTEM 8EFÁI Prof. architect* I staubul. A névkártya a polgármester titkárának, dr. Rőth Dezső tb. tanácsnokának az íróasztalán feküdt. Rőth Dezső megadta a magyarázatot — Egy fiatal tőrök mérnők érkezett Szegedre. En kísértem át nemrégen a mérnöki hivatalba, talán ott még megtalálhatja. Tökéletesen beszél magyarul. Semih Rflsztem... Semih Rüsztem ... Ismételgettem a nevet és lassankint visszaemlékeztem tulajdonosára is. Tizenöt évvel ezelőtt kerültem öszsze vele a budapesti műegyetem épitési fakultásán Fiatal, idegenből közénk szakadt fiu volt, a Szent Imre kollégiumban lakott az akkori Fehérváry-uton. Pompásan beszél magyarul, szinte hónapok alatt tanulta meg az idegenek számára anyn^ira nehéznek mondott nyelvünket Itt akart építészeti diplomát szerezni, a ml műegyetemünkön, hogy azután odahaza ő is beállhasson Törökország ujjáépitői közé. Aztán jött a forradalom, a proletárdiktatúra. A kommün bukása után mégegyszer találkoztam vele, 1919 augusztusában, azóta nem hallottam róla. És most Itt, Szegeden akad a szemembe a névjegye. Mert ő lesz az, más nem lelhet, hiszen már akkor is tökéletesen beszélt magyarul. A mérnöki hivatal egyik sötét előszobájában találtam rá. Ott beszélgetett a város mérnökeivel. Alaposan megváltozott, csak akkor fedeztem fel benne a régi Semih Rüsztemet. amikor világosabb folyosórészhez értünk, ö sem emlékezett rögtön, de lassan, néhány közős eimWk felidézése után ríimlsmert és arcán kivirágzott a régi mosolygás. Este azután alaposan kibes*!gettük magunkat. Végérvényesen felismertük egymást és MimarMuallim Semih Rüsztem, a József műegyetem hajdani épitész-gólyája elmondotta karrierjének nálunk szinte hihetetlen történetét Vem fejezhette be tanulmányalt Budapesten. A forradalmi esztendők, az egyetemi Igazoltatások és verekedések fölfordult világában komoly tanulásról szó sem lehetett. Beiratkozott ugyan még a kővetkező félévre Is, de amikor látta, hogy nem megy a dolog amikor kemény híreket kapott hazulról ls. elindult hazafelé és Stambulig meg sem állt. Egy magyar diploma volt már a zsebében, a budapesti felsőipariskola építőmesteri diplomája. Odahaza a sztambull képzőművészeti főiskola épitési fakultására iratkozott be és ott szerezte meg a tervezőmérnök! oklevelet Abban az Időben született újjá Törökország Semih Rüsztemre először az Istanbuli felsőipariskola megszervezését bízták. Nagyszerűen megoldotta ezt a feladatot. A pesti iskola volt a mintája. A szervezési munka befejezése után tanára lett az nj iskolának és négy esztendeig tanította az épitflmüvészetet a fiatal törököknek. A katedráról bivták el a kilikiai Adana város épitési irodájának az élére, ahol érvényesíthette egyre szélesebb tudását, tervezhetett. építhetett kedvére. Nemsokkal később ismét visszahívták Istanbulba, a város műszaki osztályának vezetésével bizták meg. Közben másutt is dolgozott. Megtervezte és felépítette az adanai közvágóhidat, az uj Törökország legszebb és legmodernebb ilyen intézményét, Mersinben felépítette a Isbank (a török nemzeti bank) modern palotáját, Adanábaa modern uj városrészt épitétt, Tursusban textilgyárat, ez ma is egyike Törökország legmodernebb gyárépületeinek. Lassankint megismerték az egész országban és csakhamar főiskolai katedrával kinálták meg: az istanbuli képzőművészeti akadémia épitési osztályán a középitéstan tanára lett: harminc esztendős sem volt — Most pedig az ankarai közmunkatanács ügyvezető igazgatójává neveztek ki — fejezte be élettörténetét Semih Rüsztem — és Így Istanbulból át kell költöznöm Törökország uj fővárosába, Ankarába. Sajnos, már a második magamépitette villámat kell elhagynom. Most majd Ankarában építek ujat. Elmondta még azt is, hogy uj állásábnn hatszáz török font — körülbelül 1600 magyar pengő — a havi fizetése. Kértem, beszéljen valamit Törökországról, hogyan élnek ott az emberek, belenyugodott-e a török nép abba a nagy változásba, amelynek Kemál pasa a diktátora. Először erre az utolsó kérdésre felelt. — A török nép boldog és imádja a „gázit". Gázinak, hősnek hívja minden török a köztársaság örökös elnökét Kemál pasát akinél nagyszerűbb embere nem volt még népünknek Ott nem fáj senkinek sem a változás, ott nem gondol senki sem arra, hogy a régi, végérvényesen letűnt világot vissza kellene hozni. A török nép sohasem törődik azzal, hogy ml volt, az se érdekli nagyon, hogy mi lesz, azt azonban, ami van, őrzi és védelmezi még az élete árán is. Nem tájnak még az elvesztett területek sem, amennyi megmaradt, az éppen elég és abból már nem engedünk, de nem ls kell engednünk. — Az uj állam berendezkedése még mindig lázas erővel folyik, bár a munka tempóját kissé csökkentette a világkrizis, amely hozzánk ls elérkezett, de nem olvan veszedelmes mértékben, hogy megbénítana mindent. — Istanbul elveszített« rlp\, közigazgatás! és politikai jelentőségét mert hiszen a politikai életet és a közigazgatást az uj fővárosba, Ankarába centralizálta a gázi. De azért Konstantinápolynak Is van szerepe és jelentősége, összekötő kapocs Ázsia és Európa között. Forgalma elég nagv, de az orosz hlnterland elzárkózottsága miatt közel sem akkora, mint a háború előtt volt. Istanbulban ls nagyarányú építkezések voltak, sőt Tanuk ma R A háború ntán kezdtük meg a város csatornarendszerének kiépítését teljesen modern tervek szerint. Ez a munka még mindig folyik, mert eddig csak fele készülhetett el. A vízvezeték nemrég jutott magánkezekből a város kezelésébe. Most dolgoznak a vizellátás modernizálásának tervein. Igen sok uj főútvonal épült és épül, rövidesen megkezdik az Aranyszarv oj, közel ötszáz méteres hídjának építését. Ennek" a hídnak Kemál pasáról Gázi-hid lesz a neve A gázi kezdeményezésére Istanbul gyönyörű modern fürdőhelyeket épített, az egviket az Tzmitiöböl kezdetén, a jalovai kikötő mellett. Ezt a fürdőt a gázi minden évben meglátogatja. Ilyenkor felpezsdül az élet Tstanbulban is. Sztambul másik fürdőié Bmssa, az Uludag hegv alján. Ez régi fürdő, de most modernizálták. Rengeteg uj strandfürdő ts épült a tengerparton ezeken a termál-fürdőkőn kivűl és a fürdőélet évről-évre örvendetesen fejlődik. Ankara, a főváros, Rét részből áll, az uj városból és a régiből. Lakóinak száma gyakran változik. Most kétszázezer. De volt már több is, kevesebb is, mert periódusonkint özönlenek be, vagy távoznak el belőle a lakótömegek. A város fejlesztéséhez a hatalmas középitkezéseken kivűl a nagyarányú magánépitkezés is hozzájárult — Művészet, Irodalom, zene? — kérdeztem. — Ezen a téren is megindult a fejlődési folyamat. Nagyszerű Íróink, zenészeink vannak. Most fordította le egy török közgazdán Gárdonyi Géza „Láthatatlan ember" cimfl regényét. Fz volt a legnagyobb könyvsiker mostanában nálunk. Ankarában önálló színház még nincs. Még nem jutottunk el eddig, de a Halkevi nevű nemzeti szervezet székházában van egy teljesen felszerelt szinterem. Ez a szervezet gondoskodik Törökország kulturális igényeinek kielégítéséről. A gázi a vallást laikus alapra helyezte. A szerzetesrendeket, a papiuralmat teljesen megszüntette éj minden felekezet számára teljes szabadságot biztosított Pap ma alig van Törökországban, de a nép azért nem lett vallástalanabb. Az egyházi kérdést egy főigazgatóság Intézi és a papi tisztségeket tudományosan képzett világi papok látják el. Kemál pasa a legteljesebb demokráciával ajándékozta meg a törököket A címeket eltörölte, minden középiskolát végzett ember bey, ennél magasabb cim senkinek sem jár. Megszűntette a régi török irást és bevezette a fonetikus latin ábécét Törők és török kőzött társadalmi, felekezeti, gazdasági különbségek a gázi országában nem vonhatnak válaszfalat de még >» másfajuság, a más nemzetiség sem. Bucsuzóul elmondotta még Semih Rüsztem hogy most Budapestre megy. onnan pedig a nyugati államok jelentősebb városain keresztül Londonig. Fel akar készülni az ankarai közmunkatanács igazgatására, ehhez gyűjt tanulmányokat adatokat. Remutatta azután hatesztendős kislányát, aki tökéletesen beszél magyarul. Ha megkérdik tőle, büszkén vallja, hogy magyar, sőt magyarnak mondja az édesapját is. Semih Rüsztem csütörtökön délelőtt az egyetemi intézeteket nézte meg, délben feleségével, kisfiával, lányával és inasával együtt felült török rendszámú kocsijára és folytatta útját- Budapest felé. Szeged nagyon tetszett neki, sokkal szebbet nyújtott számára különösen építészetben, mint amire számított. Magyar László. Beadvánvharc a makói Iparosfanonciskola ellenzéki felügyelői körül (A Délmagyarország makói tudósi/ójától.) A makói ipárostanonciskola ellenzéki felügyelőbizottságanak választása körül támadt politikai bonyodalmak korántsem ültek el azzal a közgyűlési határozattal, amely a vármegyei kisgyűlés megsemmisítő határozatát panasszal támadta meg a közigazgatási bírósághoz. A panasziratot a közgyűlés határozata alapján a polgármester benyújtotta, ma azonban az ujabb beadványok egész sora érkezett a városhoz. Tóth Ferenc városi képviselő, a kormánypárti felfogás híve, fellebbezést adott be a közgyűlés határozata ellen, mert szerinte a közgyűlés tőrvényellenesen járt el amikor panaszt emelt s nem rendelt el a kisgyűlés megsemmisítő határozata alapján U] választást. Ennek a fellebbezésnek a sorsa nem kétséges, azit a polgármesternek elsőfokú hatóságként el kell utasítania, tekintettel arra, hogy nem érdemi határozatot támad meg. Lehet, hogy ez a meggondolás vezette a fellebbezőt, amikor mindjárt egy második beadványt is terjeszt elő, amelyben felülvizsgálati kérelemmel él a közgyűlési határozat ellen s a belügyminisztertől kéri annak megsemmisítését azon a cimen, hogy a közgyűlés jogszabálysértést kővetett el, amikor az uj választás kiírása helyett panaszt emelt a közigazgatási bíróságnál. Egy harmadik beadvány ebben az ügyben az ellenzéki oldalról érkezett a városhoz. Burunkai Sándor, Löwenbach Benedek és Gál Ferenc városi képviselők, a bizottságba beválasztott ellenzéki tagok élnek felülvizsgálati kérelemmel, ők azonban nem a város, hanem a vármegyei kisgyűlés határozata ellen, mert szerintük'ez a megsemmisítő határodat nélkülöz minden joaalawt.